Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2018. szeptember 12. 15:32 Világ

Miért gyakorolnak világháborúra a nagyhatalmak hadseregei?

A hidegháború alatt sem volt olyan nagy hadgyakorlat, mint amibe most kezdett bele Oroszország; egészen a második világháborúig kell visszamenni, hogy egy ennél több katonát és harci járművet megmozgató csapatmozgatást találjunk. A tegnap kezdődött Vosztok 2018-on az orosz bejelentések szerint 300 ezer katona, 36 ezer tank és egyéb páncélozott harcjármű, rengeteg repülő és hadihajó vonul fel a Távol-Keleten.

A gyakorlatokhoz Mongólia mellett Kína is csatlakozik, utóbbi vezetőjével éppen ma találkozik Vlagyimir Putyin elnök egy vlagyivosztoki fórumon. Az orosz közlemények szövetséges országként hivatkoznak Kínára, és elemzők szerint az egésszel azt az üzenetet szeretnék küldeni a külvilág felé, hogy készek haderejüket akár globálisan is mozgósítani. Putyin szóvivője az Egyesült Államok kiszámíthatatlan és fenyegető külpolitikájára is hivatkozott. Ez arra utal, hogy nem csak azért hívták meg a felemelkedő nagyhatalmat, mert különben az fenyegetésként értékelhette volna a hadgyakorlatot. Kína egyre erősebb, de éles helyzetben ki nem próbált hadereje szempontjából a tapasztalatszerzés miatt lehet fontos a részvétel. (Érdemes megfigyelni, hogy külpolitikájában Kína egyre inkább maga mögött hagyja azt az óvatosságot, ami az utóbbi évtizedekre jellemző volt).

Eközben a NATO sem szeretne lemaradni, az észak-atlanti szövetség szintén óriási hadgyakorlatra készül Norvégiában, ami az egyik Oroszországgal határos tagállam. Ezen a hosszú ideje tervezett katonai gyakorlaton 40 ezer ember vesz majd rész 29 országból (köztük a nem NATO-tag Svédországból és a Finnországból), és a NATO új, 48 óra alatt mozgósítható, német vezetésű “dárdahegy” haderejének főpróbája lesz. Fő célja, hogy javítsa a régióban állomásozó NATO-erők készültségi szintjét, amely jelentések szerinti tragikus.

Stabilitás vs. a rend felborulása

A hadgyakorlatoknak nem csak negatív értelmezése van. Ha egy-egy katonai szövetség javítja a haderejének színvonalát, azzal elrettentheti a többi országot a kiszámíthatatlan húzásoktól. Ez elvileg – akárcsak a hidegháború óta fennálló nukleáris elrettentés – erősítheti  is a nemzetközi rendet, például kétszer is meggondolja egy nagyhatalom, hogy katonailag beavatkozzon egy másik országban.

Ugyanakkor hadgyakorlatokból körvonalazódó kínai-orosz szövetségnek és az erre adott nyugati válasznak van egy fokkal aggasztóbb értelmezése is. A kilencvenes években kezdődött amerikai hegemónia a nemzetközi rendben már a kétezres évek óta hanyatlóban van,  Trump elnök megválasztása és Kína további erősödése miatt azonban a jelek szerint felgyorsult. Ezt több folyamat is erősíti, legyen szó a vámháborúról vagy a pénzügyi rendszerek blokkosodásáról, a hibrid beavatkozásokról és a rájuk válaszként adott szankciókról, illetve az amerikai külpolitika ellentmondásairól, ami Trump elnök szövetséges-ellenessége és az amerikai apparátus folytonossága között feszül. Ez utóbbi hatalmi vákuumot okozhat, amit Kína és Oroszország kihasználhat.

Amikor gazdasági és katonai szövetségek blokkokba szerveződnek, majd egyre nagyobb hadgyakorlatokat tartanak, az semmiképpen nem jó jel, ilyesmi történt a múlt század harmincas éveiben is – igaz, sok különbség van az akkori és a mostani helyzet között. Robert Kagan neokonzervatív gondolkodó arról írt hétvégén a Wall Street Journalban, hogy ha nincsen egy hegemón hatalom, amelyik vállalná, hogy erővel fenntart egy úgy-ahogy szabályalapú nemzetközi rendet, akkor az szükségszerűen összeomlik. Az ilyesmit a múltban gyakran követték véres események.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkGyorsabban megroppanhat a dolláralapú világrend, mint sokan gondolnákAmerika világhatalmi szerepének fontos pillére a dollár hegemóniája a világ pénzügyi rendszerében, de egyre több ország szeretne ettől megszabadulni.

Világ hadgyakorlat hadsereg Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Hajdu Miklós
2020. szeptember 17. 15:44 Világ

Felkészületlenek a szélsőséges klímára a világkereskedelem csomópontjai

Készületlenül érik a kikötőket az egyre súlyosabb viharok és az áradások, pedig a világkereskedelem szempontjából kulcsfontosságú a tengeri hajózás problémamentes működése.

Váczi István
2020. szeptember 16. 10:42 Világ

Visszatérnek az ATM-ek nagyüzemi fosztogatói

Ismét aktivizálják magukat azok a csoportok, amelyek Észak-Korea megbízásából ürítik ki világszerte a pénzkiadó automatákat.

Avatar
2020. szeptember 16. 06:47 Világ

Kinyomtattak 37 magyar gazdaságnyi pénzt, mégsem lettek gazdagabbak

Japánban példátlan gazdasági kísérletbe kezdtek, eszméletlen mennyiségű pénzt nyomtattak a növekedés beindítása végett. Az eredmények felemásak, a fejlett világ mégis követi a példát.

Fontos

Avatar
2020. szeptember 18. 14:37 Élet

Miért változott meg ennyire az emberek hozzáállása a vírushoz?

A félelem után a többségnél idővel a megnyugvás érzése kerekedik felül, akkor is, ha ez nem indokolt.

Bucsky Péter
2020. szeptember 18. 07:08 Közélet

Százból hét forintot kap meg, de azért Budapest fizesse a válságkezelést

Nagyvonalú fővárosi segítséget javasol a Fidesz budapesti cégek számára, miközben az itteni vállalkozások adóinak döntő része a központi költségvetésbe kerül.

Jandó Zoltán
2020. szeptember 17. 06:49 Adat, Közélet

Hiába javasolták saját szakértői, az állam nem pörgette fel igazán a tesztelést

Jelentős részben a saját zsebből fizetett, nem pedig az állami tesztek dobták meg a mintavételek számát, és nem is érnek el annyi embert, mint amennyit az adatok sugallnak.