Az idei nyáron a klímaváltozás egyre egyértelműbb jeleivel ismerkedhetünk Grönlandtól Indiáig. A jelenség összetettségét mutatja, hogy nemcsak az első vízparti városokat ostromolja a klímaváltozás, hanem már olyan helyeken is alapvetően megváltoztatta az emberek életterét, amelyekre elsőre kevésbé gondolnánk.
Szibéria sokak fejében úgy élhet, mint amely nyertese lehet a melegedő időjárásnak, a New York Times helyszíni riportja azonban dermesztő képet fest a már végbement változásokról. Az elszigetelt régió különösen ki van téve a klímaváltozásnak, és az elmúlt években sokan kényszerültek elhagyni lakhatatlanná vált élőhelyüket.
Gyalogosok Jakutszk főutcáján. Fotó: AFP
Az Északi-sarkvidék környéke – beleértve Szibériát – kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a Föld többi része. A Szibéria keleti felén elhelyezkedő Jakutföld fővárosában, Jakutszkban az éves középhőmérséklet 2,5 Celsius-fokkal nőtt az elmúlt évtizedekben, -10-ről -7,5-re.
Egy ilyen mértékű emelkedés is jelentős változásokat indított el, ami leginkább abból látszik, hogy a permafroszt, vagyis az örökfagy elkezdett olvadni. A permafroszt olyan talaj, amely legalább két éven keresztül fagyott állapotban van. Oroszország területének nagyjából kétharmada ilyen, a talaj akár 1,5 kilométer mélyen lehet befagyva.
Míg régebben nyaranta legfeljebb a talaj felső egy métere olvadt fel, addig ez mostanra három méteres mélységet is elérhet. Emiatt nedvesebbé válik és lesüllyed a talaj, amely teljesen átalakítja a tájat. Az addig sík területen kráterek és dombocskák láncolata jön létre a süllyedés miatt (erről érdemes megnézni a New York Times fotóját), amelyek később mocsarakká, majd tavakká válhatnak.
Angol nyelvű film a permafroszt olvadásáról
A földművelés vagy a legeltetés lehetetlenné válik az ilyen területeken, ezért többeknek el kellett hagyniuk a lakóhelyüket. „Minden megváltozik, és az emberek próbálják kitalálni, hogyan alkalmazkodhatnának. Szükségünk lenne a hideg visszatérésére, de csak melegszik, melegszik és melegszik” – mondta egy helyi a sarkkörön túlról.
A talajerózió az épületeket is érinti. Nemcsak vidéki istállók és karámok mennek tönkre, hanem városokban is süllyedni kezdtek a házak. Jakutszkban mintegy ezer épület sérült meg eddig, az utakat pedig folyamatosan javítani kell a süllyedés miatt.
A New York Times beszélt egy férfival, aki többször észlelte, hogy süllyedt a háza, emiatt már az ajtókat sem tudta kinyitni. A talajvíz pedig felszivárgott a lakásába, ami miatt szétrohadt a padlója. Szintén tömeges jelenség, hogy a helyi vadászok által használt hagyományos, jeges földbe vájt természetes fagyasztók is elkezdtek kiolvadni. A riportban panaszkodott egy helyi vadász arról, hogy a tárolási lehetőség szűkülése miatt már ők is boltban veszik a húst.
Lenin szobra Jakutszkban. Fotó: AFP
A felázott talaj és a növekvő csapadékmennyiség az árvizeket is rendszeressé tette. Egy Berjozovka nevű falut minden évben elöntötte az árvíz az elmúlt öt évben. Háromszáz lakosának heteken keresztül csónakra kellett szállnia, ha alapvető élelmiszereket akart beszerezni. A folyamatos árvizek hatására úgy döntöttek, hogy 800 méterrel arrébb költöztetik a falut.
A riport szerint az élővilágon is érződik a változás. Az utóbbi években új növény- és állatfajok tűntek fel a régióban, megváltoztak a rénszarvasok vonulási útvonalai, és elszaporodtak a szúnyogok a növekvő mocsarak miatt. A talajból pedig több tízezer éves leletek kerülnek elő.
Mivel a földművelés és az állattenyésztés egyre kiszámíthatatlanabbá vált, egyre többen kezdtek el mamutok és egyéb állatok tetemeinek felkutatásával foglalkozni. Egy illegálisan eladott mamutagyarért akár ötmillió forintot is lehet kapni. A Guardian cikke szerint a permafrosztból előkerült tetemek illegális kereskedelme évi 14 milliárd forintos üzlet lehet.
A New York Times riportja szerint az állami intézmények vezetői is arra panaszkodnak, hogy a központi hatalom semmit nem tesz az aggasztó folyamatok ellen. Jakutföld önállóan a világ nyolcadik legnagyobb országa lenne, azonban mindössze egymillióan lakják. A nehezen megközelíthető, minimális infrastruktúrával rendelkező vidék teljesen kiesik a központi hatalom látóköréből.
Nemhogy arra nincs pénz, hogy tegyenek valamit a klímaváltozás hatásainak mérsékléséért, még hatásvizsgálatokat sem végeznek. Pedig a permafrosztnak különösen nagy szerepe lehet a klímaváltozás súlyosbodásában, ugyanis az olvadással a talajból felszabaduló metán tovább katalizálja majd a folyamatot.
Világ
Kifürkészhetetlen, hogy milyen gazdaságpolitika jön, ha Trump nyer
Egyszerre védené a „dolgozó emberek", a hazai ipar és a milliárdos befektetők érdekeit, újabb vámháborút ígér, ami az exportfüggő Magyarországnak is fájhat.
A Lukoil-blokád csak újabb ürügy az ukrajnai magyar vétóra, meddig mehet ez?
A fegyverszállításokat ugyan nem tudja blokkolni Magyarország, de a támogatások kifizetését igen, és minden jel szerint meg is teszi, amíg lehet.
Mennyi esélye van Kamala Harrisnek legyőzni Trumpot?
A fogadóirodák oddsai alapján 38 százalék, de az elmúlt hetekben már minden felmérés azt mutatta, hogy több, mint a regnáló elnöknek.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
