Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2019. augusztus 20. 18:07 Világ

Még Szibériát is élhetetlenné teszi a klímaváltozás

Az idei nyáron a klímaváltozás egyre egyértelműbb jeleivel ismerkedhetünk Grönlandtól Indiáig. A jelenség összetettségét mutatja, hogy nemcsak az első vízparti városokat ostromolja a klímaváltozás, hanem már olyan helyeken is alapvetően megváltoztatta az emberek életterét, amelyekre elsőre kevésbé gondolnánk.

Szibéria sokak fejében úgy élhet, mint amely nyertese lehet a melegedő időjárásnak, a New York Times helyszíni riportja azonban dermesztő képet fest a már végbement változásokról. Az elszigetelt régió különösen ki van téve a klímaváltozásnak, és az elmúlt években sokan kényszerültek elhagyni lakhatatlanná vált élőhelyüket.

Gyalogosok Jakutszk főutcáján. Fotó: AFP

Az Északi-sarkvidék környéke – beleértve Szibériát – kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a Föld többi része. A Szibéria keleti felén elhelyezkedő Jakutföld fővárosában, Jakutszkban az éves középhőmérséklet 2,5 Celsius-fokkal nőtt az elmúlt évtizedekben, -10-ről -7,5-re.

Egy ilyen mértékű emelkedés is jelentős változásokat indított el, ami leginkább abból látszik, hogy a permafroszt, vagyis az örökfagy elkezdett olvadni. A permafroszt olyan talaj, amely legalább két éven keresztül fagyott állapotban van. Oroszország területének nagyjából kétharmada ilyen, a talaj akár 1,5 kilométer mélyen lehet befagyva.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLetarolják Szibéria végtelen erdőségeit a kínaiakOroszországból származik a kínai faimport több mint ötöde, ami miatt egyre fogynak a végtelennek tűnő szibériai erdőségek.

Míg régebben nyaranta legfeljebb a talaj felső egy métere olvadt fel, addig ez mostanra három méteres mélységet is elérhet. Emiatt nedvesebbé válik és lesüllyed a talaj, amely teljesen átalakítja a tájat. Az addig sík területen kráterek és dombocskák láncolata jön létre a süllyedés miatt (erről érdemes megnézni a New York Times fotóját), amelyek később mocsarakká, majd tavakká válhatnak.


Angol nyelvű film a permafroszt olvadásáról

A földművelés vagy a legeltetés lehetetlenné válik az ilyen területeken, ezért többeknek el kellett hagyniuk a lakóhelyüket. „Minden megváltozik, és az emberek próbálják kitalálni, hogyan alkalmazkodhatnának. Szükségünk lenne a hideg visszatérésére, de csak melegszik, melegszik és melegszik” – mondta egy helyi a sarkkörön túlról.

A talajerózió az épületeket is érinti. Nemcsak vidéki istállók és karámok mennek tönkre, hanem városokban is süllyedni kezdtek a házak. Jakutszkban mintegy ezer épület sérült meg eddig, az utakat pedig folyamatosan javítani kell a süllyedés miatt.

A New York Times beszélt egy férfival, aki többször észlelte, hogy süllyedt a háza, emiatt már az ajtókat sem tudta kinyitni. A talajvíz pedig felszivárgott a lakásába, ami miatt szétrohadt a padlója. Szintén tömeges jelenség, hogy a helyi vadászok által használt hagyományos, jeges földbe vájt természetes fagyasztók is elkezdtek kiolvadni. A riportban panaszkodott egy helyi vadász arról, hogy a tárolási lehetőség szűkülése miatt már ők is boltban veszik a húst.

Lenin szobra Jakutszkban. Fotó: AFP

A felázott talaj és a növekvő csapadékmennyiség az árvizeket is rendszeressé tette. Egy Berjozovka nevű falut minden évben elöntötte az árvíz az elmúlt öt évben. Háromszáz lakosának heteken keresztül csónakra kellett szállnia, ha alapvető élelmiszereket akart beszerezni. A folyamatos árvizek hatására úgy döntöttek, hogy 800 méterrel arrébb költöztetik a falut.

A riport szerint az élővilágon is érződik a változás. Az utóbbi években új növény- és állatfajok tűntek fel a régióban, megváltoztak a rénszarvasok vonulási útvonalai, és elszaporodtak a szúnyogok a növekvő mocsarak miatt. A talajból pedig több tízezer éves leletek kerülnek elő.

Mivel a földművelés és az állattenyésztés egyre kiszámíthatatlanabbá vált, egyre többen kezdtek el mamutok és egyéb állatok tetemeinek felkutatásával foglalkozni. Egy illegálisan eladott mamutagyarért akár ötmillió forintot is lehet kapni. A Guardian cikke szerint a permafrosztból előkerült tetemek illegális kereskedelme évi 14 milliárd forintos üzlet lehet.

A New York Times riportja szerint az állami intézmények vezetői is arra panaszkodnak, hogy a központi hatalom semmit nem tesz az aggasztó folyamatok ellen. Jakutföld önállóan a világ nyolcadik legnagyobb országa lenne, azonban mindössze egymillióan lakják. A nehezen megközelíthető, minimális infrastruktúrával rendelkező vidék teljesen kiesik a központi hatalom látóköréből.

Nemhogy arra nincs pénz, hogy tegyenek valamit a klímaváltozás hatásainak mérsékléséért, még hatásvizsgálatokat sem végeznek. Pedig a permafrosztnak különösen nagy szerepe lehet a klímaváltozás súlyosbodásában, ugyanis az olvadással a talajból felszabaduló metán tovább katalizálja majd a folyamatot.

Világ klímaváltozás Oroszország permafroszt Szibéria Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2019. szeptember 17. 17:18 Élet, Világ

Legalább havi bruttó félmilliós fizetést kell adni egy osztrák biciklis futárnak

Jövőre életbe lép az ágazati kollektív szerződés, bérminimummal és karácsonyi pénzzel.

Torontáli Zoltán
2019. szeptember 16. 15:19 Élet, Világ

Büntető adóval fognák vissza a húsfogyasztást Németországban

Úgy tűnik, hogy az ötletet az Angela Merkel vezette kormányzópárt sem veti el, pedig egyáltalán nem egyértelmű, hogy a megvalósítással el lehet érni minden célt.

Kasnyik Márton
2019. szeptember 16. 10:39 Világ

Néhány drónnal szétbombázták a kőolaj világpiacát

Kiesett a világ kőolaj-termelésének az öt százaléka, amire húsz százalékot ugrott az olajár. Újra megjelent a veszély a Közel-Keleten.

Fontos

Avatar
2019. szeptember 17. 15:09 Élet

Lehet demokratikus és piaci választ adni a klímaváltozásra?

Lehet, hogy hiába várunk erre, ha nem hozunk létre olyan intézményeket, amelyek hatékonyan vezetnék ezt a folyamatot. Hozzászólás az extrapoláció-vitához.

Stubnya Bence
2019. szeptember 17. 07:02 Adat, Vállalat

Nem támogatja tovább a vendégmunkások állásait a kormány, de rejtély, hogy miért nem évekkel ezelőtt döntött így

Nem célja többé az egyedi kormánydöntéssel adott nagyvállalati támogatásoknak, hogy munkahelyeket hozzanak létre. A kérdés már csak az, hogy miért pont most döntöttek így.

Stubnya Bence
2019. szeptember 15. 07:53 Adat

A devizahitelek gerjeszthették a nagy magyar kivándorlási hullámot

A szegényebb háztartások részesülnek nagyobb részben a külföldön dolgozó magyarok hazautalásaiból. Fontos motiváció volt a külföldön munkát keresőknek, hogy a család fizetni tudja a törlesztőt.