Nagy volt az öröm 2015 végén, amikor néhány ország kivételével az egész világ megállapodott Párizsban az üvegházhatású gázkibocsájtás csökkentéséről. De már akkor is voltak szkeptikus hangok, akik jelezték, hogy a megállapodás nem fog sokat érni, mivel nem kötelezőek a kvóták, hanem csak önkéntesek. (Persze ez volt a megállapodás lényege, máskülönben nem lehetett volna közös nevezőre hozni az országokat.)
És most meg is érkezett az első jelzés, hogy ez így tényleg nem ér sokat:
2017-ben három év csökkenés után újra emelkedett a széndioxid-kibocsájtás, 53,5 milliárd tonnára, és ha a mezőgazdasági eredetű kibocsájtást nem számoljuk, akkor rekordszintre
– derült ki egy tegnap kiadott ENSZ-jelentésből (pdf). Várhatóan 2018-ban és a rákövetkező években is emelkedni fog a kibocsájtás.
Ahhoz, hogy a párizsi megállapodás céljai teljesüljenek, tehát ne érje el 2 fokot a felmelegedés az ipari forradalom előtti időszakhoz képest, 2030-ig fokozatosan 25 százalékkal kellene csökkenteni az éves kibocsájtást. Ha pedig meg akarna állni a világ egy átlagosan 1,5 fokos felmelegedésnél, akkor tíz év alatt 55 százalékot kéne vágni rajtuk. Ez utóbbihoz nagyjából ötször akkora önkéntes erőfeszítésre lenne szükség, mint amit az országok eddig vállaltak.
Ez értelemszerűen nem lehetséges, ha a kibocsájtás emelkedő trendben marad. A mostani trend alapján az évszázad végére 3-6 fokot emelkedhet az átlaghőmérséklet, ami tudósok szerint a bolygó mostani ökológiai rendszerének összeomlását okozná.
Az ábra bal tengelyén az üvegházhatású gázok kibocsátását jelölték széndioxid egyenértékben (milliárd tonna). Forrás: ENSZ.
Ha 2030-ig nem sikerül bezárni a kibocsájtási rést – tehát az egyezményben vállalt szintre csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsájtását -, akkor gyakorlatilag kizárt, hogy 2 Celsius foknál megálljon a felmelegedés, derült ki az ENSZ IPCC októberben kiadott jelentéséből. A most kiadott jelentésből viszont úgy tűnik, hogy ez annál is nehezebb lesz, mint ahogy októberben előre jelezték.
A jelentés kimondja azt is, hogy nem csak az egyezményből kilépő Egyesült Államok, hanem a gazdag országok nagy része, így az Európai Unió, Kanada, Ausztrália, Dél-Korea sem teljesíti azt a kibocsájtás-csökkentést, amit ígért. (Az USA különösen érdekes eset, mivel korábban éveken át javult a helyzet a szén visszaszorulása és a palagáz előretörése miatt, a Trump-kormányzat viszont éppen a szenet igyekszik előtérbe helyezni.) De a kibocsájtás növekedésének legnagyobb forrásai továbbra is Kína és India, ahol egyelőre még az sem látszik, hogy mikor fog tetőzni a folyamat.
A Párizsi Egyezmény keretében egyébként december elején egy újabb konferenciát tart az ENSZ Lengyelországban, ahol az a cél, hogy kidolgozzanak egy egységes szabályzatot az egyes országoknak.
