Ha az emberiséget fenyegető egészségügyi veszélyekről hallunk, általában egy potenciális járványról van szó, vagy arról, hogy az antibiotikumok a túlzott használatuk miatt egyre kevésbé hatásosak a baktériumok ellen. Az utóbbit általában veszélyként írják le, pedig az emberekben ezer milliárd számra vannak olyan baktériumok, valamint gombák és vírusok, amelyek elengedhetetlenek a szervezet egészséges működéséhez. Ezek a mikroorganizmusok sokféle szerepet töltenek be az emésztés segítésétől az immunrendszer formában tartásáig.
Tudósok most arra figyelmeztetnek, hogy ezeknek a mikroorganizmusoknak a sokfélesége erősen visszaesőben van a nyugati életmódot folytató társadalmakban. Ebben olyan tényezők játszanak szerepet, mint a már említett túlzott antibiotikum-használat és a magas fokon feldolgozott élelmiszerek fogyasztása.
Az amerikai Rutgers Egyetem kutatói szerint az utóbbi 50-70 évben drámaian csökkent az emberi mikroorganizmusok változatossága az egymást követő generációkban. Maria Gloria Dominguez-Bello, az egyetem biokémiai és mikrobiológiai tanszékének professzora szerint
ez valószínűleg szerepet játszik az asztma, a gluténérzékenység, az 1-es típusú cukorbetegség és az autizmus járványszerű terjedésében.
A Bloombergnek nyilatkozó szakember szerint ez a folyamat megállítható, de ehhez létre kell hozni a mikroorganizmusok olyan tárházát, mint a vetőmagoknál. „Vetőmagbankok” a világ sok országában léteznek, de a Norvégiához tartozó Spitzbergákon van a világ legnagyobbja, ahol több millió mintát őriznek biztonságos körülmények között.
A mikroorganizmusokat olyan helyeken érdemes begyűjteni, ahol nem használnak korszerű gyógyszereket. A Science magazin egy 2015-ös cikke szerint az antibiotikumot egyáltalán nem alkalmazó dél-amerikai őslakos közösségek tagjainak gyomrában kétszer többféle hasznos mikroorganizmus található, mint az Egyesült Államokban élő, egyébként egészséges emberekében.
Egy ilyen tároló például háborúk vagy járványok után lenne hasznos, a túlélők szervezetét meg lehetne erősíteni az onnan származó, közben persze felszaporítandó mikroorganizmusokkal. A Rutgers Egyetem szerint, ha hagyjuk elveszni a bennünk élő biológiai sokféleséget, azzal olyan veszélybe sodorjuk az emberiséget, mint amekkorát az éghajlatváltozás jelent.
A szakemberek úgy becsülik, hogy a „mikroorganizmus-bank” elindítása az első évben 3 millió dollárba (mintegy 835 millió forint) kerülne. A mintákat folyékony nitrogénnel töltött tartályokban tárolják majd a tervek szerint.
