(A szerző a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.)

Látványosan csökkentek az elmúlt egy évben a piaci feltételű vállalati forinthitelek kamatai. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) augusztusra 7,88 százalékos éves átlagos értéket mutatott ki az egyéb kategóriába sorolt – tehát a folyószámlahiteleken kívüli – céges hiteleknél, ami közel 8 százalékpontos csökkenés az egy évvel korábbi 15,73 százalékos értékhez képest.

A vállalati forinthitelek árazása szempontjából meghatározó, 3 hónapos budapesti bankközi kamatláb (BUBOR) értéke, ha nem is ilyen mértékben, de szintén drasztikusan csökkent: október 9-én 6,32 százalékon állt, miközben egy évvel korábban még 12,2 százalék környékén járt az értéke.

Az évi öt százalékos kamat mindent visz, és még alacsonyabb lesz

A kamatszintek látványos csökkenése ellenére a magyar vállalati világ nagy részét alkotó kis- és középvállalkozások (kkv) finanszírozásánál még mindig nem jelentenek valós alternatívát a piaci feltételű forinthitelek, hiszen ezek árazási modellje alapján – amikor a BUBOR-hoz adódik valamekkora kamatfelár – még mindig nem versenyképesek a szektor számára elérhető Széchenyi Kártya Program MAX+ konstrukcióival szemben. Az idei év végéig – és várhatóan később is – elérhető Széchenyi Max+ hiteleknél jelenleg ugyanis a fő szabály szerint évi öt százalékos az ügyfelet terhelő kamat, aminek a jelenlegi piaci körülmények között nem nagyon lehet alternatívája. (Ennél az állami szerepvállalás – kamattámogatás, garanciadíj-kedvezmény – teszi lehetővé az alacsony kamatszintet.)

Ráadásul – a kormány új gazdaságösztönző programja keretében – a Széchenyi Kártya minden beruházási típusú hitelénél (például beruházási és agrárberuházási hitel, lízing, mikrohitel) október 31-étől 5-ről 3,5 százalékra csökken a nettó fizetendő fix kamat mértéke a teljes futamidő alatt. A változó garanciadíj pedig egységesen nulla százalék lesz.

Zöld hitelcélok megvalósítása esetén pedig már most is akár 1,5 százalékos éves nettó kamat mellett is igénybe vehető a támogatott termék, miközben a felvehető összeg a 250, illetve 500 millió forintot is elérheti.

Persze a devizahitelekkel még mindig tudnának versenyt támasztani a Széchenyi MAX+ termékeknek a bankok, ám a kis- és középvállalkozásoknál ez többnyire nem reális opció: a kisebb cégeknél ugyanis eléggé alacsony az exportra is termelő, érdemi devizabevételt elérő vállalkozások aránya. (Nem véletlen, hogy a szektor hiteleinek bő 70 százalékát forintban tartja nyilván az MNB.)

Szinte mindenre felvehető hitel, akár kezdő vállalkozásoknak is

A KAVOSZ Zrt.-n keresztül igényelhető Széchenyi MAX+ konstrukciók ráadásul gyakorlatilag lefedik a teljes kkv-finanszírozási piacot, vagyis a támogatott hiteleknél klasszikusnak tekinthető, beruházási célú termékek mellett likviditási, illetve folyószámlahitelek is szerepelnek a kínálatban, úgy, hogy külön a turisztikai ágazatban és az agráriumban érdekelt vállalkozások számára is léteznek konstrukciók. A beruházást fontolgató kkv-k emellett a lízingfinanszírozást is igényelhetik a különböző eszközbeszerzéseikhez.

A Széchenyi MAX+ hiteleinek fontosabb paramétereit pedig úgy határozták meg, hogy az érintett vállalkozások túlnyomó többsége beleférjen a keretekbe: a folyószámla- és likviditási típusú hiteleknél legfeljebb 250 millió forintos szabad felhasználású hitelhez juthatnak a kkv-k, legfeljebb hároméves futamidő mellett, miközben a beruházási jellegű konstrukcióknál 500 millió forint, illetve 10 év a felső határ.

Ezekhez képest három konstrukció jelent kivételt: az egyik a beruházási hitelek között elérhető Széchenyi Mikrohitel MAX+, amelyet kifejezetten a mikro- és kisvállalkozásokra szabtak: itt legfeljebb 100 millió forint hitelösszeg érhető el, akár az életciklusuk legelején járó vállalkozásoknak is. A lízingnél 400 millió forint az elérhető plafon, az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitelnél pedig legfeljebb 200 millió forintos lehet a rendelkezésre álló keret.

Ezzel a termékpalettával pedig érthető, hogy a Széchenyi MAX+ konstrukciói dominánsak a kis- és középvállalkozói finanszírozási piacon:

egyes bankok beszámolói szerint az új kihelyezéseknek 80-90 százalékát adják ennél az ügyfélkörnél.

Csak szinten tartásra futotta a piacon

A Széchenyi Kártya Program az elmúlt időszakban nagyban hozzájárult ahhoz is, hogy a kkv-hitelezés szinten maradjon Magyarországon. Az MNB adatai szerint a kis- és középvállalkozói szektor hitelállománya valamivel 7100 milliárd forint felett alakult az első fél év végén, ami minimális mértékű csökkenést – inkább stagnálást – tükröz az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

Figyelemre méltó viszont, hogy az élő hitelszerződések száma közben igencsak megcsappant a kkv-knál: miközben 2023. derekán még 211,4 ezret tartott nyilván ezekből az MNB, az idei év júniusában már csak alig 191,6 ezret.

A szektor hitelszerződéseiből egyébként – darabszám alapján – a mikrovállalkozásoké a legnagyobb, 41,3 százalékos szelet, majd a kisvállalkozások következnek 23,9 százalékos aránnyal. Az állományt figyelembe véve viszont – nem meglepő módon – a középvállalkozásoké volt a vezető szerep az első fél év végén 37,1 százalékos aránnyal, majd a kisvállalkozások következtek 29,2 százalékos súllyal.

A kkv-k hitelportfóliójának stagnálása ellenére a teljes vállalati hitelpiacon 6,4 százalékos állománybővülést mutatott ki a jegybank 2023 júniusához képest, 12 800 milliárd forinthoz közelítő volumen mellett.

Hatszázmilliárd forintnyi friss pénzhez juthatnak a kkv-k

Fontos fejlemény a kkv-k számára az is, hogy új, közvetlen uniós forrás felhasználásával elérhető garanciatermékkel egészül ki a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kínálata. Az Európai Bizottság és a társaság megállapodása révén – az InvestEU program keretében, az Európai Unió 95 százalékos viszontgaranciájával – a Garantiqa egymilliárd euró összegben vállalhat kezességet, amivel 2028-ig összességében 600 milliárd forint értékű finanszírozás válik elérhetővé a magyar kkv-knak.

Az InvestEU feltételrendszere szerint a budapesti vállalkozások maximum 2,2 millió, a vidéki kkv-k pedig maximum 3 millió eurónak megfelelő összeghatárig igényelhetnek a Garantiqa kezességvállalásának köszönhetően piaci forrású banki hitelt. A tervek szerint elsősorban a hazai kkv-k beruházásait támogató konstrukciókhoz kapcsolható majd az InvestEU garancia, ám lehetőség van likviditási és forgóeszköz-finanszírozás támogatására is felhasználni a kezességvállalást.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKorea is kipróbálta Matolcsy csodafegyverét, de több kárt hozott, mint hasznotDél-Korea 2017 után jelentősen növelte a kkv-k állami hitelezését, de az olcsó hitelek hatására romlott a vállalkozások teljesítménye.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElfűrészeli a forint támaszát a magyar helikopterpénzEl lehet kezdeni a magasnyomású gazdaságpolitikát, pumpálni a fogyasztást, beindítani az olcsó hiteleken alapuló gazdasági növekedést, csak fennáll a veszélye, hogy a török útra tévedünk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem luxusautót vesznek a céges támogatásokból, de a technológiai szintugrás se jön összeG7 Podcast! Az uniós kkv-támogatások segítik a cégeket a növekedésben, de nem járulnak hozzá nagymértékű technológiai fejlődéshez Muraközy Balázs szerint.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA politika szereti a kisvállalkozókat, de nem biztos, hogy messzire jutunk velükMagasabb életszínvonalhoz nagyobb termelékenység kell, de az olasz példa azt mutatja, hogy ezt nehéz elérni a mikro- és kisvállalkozások túlsúlyával.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyon tolná a kisvállalkozásokat a kormány, de honnan lesz hozzá dolgozó?Javítaná az inflációs időszakot nagyon megszenvedő magyar kkv-k hatékonyságát az erre szakosodott államtitkárság, de az egyik legnagyobb bajukra egyelőre nem hoztak új ötletet.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Vállalat hitel hitelállomány hitelezés kavosz kkv kkv-k széchenyi kártya Olvasson tovább a kategóriában