Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2018. június 25. 17:41 Világ

Van megoldás Trump világgazdasági ámokfutásának megfékezésére, de túl egyszerű

Több hónapnyi fenyegetőzés után kezd élesre fordulni a globális kereskedelmi háború: az amerikaiak büntetővámokat szabnak ki kínai, európai, kanadai és mexikói árukra, amire megtorlásként büntetővámokat kapnak, mire az amerikaiak újabb vámokat hoznak új termékkörökben, és így tovább. Ebben az egészben valójában senki nem érdekelt, legfeljebb a Fehér Ház belpolitikai számítása és az amerikai elnök személyes meggyőződése húzódik meg mögötte. Az új kereskedelmi akadályok miatt viszont kap egy nagy pofont a globális gazdaság, tehát végső soron mindenki veszít.

Eközben, ettől egyáltalán nem függetlenül Donald Trump az összes nyilatkozatában a keménykezű, tekintélyelvű diktátorokat élteti, miközben az USA hagyományos szövetségeit, a demokratikus, nyugati világot folyamatosan támadja, törekvéseiket aláássa. Ilyenkor általában arra hivatkozik, hogy az USA szövetségesei duplán lehúzzák az amerikaiakat: kihasználják az amerikai katonai védelmet, és még a külkereskedelemben is a földbe döngölik az amerikai cégeket. Trump szerint egyébként is “nagyon könnyedén meg lehet nyerni a kereskedelmi háborút”, alapvetően azért, mert az USA többet importál, mint amennyit exportál, tehát a többi országnak jobban fog fájni.

Nem csoda, hogy a Trump kellemetlenkedése miatt balul elsült kanadai G7 találkozó után sokan a nyugati szövetségi rendszer végéről, de legalábbis a szétesés kezdetéről beszéltek. Az amerikaiak például Trump hivatalba lépése óta gyakorlatilag ellehetetlenítik a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) munkáját, pedig ezt a szervezetet évtizedek szívós munkájával drótozták össze az amerikaiak.

Az USA nélkül tényleg nehéz elképzelni az USA hegemóniájára épülő szövetségi rendszert.

Ami igazán érdekes ebben az egészben, az az, hogy a jelek szerint semmilyen jelentősebb, nagy lobbierővel rendelkező amerikai szereplőnek nem érdeke ez a külpolitikai fordulat. A piacok és a nagyvállalatok ellenzik, ahogy a kisebb amerikai exportőrök is, nem beszélve a közgazdászok és más szakértők általános véleményéről. Donald Trump sajátos kereskedelempolitikai nézetei eddig is ismertek voltak, de néhány különutas gondolkodón kívül nem osztják őket sokan. Eddig legfeljebb a balra húzó szakszervezetek és egy-egy rozsdaövezeti demokrata politikus képviselte a vámalapú piacvédelmet.

A kérdés az, hogy mivel lehetne meghátrálásra késztetni az USA elnökét. Az európaiak például okos irányba indultak el: az acélvámra válaszul a republikánus vezetők államaiban gyártott, szimbolikus amerikai termékekre vetettek ki vámot, mint a whiskey vagy a Harley-Davidson motorbickli. Utóbbi éppen ma jelentette be, hogy gyártásának egy részét Európába telepíti emiatt. A kínai ellencsapás eddig főleg az amerikai mezőgazdasági exportra irányult, ami szintén érzékeny politikai szempontból a republikánusoknak.

De van egy ennél is egyszerűbb válasz, ami a jelek szerint kezd kitörni a spekuláció világából. Miért nem szankcionálják közvetlenül Donald Trump cégbirodalmát?

Donald Trump az eddigi amerikai elnökkel ellentétben nem vált meg a reálgazdaságban működő cégeitől. Ugyan már nem ő az átláthatatlan családi cégcsoportja, a Trump Organization vezérigazgatója – ezt ugyanis átadta a fiainak, akik jelentős kül- és belföldi szállodaipari terjeszkedést terveznek -, de továbbra is ő az egyszemélyes tulajdonos. Ez az egyik oldalról hatalmas korrupciós kockázat, és ezt a jelek szerint több keleti nagyhatalom ki is használta. Viszont, ha fordítva nézzük, ugyanez valójában egy elég jó nyomásgyakorlási lehetőség is lehet az USA szövetségeinek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre nehezebb megkülönböztetni az USA külpolitikáját Trump üzleti érdekeitőlKína, Katar és az oroszok mesterien befolyásolják pénzzel az amerikai elnököt. A nyílt vesztegetéstől visszariadó európaiak veszthetnek ezen a legtöbbet.

Ami nemrég még a Vox publicisztikája volt, azt nem sokkal később felkapta egy kanadai magazin, ma pedig már a Guardianban kérlelte az európaiakat az amerikai demokrata párt egyik vezetője, hogy az amerikai gazdaság helyett szankcionálják inkább célzottan Trump magánbizniszeit.

Persze amilyen egyszerű és elegáns az elképzelés, annyira nehéz megvalósítani. A Trump-cégcsoport ugyanis nem exportál árukat Európába vagy Kanadába. Főleg ingatlan-üzemeltetéssel foglalkoznak az USA-ban (irodaházak, golfpályák, hotelek), külföldi üzleteik pedig elsősorban saját (márka)nevük bérbeadására korlátozódnak, jellemzően olyan országokba, amelyet más, a jó hírnevükre érzékenyebb üzletemberek inkább elkerülnének (Azerbajdzsán, Fülöp-szigetek, Indonézia, Törökország, India). Ezeket az üzleteken nem nagyon találhatnak fogást az USA szövetségesei.

Megoldás egy célzott, antikorrupciós szankció lehetne, amiben eszközöket foglalnának le, mondjuk Trump kandai felhőkarcolóit, skóciai és írországi golfpályáit, esetleg a Trump-cégek európai bankoknál vezetett bankszámláit zárolnák. Ehhez azonban valamilyen hitelesnek elfogadott nyomozásnak be kellene bizonyítania, hogy az amerikai elnök, illetve családja vagy cégei konkrét korrupciós bűncselekményekhez kötődnek. Igaz, az orosz elnök köréhez sorolt oligarchák pénzének és mozgásának ellehetetlenítésére meghozott Magnyitszkij-törvények elvileg megteremtették a precedenst erre a fajta, személyre szabott szankcióra.

Egyelőre elég elrugaszkodottnak és potenciálisan nemzetközi jogot sértőnek is tűnhet ez az elképzelés, de amilyen tempóban eszkalálódik a kereskedelmi háború, nem kizárt, hogy egyszer elhangzik egy európai döntéshozó szájából is. És az sem lehetetlen, hogy ebben az esetben új fejezet indulna Trump kereskedelempolitikájában.

Világ Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2018. szeptember 18. 19:21 Világ

Egy Angliában dolgozó EU-s munkás több adót fizet, mint egy átlagos angol

Az unióból érkező bevándorlók jóval többet fizetnek, mint az unión kívülről érkezők.

Torontáli Zoltán
2018. szeptember 18. 12:12 Piac, Világ

Neked kényelmes, de a boltnak csak veszteséget okoz az élelmiszer-házhozszállítás

Nem megy a piac, még Németországban sem, mert az eddigi modellek túl nagy költséggel dolgoznak.

Torontáli Zoltán
2018. szeptember 16. 11:48 Élet, Világ

Nem csak Budapesten kínálnak albérletet szexért cserébe

Prágában is egyre több az olyan hirdetés, amelyben szexért cserébe kínálnak albérletet.

Fontos

Bucsky Péter
2018. szeptember 17. 06:45 Állam

Még többet költ az állam a Red Bull Air Race-re, valószínűleg szabálytalanul

Az eddig sejtettnél harmadával többe kerül a budapesti repülős PR-rendezvény, mivel a Hungaroring Zrt. külön a szervezéssel is megbíz egy céget évente félmilliárd forintért. A szerződés ráadásul szinte semmilyen számszerűsíthető konkrétumot nem tartalmaz, de azért azt kiköti, hogy a kormánymédiánál kell a hirdetési pénzeket elkölteni.

Fabók Bálint Kasnyik Márton
2018. szeptember 14. 06:52 Állam

A kormány úgy csinál, mint akinek egyáltalán nincs szüksége a magyar közgazdaságtanra

Felmerült, hogy a kormány megszüntetné a legeredményesebb közgazdasági kutatóintézetet, a Corvinust pedig egy alapítványba játszanák át. Megrendítő csapás lehet a magyar közgazdaságtannak.

Bucsky Péter
2018. szeptember 13. 07:21 Állam, Pénz

23-szor keres többet a Magyar Posta vezére, mint egy átlagos postás

Az állami vállalatok közül a Magyar Postánál a legnagyobb a különbség az átlagdolgozók és a vezető fizetése között. Itt 23-szoros az eltérés, míg az átlag 12.