Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. június 1. 20:04 Világ

Trump elindította a kereskedelmi háborút, Amerika szövetségesei visszavágnak

Trump tegnap végül is némi tétovázás után az európai, a mexikói és a kanadai nyersacél- és alumínium-behozatal megvámolása mellett döntött. Mozgalmas volt a május az amerikai külpolitikában, az elnök ugyanis felmondta az iráni atomalkut, lemondta (aztán újra szervezni kezdte) a Kim Dzsongunnal tervezett találkozóját, és még a Kínával folytatott kereskedelmi háborúban is előidézett néhány új fordulatot, például a kínai munkahelyek védelmére hivatkozva megkegyelmezett az iráni és észak-koreai szankciók megsértése miatt feketelistára helyezni tervezett kínai mobilgyártónak, a ZTE-nek.

A szövetségesek acélimportját nemzetbiztonsági okokra hivatkozva vámolják meg az amerikaiak, ami önmagában is ellentmondás, másrészt rossz jelzés a baráti országok felé. Ezért nem meglepő, hogy az érintett országok, nemzetközi szervezetek és vállalatok vezetői viszonylag hevesen reagáltak a lépésre.

  • “Az intézkedés kanadaiak ezreinek meggyalázása, akik amerikai fegyveres testvéreikkel együtt harcoltak és haltak meg” – mondta a kanadai miniszterelnök, Justin Trudeau.
  • “Ez egy rossz nap a világkereskedelemnek. Amit ők meg tudnak tenni, pontosan ugyanazt mi is megcsinálhatjuk” – ez Jean-Claude Juncker fenyegető reakciója.
  • “Donald Trump lábon lőtte magát” – mondta Mexikó gazdasági minisztere, Ildefonso Guajardo.

Emmanuel Macron és Angela Merkel egyaránt jogellenesnek tartják az amerikai elnök lépését nyilatkozataik szerint. Ugyanakkor az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Theresa May nem csatlakozott hozzájuk a Trump elleni kiállásban, pedig a 31 ezer főt foglalkoztató brit acélipart is érinteni fogják a védővámok. Az ellenzék oldaláról azt találgatják, hogy May már egy Brexit utáni különmegállapodásban gondolkodik Trumppal.

A kemény reakció nem tűnik alaptalannak, ha figyelembe vesszük, hogy az USA a világ legnagyobb acélimportáló országa, 2017-ben 34,6 millió tonnát szállítottak be a most büntetett országokból, döntően Kanadából, de a mexikói és a német import súlya sem elhanyagolható.

 

 

És valóban, azonnal indultak az ellenintézkedések. Az EU már márciusban közzétett egy listát azokról az amerikai termékekről, amelyekre a tervek szerint büntetővámokat fog kivetni, Juncker is erre hivatkozott a tegnapi nap során. A jegyzéken a farmernadrágoktól kezdve a motorkerékpárokon és a hajókon keresztül a whisky-ig és a rizsig egészen változatos árucikkeket találhatunk, és persze az acél sem maradhatott ki. Hasonló lépésekre készül Kanada és Mexikó is az Egyesült Államokból érkező acél- és fémipari termékekre vonatkozó vámok bevezetésével és további, élelmiszer- és feldolgozóipari áruk behozatalának megadóztatásával.

Ráadásul a Kanadával és Mexikóval 1992-ben megkötött Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (North American Free Trade Agreement, NAFTA) is egyre nagyobb veszélyben van. Az amerikai elnök már a választási kampányában hangoztatta, hogy az egyezmény miatt széles rétegek veszítették el a munkájukat, ezért azt újra kell tárgyalni. A megválasztása után viszont a NAFTA felmondása is napirendre került (amiért a nemrég Magyarországon előadó Steve Bannon is lobbizott), mégis végül Trump inkább az újratárgyalás mellett döntött, amit azonban nem sikerült még lezárni.

Jelen állás szerint egy darabig még biztosan nyitva marad a kérdés, mert Trump a kanadai miniszterelnök nyilatkozatai és lépései hallatán tegnap este egészen odáig ment, hogy kimondta: a megállapodás által az USA-t évtizedek óta kihasználják szomszédai, aminek véget kell vetni, az USA csak számára “fair” feltételeket fogad el, vagy nincs egyezség. Pedig Trudeau szerint a NAFTA-tárgyalások során a nehézségek ellenére már egészen közel kerültek egy mindhárom fél számára elfogadható állásponthoz. A jövő heti G7 csúcson mindenesetre kénytelen lesz egymással találkozni a kanadai miniszterelnök és az amerikai elnök, így valószínűleg ki fog derülni, hogy mi lesz a NAFTA-ügy folytatása.

Közben Trump már a járműbehozatal 25 százalékos megvámolását is beharangozta. A külkereskedelmi szakértők szerint amellett, hogy a lépés gazdaságilag előnytelen az Egyesült Államok számára, a legfontosabb szövetségesek újabb megtorlásához is vezethet. Sőt, egyes elemzők szerint az amerikai elnök épp az akadazó NAFTA-tárgyalásokat akarta ezzel a számára kedvező mederbe terelni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkValaki elmagyarázhatná Trumpnak, hogy hogyan működik a világkereskedelemNem lopja meg az országot, ha épp kereskedelmi hiánya van. Sőt, éppen ez mutatja, hogy gazdag.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ acélipar Donald Trump kereskedelmi háború védővám Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Mészáros R. Tamás
2024. november 19. 06:03 Világ

Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve

Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.

Jandó Zoltán
2024. november 18. 14:35 Világ

Nem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gond

Nem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.

Gajda Mihály
2024. november 16. 07:05 Világ

A tengeri útvonal, amely mindenkinek fontos, mégis egyre veszélyesebb

Elvileg minden nagyhatalom abban érdekelt, hogy a Vörös-tengeren át lehessen jutni, mégis egy éve tartják rettegésben a hajósokat a húszi támadások.

Fontos

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.