A 2010-es években látványos ruházkodásba kezdtek a magyarok. Ahogy korábban is írtuk, 2000 óta, mióta a KSH-nak vannak adatai, jó ideig lényegében stagnált a ruhavásárlás, minden évben nagyjából ugyanannyi ruhát vettünk. 2013-ban azonban elindult egy szembetűnő változás: majdnem egészen a Covid megjelenéséig minden évben nagyjából 10 százalékkal több ruhát és cipőt vettünk, mint az előző évben.
Ez azt is jelentette, hogy ebben az időszakban kimagasló volt a ruházati termékek fogyasztása: a ruhák és a cipők mennyisége nőtt legnagyobb mértékben a háztartások fogyasztásán belül.
Statisztikai alapon értelemszerűen nem lehet olyat állítani, hogy a magyarok voltak a legrosszabbul öltözöttek az EU-ban, azt viszont viszont igen, hogy arányaiban a magyarok költötték a legkevesebbet öltözködésre. A 2013-ban indult jelentős növekedés miatt közelebb kerültünk az EU-átlaghoz, és egy országot, Franciaországot megelőztünk a listán.
Románia mellett egyébként az EU-n belül arányaiban Észtországban költik a legtöbbet ruhára, őket Lettország és Portugália követi. Egész Európát tekintve pedig Törökországban költik a legtöbbet ruhára arányaiban, Svájcban pedig a legkevesebbet.
A következő ábra még szemléletesebben ábrázolja a nagy kelet-európai ruházkodási boomot. Romániában hivatalosan több mint hatszor annyi ruházati cikket vásároltak 2021-ben, mint 2010-ben, Lengyelországban pedig több mint kétszer annyit. Őket Magyarország követi szintén közel kétszeres növekedéssel. Nyugat-Európában azonban egyre kevesebb ruhát vesznek, az Euró-övezet országaiban tíz százalékkal csökkent a megvásárolt ruhamennyiség.
Nemcsak mennyiségben vesznek kevesebb ruhát Nyugaton, hanem kevesebb pénzt is fordítanak ruhákra. Ezzel együtt azonban továbbra is jóval többet költenek ruhára a nyugati országokban, mint az egyre többet vásárló keletiek.
Magyarországon a felfutás jelentős mértékben a fast fashion láncoknak köszönhető. Ahogy a lenti ábrán is látható, a H&M szűk tíz éven belül háromszorosára növelte az árbevételét, a New Yorker és a Zara 2,5-szeresére, a Reservedet, a Mojitót és a Sinsayt forgalmazó lengyel LPP Hungary pedig több mint tízszeresére.
Ahogy a fenti ábrákból is kirajzolódhat, a fast fashion üzleteknek köszönhetően százmilliók juthatnak egyszerre olcsó és divatos ruhákhoz, a modell térnyerésével azonban egyre látványosabbá válik a környezetromboló hatásuk. A gyors gyártásra, olcsó termékekre, magas forgalomra és gyorsan tönkremenő ruhákra épülő modell magában hordozza a túlfogyasztást. Ezt az is tükrözi, hogy a fast fashion az impulzusvásárlásra épít: a rendkívüli olcsósága olyan vásárlásokba hajszolja bele a fogyasztót, amelyekre valójában nincs szüksége.
A fast fashion miatt az elmúlt húsz évben különösen pazarlóvá vált a ruhaipar, és ahogy korábban írtuk, tonnaszámra égetik az új ruhákat, miközben már a divatipar is kezd beleőrülni a saját értelmetlen tempójába. Az olcsón megvett és gyorsan tönkremenő ruhák miatt egyre rövidebb ideig viseljük őket. A ruhaipar így mára a olajszektor után a legszennyezőbb ágazatok között van (a mezőgazdaság és az építőipar mellett), az éghajlatváltozást előidéző üvegházhatású gázok 8-10 százalékáért felelős.
Élet
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.
Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik
Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
