A kínai tőzsde értéke – pontosabban az összes tőzsdére bevezetett kínai cég piaci kapitalizációja dollárban számolva – 2014-ben lehagyta a japánt, és a világ második legnagyobbja lett az amerikai mögött. Egészen mostanáig, tegnap ugyanis a Bloomberg szerint Tokió visszavette a második helyet. (A kínai szárazföldi tőzsdék cégei 6090 milliárd dollárt érnek, a japán cégek értéke pedig 6170 milliárd dollár ma. A helyzetet bonyolítja, hogy a hongkongi tőzsdén, ahol jelentős részben szintén kínai cégekkel kereskednek, további 5100 milliárd dollárnyi részvény forog.)
A szimbolikus helycsere oka, hogy a sanghaji tőzsde idén eddig 16 százalékot esett, ráadásul a jüan is közel 7 százalékot vesztett értékéből a dollárral szemben az utóbbi két hónapban. Eközben a japán jen erősödött, és a tokiói tőzsde csak kisebb mértékben esett vissza. A kínai pénznem hamarosan rekordmélységbe süllyedhet elemzők szerint, ha nem lép közbe a kínai jegybank.
A befektetők azért fordulnak el a kínai eszközöktől, mert sokasodó kockázatokat látnak. A Trump-kormányzat ugyanis pont akkor kezdett elképesztő gazdasági nyomásgyakorlásba, amikor a kínai gazdaság egyébként is sebezhető állapotban volt. A kínai pártvezetés évek óta nehéz helyzetben egyensúlyoz: úgy próbálja lassítani a kínai cégek eladósodását és kiegyensúlyozni a gazdaságot az exportszektor túlsúlya felől a belső fogyasztás és a szolgáltatások felé, hogy közben kiszámítható mederben történjenek az események, ne érje túl nagy sokk a gazdaságot.
A kínai exportszektort fenyegető kereskedelmi háború jelenleg ott tart, hogy egyelőre a Trump-kormányzat 200 milliárd dollárnyi USA-ba irányuló kínai importtermék vámját nemcsak az eddigi fenyegetés szerinti 10 százalékra, hanem 25 százalékra emelné (a már most hatályban lévő, 50 milliárd dollárnyi kínai importot érintő amerikai büntetővámokon felül).
A kínaiak válaszul zsarolásról és ellencsapásokról beszélnek, a tárgyalások pedig elakadtak – részben azért, mert a kínaiak nem bíznak az amerikai kereskedelmi tárgyalókban, akik maguk sem képviselnek egységes álláspontot, ráadásul az elnök is rendszeresen aláássa a hitelességüket. Trump már azt is kilátásba helyezte, hogy az USA-ba érkező teljes, 505 milliárd dolláros kínai áruforgalom egészét büntetővámokkal sújthatja.
A kereskedelmi vita mindkét országnak fájni fog. Az amerikai fogyasztók magasabb árakkal, az amerikai nagyvállalatok pedig káoszba süllyedt ellátási láncokkal és bizonytalan beruházási kilátásokkal szembesülhetnek majd a vámháború miatt. Egyelőre azonban az USA makrogazdasági mutatóin nem látszanak a problémák, a kínai gazdaságon viszont annál inkább. Például máris romlani kezdtek a konjunktúramutatók. Az elemzőket most főleg a jüan mélyrepülése aggasztja: ha folytatja az utóbbi hetekben látott zuhanást, az felgyorsíthatja tőke kimenekülését, ami tovább súlyosbítja a kínai pénzpolitika dilemmáit. De nemcsak Kínának, hanem a kínai piacon aktív nyugati cégeknek is komoly veszteségük lehet a jüan elértéktelenedéséből.
Világ
Orbán ellenzi, de Európa tovább pénzelné a védvonalnak tekintett ukrán hadsereget
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Fontos
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Épp az ukrajnai háború árnyékában szabadulhat ki Kazahsztán az orosz függőségből
A háború kitörése után Moszkva elvárta volna Kazahsztántól a teljes együttműködést, a közép-ázsiai ország ehelyett viszont megerősítette a kapcsolatatait Kínával és a nyugati országokkal.
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
