Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2019. augusztus 1. 08:41 Világ

Élőben nézzük a klímakatasztrófát, Grönland elolvad, a tajga lángokban áll

Vasárnap este Norvégiát egy extrém heves vihar kíséretében elhagyta az a hőhullám, amely a megelőző napokban számos nyugat-európai országban irdatlan, sokszor történelmi rekordot döntő hőséget okozott. A meleg levegő azóta északnyugat felé áramlott, és mostanában éri el Grönlandot, ahol a várakozások szerint szokatlanul nagy olvadást fog okozni a jégtakaróban. Közben az északi sarkkör körzetében szinte soha nem látott mértékben ég a tajga.

Ezek az események idén talán minden korábbinál szemléletesebben mutatják meg a klímakatasztrófa jelenségét. Jó ideje tudjuk, hogy az átlagosan 1-2 fokos felmelegedés szélsőséges időjárást okoz, de a változás mértéke és sebessége még a legtapasztaltabb kutatókat is elrémiszti.

A tajga övezetben, amely (északról délre haladva) a tundra alatt öleli körbe a Földet, megszokott jelenség az erdőtűz, az idei mértéke és az előfordulás gyakorisága azonban már egyáltalán nem az. Ezekben a nyári hónapokban Alaszkától kezdve Kanadán át Oroszországig általános és kiterjedt lett az égés. Az elmúlt 10 ezer év (geológiai és radiokémiai módszerekkel gyűjtött) adatai alapján nem is a tűz kiterjedtsége, hanem az tűnik rémisztőnek, hogy milyen gyorsan követik egymást az erdőt jelentős mértékben felperzselő évek.

A tajga övezet elhelyezkedése. Fotó: Wikipedia

Újdonság, hogy idén már Grönlandon is ég a tűz, ami arra utal, hogy az éghajlat ott is elérte azt a határt, amelyen túl már elég meleg és száraz az idő a tűz feléledéséhez, és még elegendő száraz éghető (szerves) anyag is található a szigeten.

Az északi régióban égő tőzeges talaj hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt juttat a levegőbe, amely hozzájárul a globális felmelegedéshez, amely viszont növeli az esélyét a jövőbeni erdőtüzeknek. Ebben a pozitív visszacsatolásos ördögi körben vergődik a térség. A mértéket nem érdemes lebecsülni: a tőzeg égése csak idén júniusban annyi üvegházhatású-gázt bocsátott ki, amely meghaladja Svédország teljes évi emisszióját.

A tüzeknél csak egy aggasztóbb dolog van: a jövő bizonytalansága. Azt ugyanis senki sem tudja elég pontosan megjósolni, hogy a tajgaövezet egyre sűrűbben előforduló és egyre kiterjedtebb felperzselődése mihez vezet.

Grönlandon e hét végére várják az Európa felől érkező hőhullám tetőzését, ekkorra a sziget területének már 60 százalékára kiterjedhet a jégtakaró olvadása. Valószínű, hogy a nagy 2012-es olvadás mértékét az idei ugyan nem fogja elérni, de minden előrejelzés azt mutatja, hogy nagyon meg fogja közelíteni. Ez szintén azért rendkívül aggasztó, mert 2012 nyara óta mindössze 7 év telt el.

Az alábbi ábra azt mutatja, hogy az év egyes szakaszaiban hány négyzetkilométeren olvadt a jég Grönlandon a rekordnak számító 2012-ben (narancssárga vonal), idén (kék vonal), és ehhez képest mekkora volt az 1981-2010 közötti medián értéke.

A grönlandi jégtakaró olvadása 2012-ben és idén. Forrás: nsidc.org

Becslések szerint csak ezen a héten annyi grönlandi (jelenleg a szárazföld felett elhelyezkedő, vagyis nem óceáni) jég fog elolvadni, amely több mint fél milliméterrel emeli meg a Földön a tengerszintet. Ez borzasztóan sok, és 2050-re már általános jelenséggé válhat.

Amikor ennyi többletvíz jut az óceánokba, az globális változásokat indít be, a legutóbbi évek eseteiből tudjuk például, hogy Európa északnyugati részében a szokásosnál sokkal hevesebb viharokat és szélsőséges időjárási körülményeket okoz.

A tajga égése és a grönlandi jég olvadása között nem csak az általános felmelegedés jelent szoros összefüggést. A jeget beborító égéstermékek ugyanis megváltoztatják a felszín fényvisszaverő/fényelnyelő képességét, vagyis jelentősen növelik annak hőfelvevő képességét. A 2012-es eddigi rekord grönlandi jégolvadás egyik fő kiváltó oka éppen a kiterjedt oroszországi tajgaégés volt.

Az alábbi animáción az látható, hogy idén júliusban hogyan változott Grönlandon az albedó (vagyis a fényvisszaverő képesség, amelynek csökkenése növeli a fényelnyelő képességet) a jégolvadás miatt, a 2000-2009 közötti átlaghoz képest.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA klímaváltozás már javában ostromolja az első vízparti városokatA szenegáli Saint-Louis a világörökség része, és már 10 ezer lakosát telepítették ki az óceán növekvő szintje miatt. 2050-ig 200 millióan járhatnak hasonlóan.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAkkor tehetünk a legegyszerűbben a klímaváltozás ellen, ha átalakítjuk az étrendünket. De hogyan?Mennyire ártalmas a marhahús a klímának? Mi van a sajtokkal? Milyen tenyésztett halat enni ökológiai szempontból? Néhány tanács a klímát féltőknek.

Világ erdőtűz grönland jégolvadás klímaváltozás tajga Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Tunkli Dániel
2020. július 15. 16:57 Világ

Itt a hidegháború 2.0

Az amerikai és a kínai elnöknek egyaránt érdekében áll a konfliktus kiélezése a két ország között, ennek a szembenállásnak lett mellékhadszíntere az indiai-kínai határ.

Váczi István
2020. július 15. 15:01 Világ

Fejre állt a világ, most a kínaiak vásárolják fel az acélt külföldön

Olyan nagy különbség alakult ki a hazai és a külföldi árak között, hogy megéri külföldön vásárolni a kínai vállalatok számára.

Hajdu Miklós
2020. július 15. 13:05 Világ

Akár ingyen is új villanyautót vihetnek haza a németek a nagyvonalú állami támogatásnak köszönhetően

Jól járt a járvánnyal, aki új elektromos autóba szeretne ülni, az európai országok elképesztő autóvásárlási támogatásokba kezdtek.

Fontos

Jandó Zoltán
2020. július 15. 06:40 Vállalat

Képtelen felállni a padlóról a vendéglátás Budapest belvárosában

Ahol korábban a külföldiekre építettek, most annyira nincsen vendég, hogy kinyitni sincs értelme. Vidéken hétvégéken telt ház, hétköznapokon pangás van.

Bucsky Péter
2020. július 14. 06:41 Közélet

Az állami kórházellátó feleannyiért vett közel 2500 lélegeztetőgépet, mint a külügy

A kórházellátó a legnagyobb piaci szereplőktől vásárolt normális áron, a külügy jórészt ismeretlen hátterű cégektől sokkal drágábban. De a pénz nem számított.

Váczi István
2020. július 13. 06:37 Vállalat

Nyáron is leállnak a magyar autógyárak, mi lesz a dolgozóikkal?

Nemrég indultak újra, a Suzuki ma indítja a második műszakot, de nyáron ismét minimum egyhetes szünetet tartanak. A keresetek visszaesnek, főleg a beszállítóknál.