Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2019. augusztus 1. 08:41 Világ

Élőben nézzük a klímakatasztrófát, Grönland elolvad, a tajga lángokban áll

Vasárnap este Norvégiát egy extrém heves vihar kíséretében elhagyta az a hőhullám, amely a megelőző napokban számos nyugat-európai országban irdatlan, sokszor történelmi rekordot döntő hőséget okozott. A meleg levegő azóta északnyugat felé áramlott, és mostanában éri el Grönlandot, ahol a várakozások szerint szokatlanul nagy olvadást fog okozni a jégtakaróban. Közben az északi sarkkör körzetében szinte soha nem látott mértékben ég a tajga.

Ezek az események idén talán minden korábbinál szemléletesebben mutatják meg a klímakatasztrófa jelenségét. Jó ideje tudjuk, hogy az átlagosan 1-2 fokos felmelegedés szélsőséges időjárást okoz, de a változás mértéke és sebessége még a legtapasztaltabb kutatókat is elrémiszti.

A tajga övezetben, amely (északról délre haladva) a tundra alatt öleli körbe a Földet, megszokott jelenség az erdőtűz, az idei mértéke és az előfordulás gyakorisága azonban már egyáltalán nem az. Ezekben a nyári hónapokban Alaszkától kezdve Kanadán át Oroszországig általános és kiterjedt lett az égés. Az elmúlt 10 ezer év (geológiai és radiokémiai módszerekkel gyűjtött) adatai alapján nem is a tűz kiterjedtsége, hanem az tűnik rémisztőnek, hogy milyen gyorsan követik egymást az erdőt jelentős mértékben felperzselő évek.

A tajga övezet elhelyezkedése. Fotó: Wikipedia

Újdonság, hogy idén már Grönlandon is ég a tűz, ami arra utal, hogy az éghajlat ott is elérte azt a határt, amelyen túl már elég meleg és száraz az idő a tűz feléledéséhez, és még elegendő száraz éghető (szerves) anyag is található a szigeten.

Az északi régióban égő tőzeges talaj hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt juttat a levegőbe, amely hozzájárul a globális felmelegedéshez, amely viszont növeli az esélyét a jövőbeni erdőtüzeknek. Ebben a pozitív visszacsatolásos ördögi körben vergődik a térség. A mértéket nem érdemes lebecsülni: a tőzeg égése csak idén júniusban annyi üvegházhatású-gázt bocsátott ki, amely meghaladja Svédország teljes évi emisszióját.

A tüzeknél csak egy aggasztóbb dolog van: a jövő bizonytalansága. Azt ugyanis senki sem tudja elég pontosan megjósolni, hogy a tajgaövezet egyre sűrűbben előforduló és egyre kiterjedtebb felperzselődése mihez vezet.

Grönlandon e hét végére várják az Európa felől érkező hőhullám tetőzését, ekkorra a sziget területének már 60 százalékára kiterjedhet a jégtakaró olvadása. Valószínű, hogy a nagy 2012-es olvadás mértékét az idei ugyan nem fogja elérni, de minden előrejelzés azt mutatja, hogy nagyon meg fogja közelíteni. Ez szintén azért rendkívül aggasztó, mert 2012 nyara óta mindössze 7 év telt el.

Az alábbi ábra azt mutatja, hogy az év egyes szakaszaiban hány négyzetkilométeren olvadt a jég Grönlandon a rekordnak számító 2012-ben (narancssárga vonal), idén (kék vonal), és ehhez képest mekkora volt az 1981-2010 közötti medián értéke.

A grönlandi jégtakaró olvadása 2012-ben és idén. Forrás: nsidc.org

Becslések szerint csak ezen a héten annyi grönlandi (jelenleg a szárazföld felett elhelyezkedő, vagyis nem óceáni) jég fog elolvadni, amely több mint fél milliméterrel emeli meg a Földön a tengerszintet. Ez borzasztóan sok, és 2050-re már általános jelenséggé válhat.

Amikor ennyi többletvíz jut az óceánokba, az globális változásokat indít be, a legutóbbi évek eseteiből tudjuk például, hogy Európa északnyugati részében a szokásosnál sokkal hevesebb viharokat és szélsőséges időjárási körülményeket okoz.

A tajga égése és a grönlandi jég olvadása között nem csak az általános felmelegedés jelent szoros összefüggést. A jeget beborító égéstermékek ugyanis megváltoztatják a felszín fényvisszaverő/fényelnyelő képességét, vagyis jelentősen növelik annak hőfelvevő képességét. A 2012-es eddigi rekord grönlandi jégolvadás egyik fő kiváltó oka éppen a kiterjedt oroszországi tajgaégés volt.

Az alábbi animáción az látható, hogy idén júliusban hogyan változott Grönlandon az albedó (vagyis a fényvisszaverő képesség, amelynek csökkenése növeli a fényelnyelő képességet) a jégolvadás miatt, a 2000-2009 közötti átlaghoz képest.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA klímaváltozás már javában ostromolja az első vízparti városokatA szenegáli Saint-Louis a világörökség része, és már 10 ezer lakosát telepítették ki az óceán növekvő szintje miatt. 2050-ig 200 millióan járhatnak hasonlóan.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAkkor tehetünk a legegyszerűbben a klímaváltozás ellen, ha átalakítjuk az étrendünket. De hogyan?Mennyire ártalmas a marhahús a klímának? Mi van a sajtokkal? Milyen tenyésztett halat enni ökológiai szempontból? Néhány tanács a klímát féltőknek.

Világ erdőtűz grönland jégolvadás klímaváltozás tajga Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2020. szeptember 19. 12:32 Vállalat, Világ

Megvan a Nutella-prémium, októberben 750 ezer forinttal többet kapnak a dolgozók

A Ferrero gyárai a járvány első hulláma alatt sem zártak be, a cég nagyrészt elérte a céljait, ezért idén is magas prémiumot fizet az alkalmazottainak.

Hajdu Miklós
2020. szeptember 17. 15:44 Világ

Felkészületlenek a szélsőséges klímára a világkereskedelem csomópontjai

Készületlenül érik a kikötőket az egyre súlyosabb viharok és az áradások, pedig a világkereskedelem szempontjából kulcsfontosságú a tengeri hajózás problémamentes működése.

Váczi István
2020. szeptember 16. 10:42 Világ

Visszatérnek az ATM-ek nagyüzemi fosztogatói

Ismét aktivizálják magukat azok a csoportok, amelyek Észak-Korea megbízásából ürítik ki világszerte a pénzkiadó automatákat.

Fontos

Kasnyik Márton
2020. szeptember 19. 07:41 Adat

Lehet, hogy a covid a történelem szemétdombjára küldi az influenzát

Híre-hamva sincs az influenzának azokban az országokban, ahol ilyenkor dúlni szokott. Átmeneti győzelem ez, vagy sikerül végleg megszabadulnunk tőle?

Avatar
2020. szeptember 18. 14:37 Élet

Miért változott meg ennyire az emberek hozzáállása a vírushoz?

A félelem után a többségnél idővel a megnyugvás érzése kerekedik felül, akkor is, ha ez nem indokolt.

Bucsky Péter
2020. szeptember 18. 07:08 Közélet

Százból hét forintot kap meg, de azért Budapest fizesse a válságkezelést

Nagyvonalú fővárosi segítséget javasol a Fidesz budapesti cégek számára, miközben az itteni vállalkozások adóinak döntő része a központi költségvetésbe kerül.