Norvégia lényegében a világ első készpénz nélküli társadalomává vált – jelentette be a norvég jegybank alelnöke, Jon Nicolaisen egy londoni konferencián. Az ország teljes pénzmennyiségének összesen 3 százaléka áll készpénzben, és az összes pénzügyi tranzakció kevesebb mint 10 százalékát teszik ki a bankjegyes fizetések.
A jegybanki vezető szerint ez olyan alacsony mennyiség, hogy már most is készpénz nélküli országnak tekinthető Norvégia. Szerinte ez nem a tudatos monetáris politika miatt alakult így, hanem egyszerűen a fogyasztói igények tolták ebbe az irányba Norvégiát. Ebből adódóan nem is cél, hogy felszámolják a készpénzt, arról majd úgyis a piac fog dönteni szerinte.
A legnagyobb norvég kormánypárt, a Konzervatív Párt és a norvég rendőrség azonban szeretné, ha 2030-ig véglegesen felszámolnák a készpénzt, mert így hatékonyabban fel tudnának lépni az adócsalások ellen.
Norvégia mellett a többi skandináv országban is egyre inkább kiszorul a készpénz a mindennapokból. Svédországban már öt éve megjelentek olyan hírek, hogy a hajléktalanoknak kártyával is lehet adakozni egy speciális leolvasónak köszönhetően.
Több svéd boltban már is nem fogadnak el készpénzt, a legtöbb bankban már nem lehet pénzt kivenni vagy befizetni, és elkezdték felszámolni a pénzautomatákat is. Egy felmérés szerint mindössze a svédek negyede használ készpénzt legalább heti egyszer. A társadalom 70 százaléka azonban azt szeretné, ha a bankjegyek nem tűnnének el teljesen, ám köztük is az online bankolással nehezebben boldoguló idősek vannak többségben.
Az Európai Unióban is egyre többet használják az online fizetési módokat. Érdekes, hogy az eurózónán kívüli országokban többször utalnak pénzt vagy fizetnek bankkártyával, mint a zónán belül. A növekedés azonban nem jelenti azt, hogy a készpénz visszaszorulna. Egy felmérés szerint a válságot követő gazdasági fellendülés beindulása óta Kelet-Európában 27,8 százalékkal nőtt a készpénzforgalom, míg Nyugat-Európában stagnált.
Míg Svédországban átlagosan egy hitel- (credit) és egy betéti (debit) kártya jut egy főre, az ázsiai országokban ennél jóval több. Kínában és Japánban is 3,3 bankkártya jut egy személyre, amellyel bőven lekörözik a legfejlettebb nyugati országokat, Franciaországban például ez a mutató csak 0,65.
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
