Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2019. augusztus 1. 08:41 Világ

Élőben nézzük a klímakatasztrófát, Grönland elolvad, a tajga lángokban áll

Vasárnap este Norvégiát egy extrém heves vihar kíséretében elhagyta az a hőhullám, amely a megelőző napokban számos nyugat-európai országban irdatlan, sokszor történelmi rekordot döntő hőséget okozott. A meleg levegő azóta északnyugat felé áramlott, és mostanában éri el Grönlandot, ahol a várakozások szerint szokatlanul nagy olvadást fog okozni a jégtakaróban. Közben az északi sarkkör körzetében szinte soha nem látott mértékben ég a tajga.

Ezek az események idén talán minden korábbinál szemléletesebben mutatják meg a klímakatasztrófa jelenségét. Jó ideje tudjuk, hogy az átlagosan 1-2 fokos felmelegedés szélsőséges időjárást okoz, de a változás mértéke és sebessége még a legtapasztaltabb kutatókat is elrémiszti.

A tajga övezetben, amely (északról délre haladva) a tundra alatt öleli körbe a Földet, megszokott jelenség az erdőtűz, az idei mértéke és az előfordulás gyakorisága azonban már egyáltalán nem az. Ezekben a nyári hónapokban Alaszkától kezdve Kanadán át Oroszországig általános és kiterjedt lett az égés. Az elmúlt 10 ezer év (geológiai és radiokémiai módszerekkel gyűjtött) adatai alapján nem is a tűz kiterjedtsége, hanem az tűnik rémisztőnek, hogy milyen gyorsan követik egymást az erdőt jelentős mértékben felperzselő évek.

A tajga övezet elhelyezkedése. Fotó: Wikipedia

Újdonság, hogy idén már Grönlandon is ég a tűz, ami arra utal, hogy az éghajlat ott is elérte azt a határt, amelyen túl már elég meleg és száraz az idő a tűz feléledéséhez, és még elegendő száraz éghető (szerves) anyag is található a szigeten.

Az északi régióban égő tőzeges talaj hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt juttat a levegőbe, amely hozzájárul a globális felmelegedéshez, amely viszont növeli az esélyét a jövőbeni erdőtüzeknek. Ebben a pozitív visszacsatolásos ördögi körben vergődik a térség. A mértéket nem érdemes lebecsülni: a tőzeg égése csak idén júniusban annyi üvegházhatású-gázt bocsátott ki, amely meghaladja Svédország teljes évi emisszióját.

A tüzeknél csak egy aggasztóbb dolog van: a jövő bizonytalansága. Azt ugyanis senki sem tudja elég pontosan megjósolni, hogy a tajgaövezet egyre sűrűbben előforduló és egyre kiterjedtebb felperzselődése mihez vezet.

Grönlandon e hét végére várják az Európa felől érkező hőhullám tetőzését, ekkorra a sziget területének már 60 százalékára kiterjedhet a jégtakaró olvadása. Valószínű, hogy a nagy 2012-es olvadás mértékét az idei ugyan nem fogja elérni, de minden előrejelzés azt mutatja, hogy nagyon meg fogja közelíteni. Ez szintén azért rendkívül aggasztó, mert 2012 nyara óta mindössze 7 év telt el.

Az alábbi ábra azt mutatja, hogy az év egyes szakaszaiban hány négyzetkilométeren olvadt a jég Grönlandon a rekordnak számító 2012-ben (narancssárga vonal), idén (kék vonal), és ehhez képest mekkora volt az 1981-2010 közötti medián értéke.

A grönlandi jégtakaró olvadása 2012-ben és idén. Forrás: nsidc.org

Becslések szerint csak ezen a héten annyi grönlandi (jelenleg a szárazföld felett elhelyezkedő, vagyis nem óceáni) jég fog elolvadni, amely több mint fél milliméterrel emeli meg a Földön a tengerszintet. Ez borzasztóan sok, és 2050-re már általános jelenséggé válhat.

Amikor ennyi többletvíz jut az óceánokba, az globális változásokat indít be, a legutóbbi évek eseteiből tudjuk például, hogy Európa északnyugati részében a szokásosnál sokkal hevesebb viharokat és szélsőséges időjárási körülményeket okoz.

A tajga égése és a grönlandi jég olvadása között nem csak az általános felmelegedés jelent szoros összefüggést. A jeget beborító égéstermékek ugyanis megváltoztatják a felszín fényvisszaverő/fényelnyelő képességét, vagyis jelentősen növelik annak hőfelvevő képességét. A 2012-es eddigi rekord grönlandi jégolvadás egyik fő kiváltó oka éppen a kiterjedt oroszországi tajgaégés volt.

Az alábbi animáción az látható, hogy idén júliusban hogyan változott Grönlandon az albedó (vagyis a fényvisszaverő képesség, amelynek csökkenése növeli a fényelnyelő képességet) a jégolvadás miatt, a 2000-2009 közötti átlaghoz képest.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA klímaváltozás már javában ostromolja az első vízparti városokatA szenegáli Saint-Louis a világörökség része, és már 10 ezer lakosát telepítették ki az óceán növekvő szintje miatt. 2050-ig 200 millióan járhatnak hasonlóan.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAkkor tehetünk a legegyszerűbben a klímaváltozás ellen, ha átalakítjuk az étrendünket. De hogyan?Mennyire ártalmas a marhahús a klímának? Mi van a sajtokkal? Milyen tenyésztett halat enni ökológiai szempontból? Néhány tanács a klímát féltőknek.

Világ erdőtűz grönland jégolvadás klímaváltozás tajga Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Stubnya Bence
2021. december 2. 13:03 Világ

Kabátban, a meleg vízzel spórolva próbálják kibekkelni a rezsinövekedést a szegényebb britek

Egy jótékonysági szervezet azzal számol, hogy jövő áprilisig megduplázódhatnak a rezsiszámlák, és ez emberek millióinak okozhat komoly gondokat.

Torontáli Zoltán
2021. december 1. 12:05 Világ

A svéd média már tükrözi a változást: egyre kevesebben akarnak repülőre szállni

Hetven év alatt luxusból hétköznapi normalitás lett a repülés, most már azonban nem lehet a környezeti hatások nélkül foglalkozni vele.

Pálos Máté
2021. december 1. 10:20 Világ

Nagy üzlet lett ismeretlenül átvenni a konténerekben hagyott termékeket, legyen az tökmag vagy használt autó

A konténerkáosznak is megvannak a nyertesei: a hátrahagyott konténerek kisöprői.

Fontos

Karsai Gábor
2021. december 1. 16:11 Közélet

A következő kormányra hagyott örökség

Úgy tűnik, a kormányt elhagyta lassan egy évtizede tartó szerencséje, választási-politikai szempontból nincs most jó megoldás a gazdasági problémákra.

Bucsky Péter
2021. december 1. 06:36 Vállalat

Egyre merészebben görög a NER informatikai kis gömböce, a Digit is felfaló 4iG

Sokmilliárdos állami megrendelésekkel pumpálták fel a céget, amelyet pont az a német hadiipari óriás tőkésít fel, amelynek Magyarország az egyik rendszeres vásárlója.

Váczi István
2021. november 30. 16:08 Adat

Az egyik vakcinából már kétszer többet passzoltunk el külföldre, mint amennyit itthon beadtak

Idehaza hónapok óta alig használják az Astrazeneca készítményét, így nem csoda, hogy a kormány külföldön kezdett helyet keresni a rövid szavatossági idejű készleteknek.