Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2019. augusztus 20. 18:07 Világ

Még Szibériát is élhetetlenné teszi a klímaváltozás

Az idei nyáron a klímaváltozás egyre egyértelműbb jeleivel ismerkedhetünk Grönlandtól Indiáig. A jelenség összetettségét mutatja, hogy nemcsak az első vízparti városokat ostromolja a klímaváltozás, hanem már olyan helyeken is alapvetően megváltoztatta az emberek életterét, amelyekre elsőre kevésbé gondolnánk.

Szibéria sokak fejében úgy élhet, mint amely nyertese lehet a melegedő időjárásnak, a New York Times helyszíni riportja azonban dermesztő képet fest a már végbement változásokról. Az elszigetelt régió különösen ki van téve a klímaváltozásnak, és az elmúlt években sokan kényszerültek elhagyni lakhatatlanná vált élőhelyüket.

Gyalogosok Jakutszk főutcáján. Fotó: AFP

Az Északi-sarkvidék környéke – beleértve Szibériát – kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a Föld többi része. A Szibéria keleti felén elhelyezkedő Jakutföld fővárosában, Jakutszkban az éves középhőmérséklet 2,5 Celsius-fokkal nőtt az elmúlt évtizedekben, -10-ről -7,5-re.

Egy ilyen mértékű emelkedés is jelentős változásokat indított el, ami leginkább abból látszik, hogy a permafroszt, vagyis az örökfagy elkezdett olvadni. A permafroszt olyan talaj, amely legalább két éven keresztül fagyott állapotban van. Oroszország területének nagyjából kétharmada ilyen, a talaj akár 1,5 kilométer mélyen lehet befagyva.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLetarolják Szibéria végtelen erdőségeit a kínaiakOroszországból származik a kínai faimport több mint ötöde, ami miatt egyre fogynak a végtelennek tűnő szibériai erdőségek.

Míg régebben nyaranta legfeljebb a talaj felső egy métere olvadt fel, addig ez mostanra három méteres mélységet is elérhet. Emiatt nedvesebbé válik és lesüllyed a talaj, amely teljesen átalakítja a tájat. Az addig sík területen kráterek és dombocskák láncolata jön létre a süllyedés miatt (erről érdemes megnézni a New York Times fotóját), amelyek később mocsarakká, majd tavakká válhatnak.


Angol nyelvű film a permafroszt olvadásáról

A földművelés vagy a legeltetés lehetetlenné válik az ilyen területeken, ezért többeknek el kellett hagyniuk a lakóhelyüket. „Minden megváltozik, és az emberek próbálják kitalálni, hogyan alkalmazkodhatnának. Szükségünk lenne a hideg visszatérésére, de csak melegszik, melegszik és melegszik” – mondta egy helyi a sarkkörön túlról.

A talajerózió az épületeket is érinti. Nemcsak vidéki istállók és karámok mennek tönkre, hanem városokban is süllyedni kezdtek a házak. Jakutszkban mintegy ezer épület sérült meg eddig, az utakat pedig folyamatosan javítani kell a süllyedés miatt.

A New York Times beszélt egy férfival, aki többször észlelte, hogy süllyedt a háza, emiatt már az ajtókat sem tudta kinyitni. A talajvíz pedig felszivárgott a lakásába, ami miatt szétrohadt a padlója. Szintén tömeges jelenség, hogy a helyi vadászok által használt hagyományos, jeges földbe vájt természetes fagyasztók is elkezdtek kiolvadni. A riportban panaszkodott egy helyi vadász arról, hogy a tárolási lehetőség szűkülése miatt már ők is boltban veszik a húst.

Lenin szobra Jakutszkban. Fotó: AFP

A felázott talaj és a növekvő csapadékmennyiség az árvizeket is rendszeressé tette. Egy Berjozovka nevű falut minden évben elöntötte az árvíz az elmúlt öt évben. Háromszáz lakosának heteken keresztül csónakra kellett szállnia, ha alapvető élelmiszereket akart beszerezni. A folyamatos árvizek hatására úgy döntöttek, hogy 800 méterrel arrébb költöztetik a falut.

A riport szerint az élővilágon is érződik a változás. Az utóbbi években új növény- és állatfajok tűntek fel a régióban, megváltoztak a rénszarvasok vonulási útvonalai, és elszaporodtak a szúnyogok a növekvő mocsarak miatt. A talajból pedig több tízezer éves leletek kerülnek elő.

Mivel a földművelés és az állattenyésztés egyre kiszámíthatatlanabbá vált, egyre többen kezdtek el mamutok és egyéb állatok tetemeinek felkutatásával foglalkozni. Egy illegálisan eladott mamutagyarért akár ötmillió forintot is lehet kapni. A Guardian cikke szerint a permafrosztból előkerült tetemek illegális kereskedelme évi 14 milliárd forintos üzlet lehet.

A New York Times riportja szerint az állami intézmények vezetői is arra panaszkodnak, hogy a központi hatalom semmit nem tesz az aggasztó folyamatok ellen. Jakutföld önállóan a világ nyolcadik legnagyobb országa lenne, azonban mindössze egymillióan lakják. A nehezen megközelíthető, minimális infrastruktúrával rendelkező vidék teljesen kiesik a központi hatalom látóköréből.

Nemhogy arra nincs pénz, hogy tegyenek valamit a klímaváltozás hatásainak mérsékléséért, még hatásvizsgálatokat sem végeznek. Pedig a permafrosztnak különösen nagy szerepe lehet a klímaváltozás súlyosbodásában, ugyanis az olvadással a talajból felszabaduló metán tovább katalizálja majd a folyamatot.

Világ klímaváltozás Oroszország permafroszt Szibéria Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Avatar
2020. október 28. 12:02 Világ

Öt „Mi lett volna, ha…” forgatókönyv a világjárványról, tanulságokkal

Alakulhatna még rosszabbul is ez az év, de jobban is, ha mindenki racionálisan viselkedne, belátva, hogy mind a nemzetközi, mind az emberek közötti együttműködésre nagy szükség van most.

Váczi István
2020. október 28. 10:32 Világ

Csőd fenyegeti az európai repülőterek negyedét

Ha az év végéig nem javul a járványhelyzet, és nem kapnak állami támogatást, rengeteg európai reptér válik fizetésképtelenné – figyelmeztetett az európai repterek kereskedelmi szövetsége.

Avatar
2020. október 27. 06:52 Világ

Befolyás, megtévesztés, trollok: az amerikai elnökválasztás sötét oldala

A választásokba való beavatkozás régi játék a nagyhatalmak közt, de a közösségi média és a lassan felgyűlő társadalmi elégedetlenség új lehetőségeket kínál.

Fontos

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2020. október 29. 06:40 Közélet

Ismerőseinek és saját érdekeltségeinek játszott át közpénzt az úszó vb-s cég körözött vezetője

A Bp2017 kiperelt szerződéslistája betekintést enged abba, hogy az adófizetői pénzek hogyan gazdagítanak egy állami vezetőt és környezetét.

Bucsky Péter
2020. október 28. 06:45 Adat

Az autózás lett a koronavírus nyertese Magyarországon

Míg a közösségi közlekedésben az utasok harmada eltűnt, a közúti járműforgalom már a járvány előtti szinten van - sose közlekedtünk még olyan szennyezően, mint most.

Jandó Zoltán
2020. október 27. 12:11 Adat

Olyan megyékben terjed leggyorsabban a járvány, ahol tavasszal fertőzöttet sem láttak

Úgy tűnik, hogy jelenleg Nógrád és Vas megyékben a legrosszabb a helyzet, de biztosak nem lehetünk benne, mert továbbra is sok adatot visszatartanak.