Ez a két ábra megmutatja, hogy mennyire nehéz elszakadni az olajtól és a széntől
Ha Magyarországon nem is, de a világban az elmúlt években örvendetesen nőtt a megújuló források, elsősorban a szél- és a napenergia szerepe az energiatermelésben. Első ránézésre azt is mondhatnánk, hogy minden rendben, ha így megy tovább, kipipálhatjuk a klímaváltozás megállításának feladatát.
Van azonban pár dolog, amiért mégsem dőlhetünk hátra. Az egyik, hogy a felfutás nagyon alacsony szintről kezdődött, így a dinamikus növekedés ellenére sok időbe telhet, míg ezek a források igazán meghatározó szerepet játszanak az energiarendszerben.
Jól mutatja ezt a BP tavalyi összefoglalója a világ energetikai helyzetéről, amely egy nagy hagyományokkal bíró dokumentum, a 2018-as már a 67. kiadás. Az egyik ábra azt mutatja, hogyan változott a különböző források szerepe a világ teljes energiafelhasználásán belül 1965 és 2017 között. Sorrendben látható a kőolaj, a szén, a földgáz, a vízenergia, az atomenergia és a vízenergián kívüli megújulók százalékos aránya.
Forrás: BP Statistical Review of World Energy 2018
Jól látható, hogy a kőolaj fontossága trendszerűen csökken, de még így is valamivel több mint a harmadát adja a világ teljes energiafelhasználásának. Érdekes megfigyelni, hogy a szén részesedése az olajhoz képest pont ellentétesen mozog, 2017-ben 27,6 százalék volt. A földgáz egyre fontosabbá válik, tavalyelőtt már 23,4 százalék volt a részesedése.
A vízenergia szerepe alig változik, az atomé pedig nagyjából az ezredforduló óta csökken. Szintén jól látható a vízenergián kívüli megújulók (szél, geotermia, nap, biomassza, hulladék) gyors térnyerése, ami 2017-ben már 3,6 százalékos részesedéshez vezetett. Sőt, a helyzet még ennél is kedvezőbb, mivel a bioüzemanyagok fogyasztását a BP statisztikusai az olajnál számolják el, miközben megújuló forrásról van szó. Utóbbiakat is odaszámolva a megújulók aránya 4,2 százalék.
A tendencia tehát kedvező, és valószínűleg folytatódni is fog, hiszen a szél– és a napenergia a világ sok országában piaci alapon is kifizetődő, olcsóbban lehet így áramot termelni, mint hő- vagy atomerőművekkel. Klímavédelmi szempontból azonban egyáltalán nem biztos, hogy van annyi időnk, amennyi a megújulóknak a teljes hatalomátvételhez kell. Ha ugyanis a felmelegedés mértéke meghaladja a 2 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest – amelyből 1 fok már biztosan teljesült, de ennél valószínűleg valamivel több is –, akkor a folyamat nagy eséllyel megállíthatatlanná válik.
A nyomást fokozza, hogy hiába csökken az olaj és a szén relatív súlya, a felhasznált mennyiség jellemzően így is nő, mert közben a teljes energiatermelés gyarapszik. Ezt mutatja ez az ábra az 1992 és 2017 közötti időszakra, a világ energiafogyasztását millió tonna olajegyenértékben kifejezve.
Forrás: BP Statistical Review of World Energy 2018
2017-ben a világ energiafelhasználása 2,2 százalékkal nőtt, ami 2013 óta a leggyorsabb ütem. A földgáz fogyasztása nőtt a leginkább, 83 millió tonna olajegyenértékkel, amelyet a megújulók (plusz 69 millió tonna, bioüzemanyagokkal együtt 72 millió) és az olaj (plusz 65 millió) követett. A szén felhasználása 25,5 millió tonnával nőtt, a vízenergiáé 5,3 millióval, az atomé 5,2 millióval.
Az energiatermelésnek úgy kellene átalakulnia, hogy ne csak arányaiban, hanem abszolút mértékben is csökkenjen a fosszilis források, elsősorban a fajlagosan a legtöbb szén-dioxidot a légkörbe juttató kőszén, másodsorban pedig az olaj felhasználása. A földgáz ezeknél kevésbé szennyező, így ha a növekvő fogyasztása az előbbieket helyettesíti, az kedvező a klímaváltozás lelassítása szempontjából.
Világ
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
Nem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gond
Nem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.
A tengeri útvonal, amely mindenkinek fontos, mégis egyre veszélyesebb
Elvileg minden nagyhatalom abban érdekelt, hogy a Vörös-tengeren át lehessen jutni, mégis egy éve tartják rettegésben a hajósokat a húszi támadások.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
