A kínai tőzsde értéke – pontosabban az összes tőzsdére bevezetett kínai cég piaci kapitalizációja dollárban számolva – 2014-ben lehagyta a japánt, és a világ második legnagyobbja lett az amerikai mögött. Egészen mostanáig, tegnap ugyanis a Bloomberg szerint Tokió visszavette a második helyet. (A kínai szárazföldi tőzsdék cégei 6090 milliárd dollárt érnek, a japán cégek értéke pedig 6170 milliárd dollár ma. A helyzetet bonyolítja, hogy a hongkongi tőzsdén, ahol jelentős részben szintén kínai cégekkel kereskednek, további 5100 milliárd dollárnyi részvény forog.)
A szimbolikus helycsere oka, hogy a sanghaji tőzsde idén eddig 16 százalékot esett, ráadásul a jüan is közel 7 százalékot vesztett értékéből a dollárral szemben az utóbbi két hónapban. Eközben a japán jen erősödött, és a tokiói tőzsde csak kisebb mértékben esett vissza. A kínai pénznem hamarosan rekordmélységbe süllyedhet elemzők szerint, ha nem lép közbe a kínai jegybank.
A befektetők azért fordulnak el a kínai eszközöktől, mert sokasodó kockázatokat látnak. A Trump-kormányzat ugyanis pont akkor kezdett elképesztő gazdasági nyomásgyakorlásba, amikor a kínai gazdaság egyébként is sebezhető állapotban volt. A kínai pártvezetés évek óta nehéz helyzetben egyensúlyoz: úgy próbálja lassítani a kínai cégek eladósodását és kiegyensúlyozni a gazdaságot az exportszektor túlsúlya felől a belső fogyasztás és a szolgáltatások felé, hogy közben kiszámítható mederben történjenek az események, ne érje túl nagy sokk a gazdaságot.
A kínai exportszektort fenyegető kereskedelmi háború jelenleg ott tart, hogy egyelőre a Trump-kormányzat 200 milliárd dollárnyi USA-ba irányuló kínai importtermék vámját nemcsak az eddigi fenyegetés szerinti 10 százalékra, hanem 25 százalékra emelné (a már most hatályban lévő, 50 milliárd dollárnyi kínai importot érintő amerikai büntetővámokon felül).
A kínaiak válaszul zsarolásról és ellencsapásokról beszélnek, a tárgyalások pedig elakadtak – részben azért, mert a kínaiak nem bíznak az amerikai kereskedelmi tárgyalókban, akik maguk sem képviselnek egységes álláspontot, ráadásul az elnök is rendszeresen aláássa a hitelességüket. Trump már azt is kilátásba helyezte, hogy az USA-ba érkező teljes, 505 milliárd dolláros kínai áruforgalom egészét büntetővámokkal sújthatja.
A kereskedelmi vita mindkét országnak fájni fog. Az amerikai fogyasztók magasabb árakkal, az amerikai nagyvállalatok pedig káoszba süllyedt ellátási láncokkal és bizonytalan beruházási kilátásokkal szembesülhetnek majd a vámháború miatt. Egyelőre azonban az USA makrogazdasági mutatóin nem látszanak a problémák, a kínai gazdaságon viszont annál inkább. Például máris romlani kezdtek a konjunktúramutatók. Az elemzőket most főleg a jüan mélyrepülése aggasztja: ha folytatja az utóbbi hetekben látott zuhanást, az felgyorsíthatja tőke kimenekülését, ami tovább súlyosbítja a kínai pénzpolitika dilemmáit. De nemcsak Kínának, hanem a kínai piacon aktív nyugati cégeknek is komoly veszteségük lehet a jüan elértéktelenedéséből.
Világ
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
Nem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gond
Nem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.
A tengeri útvonal, amely mindenkinek fontos, mégis egyre veszélyesebb
Elvileg minden nagyhatalom abban érdekelt, hogy a Vörös-tengeren át lehessen jutni, mégis egy éve tartják rettegésben a hajósokat a húszi támadások.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
