Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2018. június 25. 17:41 Világ

Van megoldás Trump világgazdasági ámokfutásának megfékezésére, de túl egyszerű

Több hónapnyi fenyegetőzés után kezd élesre fordulni a globális kereskedelmi háború: az amerikaiak büntetővámokat szabnak ki kínai, európai, kanadai és mexikói árukra, amire megtorlásként büntetővámokat kapnak, mire az amerikaiak újabb vámokat hoznak új termékkörökben, és így tovább. Ebben az egészben valójában senki nem érdekelt, legfeljebb a Fehér Ház belpolitikai számítása és az amerikai elnök személyes meggyőződése húzódik meg mögötte. Az új kereskedelmi akadályok miatt viszont kap egy nagy pofont a globális gazdaság, tehát végső soron mindenki veszít.

Eközben, ettől egyáltalán nem függetlenül Donald Trump az összes nyilatkozatában a keménykezű, tekintélyelvű diktátorokat élteti, miközben az USA hagyományos szövetségeit, a demokratikus, nyugati világot folyamatosan támadja, törekvéseiket aláássa. Ilyenkor általában arra hivatkozik, hogy az USA szövetségesei duplán lehúzzák az amerikaiakat: kihasználják az amerikai katonai védelmet, és még a külkereskedelemben is a földbe döngölik az amerikai cégeket. Trump szerint egyébként is “nagyon könnyedén meg lehet nyerni a kereskedelmi háborút”, alapvetően azért, mert az USA többet importál, mint amennyit exportál, tehát a többi országnak jobban fog fájni.

Nem csoda, hogy a Trump kellemetlenkedése miatt balul elsült kanadai G7 találkozó után sokan a nyugati szövetségi rendszer végéről, de legalábbis a szétesés kezdetéről beszéltek. Az amerikaiak például Trump hivatalba lépése óta gyakorlatilag ellehetetlenítik a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) munkáját, pedig ezt a szervezetet évtizedek szívós munkájával drótozták össze az amerikaiak.

Az USA nélkül tényleg nehéz elképzelni az USA hegemóniájára épülő szövetségi rendszert.

Ami igazán érdekes ebben az egészben, az az, hogy a jelek szerint semmilyen jelentősebb, nagy lobbierővel rendelkező amerikai szereplőnek nem érdeke ez a külpolitikai fordulat. A piacok és a nagyvállalatok ellenzik, ahogy a kisebb amerikai exportőrök is, nem beszélve a közgazdászok és más szakértők általános véleményéről. Donald Trump sajátos kereskedelempolitikai nézetei eddig is ismertek voltak, de néhány különutas gondolkodón kívül nem osztják őket sokan. Eddig legfeljebb a balra húzó szakszervezetek és egy-egy rozsdaövezeti demokrata politikus képviselte a vámalapú piacvédelmet.

A kérdés az, hogy mivel lehetne meghátrálásra késztetni az USA elnökét. Az európaiak például okos irányba indultak el: az acélvámra válaszul a republikánus vezetők államaiban gyártott, szimbolikus amerikai termékekre vetettek ki vámot, mint a whiskey vagy a Harley-Davidson motorbickli. Utóbbi éppen ma jelentette be, hogy gyártásának egy részét Európába telepíti emiatt. A kínai ellencsapás eddig főleg az amerikai mezőgazdasági exportra irányult, ami szintén érzékeny politikai szempontból a republikánusoknak.

De van egy ennél is egyszerűbb válasz, ami a jelek szerint kezd kitörni a spekuláció világából. Miért nem szankcionálják közvetlenül Donald Trump cégbirodalmát?

Donald Trump az eddigi amerikai elnökkel ellentétben nem vált meg a reálgazdaságban működő cégeitől. Ugyan már nem ő az átláthatatlan családi cégcsoportja, a Trump Organization vezérigazgatója – ezt ugyanis átadta a fiainak, akik jelentős kül- és belföldi szállodaipari terjeszkedést terveznek -, de továbbra is ő az egyszemélyes tulajdonos. Ez az egyik oldalról hatalmas korrupciós kockázat, és ezt a jelek szerint több keleti nagyhatalom ki is használta. Viszont, ha fordítva nézzük, ugyanez valójában egy elég jó nyomásgyakorlási lehetőség is lehet az USA szövetségeinek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre nehezebb megkülönböztetni az USA külpolitikáját Trump üzleti érdekeitőlKína, Katar és az oroszok mesterien befolyásolják pénzzel az amerikai elnököt. A nyílt vesztegetéstől visszariadó európaiak veszthetnek ezen a legtöbbet.

Ami nemrég még a Vox publicisztikája volt, azt nem sokkal később felkapta egy kanadai magazin, ma pedig már a Guardianban kérlelte az európaiakat az amerikai demokrata párt egyik vezetője, hogy az amerikai gazdaság helyett szankcionálják inkább célzottan Trump magánbizniszeit.

Persze amilyen egyszerű és elegáns az elképzelés, annyira nehéz megvalósítani. A Trump-cégcsoport ugyanis nem exportál árukat Európába vagy Kanadába. Főleg ingatlan-üzemeltetéssel foglalkoznak az USA-ban (irodaházak, golfpályák, hotelek), külföldi üzleteik pedig elsősorban saját (márka)nevük bérbeadására korlátozódnak, jellemzően olyan országokba, amelyet más, a jó hírnevükre érzékenyebb üzletemberek inkább elkerülnének (Azerbajdzsán, Fülöp-szigetek, Indonézia, Törökország, India). Ezeket az üzleteken nem nagyon találhatnak fogást az USA szövetségesei.

Megoldás egy célzott, antikorrupciós szankció lehetne, amiben eszközöket foglalnának le, mondjuk Trump kandai felhőkarcolóit, skóciai és írországi golfpályáit, esetleg a Trump-cégek európai bankoknál vezetett bankszámláit zárolnák. Ehhez azonban valamilyen hitelesnek elfogadott nyomozásnak be kellene bizonyítania, hogy az amerikai elnök, illetve családja vagy cégei konkrét korrupciós bűncselekményekhez kötődnek. Igaz, az orosz elnök köréhez sorolt oligarchák pénzének és mozgásának ellehetetlenítésére meghozott Magnyitszkij-törvények elvileg megteremtették a precedenst erre a fajta, személyre szabott szankcióra.

Egyelőre elég elrugaszkodottnak és potenciálisan nemzetközi jogot sértőnek is tűnhet ez az elképzelés, de amilyen tempóban eszkalálódik a kereskedelmi háború, nem kizárt, hogy egyszer elhangzik egy európai döntéshozó szájából is. És az sem lehetetlen, hogy ebben az esetben új fejezet indulna Trump kereskedelempolitikájában.

Világ Olvasson tovább a kategóriában

Világ

2019. február 14. 17:37 Világ

Várhatjuk-e az államtól, hogy megmentsen minket a természeti katasztrófától?

Van egy titka az államilag finanszírozott kutatás-fejlesztésnek, amire a piac nem képes. Hogy hagyja a kutatókat hibázni.

Torontáli Zoltán
2019. február 14. 15:24 Világ

A Tesco bezár 30 lengyel üzletet, és nem tart nyitva éjjel Szlovákiában

Lengyelországban a boltszám csökkenése négy éve megy, Szlovákiában nem éri meg az éjjeli nyitva tartás.

Váczi István
2019. február 13. 11:38 Világ

Óriási aranybánya lapul a szigeten, amely a világ legújabb országa lehet

58 milliárd dollárt ér a bougainville-i bányában lévő arany és réz, de a függetlenségre készülő sziget nem akarja, hogy a korábbi üzemeltető visszatérjen.

Fontos

Wiedemann Tamás
2019. február 14. 11:01 Közélet

Titokzatos szoftver dönt a gyanús napelemes pályázatok nyerteseiről az állami tulajdonú MFB Banknál

A bank szerint ezzel a rendszerrel nem lehet visszaélni, mert a szoftver nem korrupt. De a furfangos jogi magyarázat szerint ellenőrizni sem lehet a programot. Így még gyanúsabb lett a tavalyi egynapos naperőmű-pályázat.

Váczi István
2019. február 13. 16:44 Vállalat

Dupla vagy semmit játszik a Suzuki a botrányos kirúgással

Jogi értelemben valószínűleg bukó helyzetbe hozta magát a Magyar Suzuki, de saját szempontjából ésszerű lépés lehetett: ha nincs szakszervezet, nem lesz sztrájk és „audis” béremelés.

Kasnyik Márton
2019. február 13. 13:31 Közélet

A kormány szép csendben bevezeti a családi vagyonkezelő alapítványokat

"Felmerült az igény", de csak 600 milliós vagyon felett. A fejlett világban az elit egyik legnagyobb trükkje, most behozzák Magyarországra is.