Norvégia lényegében a világ első készpénz nélküli társadalomává vált – jelentette be a norvég jegybank alelnöke, Jon Nicolaisen egy londoni konferencián. Az ország teljes pénzmennyiségének összesen 3 százaléka áll készpénzben, és az összes pénzügyi tranzakció kevesebb mint 10 százalékát teszik ki a bankjegyes fizetések.
A jegybanki vezető szerint ez olyan alacsony mennyiség, hogy már most is készpénz nélküli országnak tekinthető Norvégia. Szerinte ez nem a tudatos monetáris politika miatt alakult így, hanem egyszerűen a fogyasztói igények tolták ebbe az irányba Norvégiát. Ebből adódóan nem is cél, hogy felszámolják a készpénzt, arról majd úgyis a piac fog dönteni szerinte.
A legnagyobb norvég kormánypárt, a Konzervatív Párt és a norvég rendőrség azonban szeretné, ha 2030-ig véglegesen felszámolnák a készpénzt, mert így hatékonyabban fel tudnának lépni az adócsalások ellen.
Norvégia mellett a többi skandináv országban is egyre inkább kiszorul a készpénz a mindennapokból. Svédországban már öt éve megjelentek olyan hírek, hogy a hajléktalanoknak kártyával is lehet adakozni egy speciális leolvasónak köszönhetően.
Több svéd boltban már is nem fogadnak el készpénzt, a legtöbb bankban már nem lehet pénzt kivenni vagy befizetni, és elkezdték felszámolni a pénzautomatákat is. Egy felmérés szerint mindössze a svédek negyede használ készpénzt legalább heti egyszer. A társadalom 70 százaléka azonban azt szeretné, ha a bankjegyek nem tűnnének el teljesen, ám köztük is az online bankolással nehezebben boldoguló idősek vannak többségben.
Az Európai Unióban is egyre többet használják az online fizetési módokat. Érdekes, hogy az eurózónán kívüli országokban többször utalnak pénzt vagy fizetnek bankkártyával, mint a zónán belül. A növekedés azonban nem jelenti azt, hogy a készpénz visszaszorulna. Egy felmérés szerint a válságot követő gazdasági fellendülés beindulása óta Kelet-Európában 27,8 százalékkal nőtt a készpénzforgalom, míg Nyugat-Európában stagnált.
Míg Svédországban átlagosan egy hitel- (credit) és egy betéti (debit) kártya jut egy főre, az ázsiai országokban ennél jóval több. Kínában és Japánban is 3,3 bankkártya jut egy személyre, amellyel bőven lekörözik a legfejlettebb nyugati országokat, Franciaországban például ez a mutató csak 0,65.
Világ
Napokon belül érezhetően emelkedhet az üzemanyagár az izraeli-iráni konfliktus miatt
Az orosz Urál nyersolaj-árindex jellemzően együtt mozog a Brent árával, amely 13 százalékkal emelkedett péntek hajnalban.
Trump, Putyin vagy Orbán, a független intézmények elleni hadjárat mögött ugyanaz van
A kulturális hegemónia vágya és a hatalomtól független civil szerveződések tagadása is felsejlik a kormány ellehetetlenítési törvénytervezete mögött.
Fenn lehet-e tartani sok pénzzel a NATO-egység látszatát?
A katonai szövetség vezetése a kiadások emelésével békítené meg Donald Trumpot, de az amerikai vezetés ideológiai alapvetéseivel is számolni kell.
Fontos
Ötödével kevesebb gyereknek kezdődik a nyári szünet, mint az ezredfordulón
Több mint 1,2 millió általános és középiskolás kezdi meg a vakációt ezen a héten. A 2000-es évek elején még az 1,6 milliót közelítette ez a szám.
Szinte senki sem igényel 20 éves kor alatt munkáshitelt
Az alsó korhatár egy banknál 17, a többinél 18 év, de a hitelfelvétel inkább csak 23-25 éves korban válik életszerű lehetőséggé.
A magyar gazdaság rémisztő adatáról, amelyik zuhan, mint a kő
Még ha látna is fantáziát valaki nálunk egy beruházásban, érdemes megkockáztatnia, hogy egy reggel arra ébred, éppen az ő pénzét teszi fel az állam a kaszinóban?
