Élőben nézzük a klímakatasztrófát, Grönland elolvad, a tajga lángokban áll
Vasárnap este Norvégiát egy extrém heves vihar kíséretében elhagyta az a hőhullám, amely a megelőző napokban számos nyugat-európai országban irdatlan, sokszor történelmi rekordot döntő hőséget okozott. A meleg levegő azóta északnyugat felé áramlott, és mostanában éri el Grönlandot, ahol a várakozások szerint szokatlanul nagy olvadást fog okozni a jégtakaróban. Közben az északi sarkkör körzetében szinte soha nem látott mértékben ég a tajga.
Ezek az események idén talán minden korábbinál szemléletesebben mutatják meg a klímakatasztrófa jelenségét. Jó ideje tudjuk, hogy az átlagosan 1-2 fokos felmelegedés szélsőséges időjárást okoz, de a változás mértéke és sebessége még a legtapasztaltabb kutatókat is elrémiszti.
A tajga övezetben, amely (északról délre haladva) a tundra alatt öleli körbe a Földet, megszokott jelenség az erdőtűz, az idei mértéke és az előfordulás gyakorisága azonban már egyáltalán nem az. Ezekben a nyári hónapokban Alaszkától kezdve Kanadán át Oroszországig általános és kiterjedt lett az égés. Az elmúlt 10 ezer év (geológiai és radiokémiai módszerekkel gyűjtött) adatai alapján nem is a tűz kiterjedtsége, hanem az tűnik rémisztőnek, hogy milyen gyorsan követik egymást az erdőt jelentős mértékben felperzselő évek.
A tajga övezet elhelyezkedése. Fotó: Wikipedia
Újdonság, hogy idén már Grönlandon is ég a tűz, ami arra utal, hogy az éghajlat ott is elérte azt a határt, amelyen túl már elég meleg és száraz az idő a tűz feléledéséhez, és még elegendő száraz éghető (szerves) anyag is található a szigeten.
Az északi régióban égő tőzeges talaj hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt juttat a levegőbe, amely hozzájárul a globális felmelegedéshez, amely viszont növeli az esélyét a jövőbeni erdőtüzeknek. Ebben a pozitív visszacsatolásos ördögi körben vergődik a térség. A mértéket nem érdemes lebecsülni: a tőzeg égése csak idén júniusban annyi üvegházhatású-gázt bocsátott ki, amely meghaladja Svédország teljes évi emisszióját.
A tüzeknél csak egy aggasztóbb dolog van: a jövő bizonytalansága. Azt ugyanis senki sem tudja elég pontosan megjósolni, hogy a tajgaövezet egyre sűrűbben előforduló és egyre kiterjedtebb felperzselődése mihez vezet.
Grönlandon e hét végére várják az Európa felől érkező hőhullám tetőzését, ekkorra a sziget területének már 60 százalékára kiterjedhet a jégtakaró olvadása. Valószínű, hogy a nagy 2012-es olvadás mértékét az idei ugyan nem fogja elérni, de minden előrejelzés azt mutatja, hogy nagyon meg fogja közelíteni. Ez szintén azért rendkívül aggasztó, mert 2012 nyara óta mindössze 7 év telt el.
Az alábbi ábra azt mutatja, hogy az év egyes szakaszaiban hány négyzetkilométeren olvadt a jég Grönlandon a rekordnak számító 2012-ben (narancssárga vonal), idén (kék vonal), és ehhez képest mekkora volt az 1981-2010 közötti medián értéke.
A grönlandi jégtakaró olvadása 2012-ben és idén. Forrás: nsidc.org
Becslések szerint csak ezen a héten annyi grönlandi (jelenleg a szárazföld felett elhelyezkedő, vagyis nem óceáni) jég fog elolvadni, amely több mint fél milliméterrel emeli meg a Földön a tengerszintet. Ez borzasztóan sok, és 2050-re már általános jelenséggé válhat.
Amikor ennyi többletvíz jut az óceánokba, az globális változásokat indít be, a legutóbbi évek eseteiből tudjuk például, hogy Európa északnyugati részében a szokásosnál sokkal hevesebb viharokat és szélsőséges időjárási körülményeket okoz.
The Naujatkuat River in West Greenland running high in end of July, my gauging station is perched on the bedrock. With the exceptional heat wave coming I have my fingers crossed for it not being washed away. pic.twitter.com/JPofxDIELN
— Irina Overeem (@IrinaOvereem) July 30, 2019
A tajga égése és a grönlandi jég olvadása között nem csak az általános felmelegedés jelent szoros összefüggést. A jeget beborító égéstermékek ugyanis megváltoztatják a felszín fényvisszaverő/fényelnyelő képességét, vagyis jelentősen növelik annak hőfelvevő képességét. A 2012-es eddigi rekord grönlandi jégolvadás egyik fő kiváltó oka éppen a kiterjedt oroszországi tajgaégés volt.
Az alábbi animáción az látható, hogy idén júliusban hogyan változott Grönlandon az albedó (vagyis a fényvisszaverő képesség, amelynek csökkenése növeli a fényelnyelő képességet) a jégolvadás miatt, a 2000-2009 közötti átlaghoz képest.
the dark anomaly spreads across Greenland ice and snow as melt intensifies @PolarPortal pic.twitter.com/M2YYNbZP6Q
— Prof. Jason Box (@climate_ice) July 27, 2019
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
