Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2018. augusztus 11. 08:00 Vállalat

Európában a magyarok költötték a legkevesebbet ruhára, de aztán megrohantuk a fast fashion üzleteket

Az elmúlt négy évben rég nem látott ruházkodásba kezdtek a magyarok. 2000 óta, mióta a KSH-nak vannak adatai erről, sokáig lényegében stagnált a ruhavásárlás, minden évben nagyjából ugyanannyi ruhát vettünk. 2013-ban azonban elkezdtük megrohanni a ruhaboltokat, azóta átlagosan évi több mint 10 százalékkal nőtt a vásárolt ruhák és cipők mennyisége, ezzel magasan kiemelkednek a többi fogyasztási cikk közül.

A ruházkodási őrület rá is fért a magyarokra, és ez nem csak a könyékig érő rövid ujjú ingek, az aluljárókat elárasztó csillogós farmerek és a reklámzacskók letörhetetlen népszerűségén látszik.

A 2013-at megelőző szűk tíz évben ugyanis az EU-ban senki nem költött olyan keveset öltözködésre, mint mi.

 

Az unió ebben a tekintetben kifinomultabb polgárai, mint a portugálok és az olaszok vagy Európa piperkőcei, az észtek arányaiban több mint kétszer annyit költöttek ruhára és cipőre, mint a magyarok. A tőlünk a kilencvenes években még lemaradó bolgárok és románok is megelőztek minket a sötét évtizedben, de a 2013 óta tartó feltámadás miatt Bulgáriát és Csehországot sikerült lehagyni, Romániát pedig utolérni.

Aki jártas annyira a divat világában, hogy hallott már a szandál-zokni szett dilemmájáról, annak semmi meglepő nincs abban, hogy egy tipikus magyar hétköznapjai H&M vagy Zara ruhákban telnek, a természetben Quechua-cuccokat*A Decathlon kvázi saját márkája. visel, az eleganciáért pedig a Deichmannban vásárolt cipők felelnek. Ebből adódóan az sem meglepetés, hogy a legnagyobb magyarországi ruhakereskedők közé szinte kizárólag sportáruházak, fast fashion üzletek és cipőboltok tartoznak.

 

A 15 legnagyobb magyarországi ruha- és cipőkereskedő pénzügyi adataiból világosan látszik az elmúlt öt év öltözködési láza. A 15 cég összbevétele 70 százalékkal nőtt öt év alatt, az össznyereségük pedig közel nyolcszorosára, kétmilliárd forintról 20 milliárdra. Míg 2013-ban minimális, 1,6 százalékos volt a profitrátájuk, tavaly ez már elérte a 7 százalékot. Ezt az óriási változást ráadásul úgy sikerült elérnie a szektor vezető szereplőinek, hogy a foglalkoztatottak száma mindössze 22 százalékkal nőtt.

 

Az elmúlt öt évben leginkább két cég, a Decathlon és a H&M emelkedett ki. Mindkettejük árbevétele több mint a duplájára nőtt, és mostanra kimagaslanak a ruhaipari cégek közül 50 milliárd forint körüli bevételükkel.

A Decathlon felfutása mellett a leglátványosabb változás a fast fashion láncok elképesztő megerősödése volt.

 

A Zara és a New Yorker lényegében szintén megduplázta árbevételét. Ami a profitot illeti, különösen látványos a New Yorker ötmilliárdos nyeresége, amely teljes bevételének közel 30 százaléka.

 

A magyar ruhapiacon beindult változást elsősorban ezek a fast fashion láncok generálták, amelyek tömegtermékeket gyártanak le aktuális trendek alapján, majd a közbenső fokok kiiktatásával olcsón és gyorsan juttatják őket piacra. A fast fashion láncokban már olyan olcsón lehet viszonylag divatos ruhákhoz hozzájutni, hogy a használtruha-piac egyre jobban visszaszorul a világban. Ez Magyarországon abból is látszik, hogy a legnagyobb 15 cég közé egyedüli turkálóként bekerült Háda teljesített a legrosszabbul az elmúlt öt évben a Hervis mellett, bár bevételei így is nőttek 20 százalékkal.

A fast fashion üzleteknek köszönhetően százmilliók érezhetik magukat divatosabbnak a világban, azonban a térnyerésükkel egyre látványosabbá válik a környezetromboló hatásuk. Az olcsó termékekre és magas forgalomra épülő modell magában hordozza a túlfogyasztást, ugyanis az alacsony minőségű ruhák gyorsabban tönkremennek, tehát folyamatosan új cuccokat kell vásárolni. A fast fashion láncok miatt egy átlagos vásárló sokkal több ruhát vesz, mint pár évtizede, de a ruháit már kevesebb mint feleannyi ideig használja.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA nálunk eladott ruha árából 2 százalékot kap a varrónő, és ezen nem tudunk változtatniNem a gyártókat kellene hibáztatni, inkább a székhelyük szerinti jogszabályokat lenne szükség átírni a modern kori rabszolgaság eltörléséhez.

 

Pedig egy egyszerű pamut póló elkészítéséhez is 2700 liter vízre van szükség, ami nagyjából megegyezik egy felnőtt 2,5 éves folyadékszükségletével. Emiatt a ruhaipar a második legnagyobb vízfogyasztó ágazat a világon a mezőgazdaság után. Emellett rengeteg cikk számolt be a ruhaipari munkások nyomorúságos munkakörülményeiről és kizsákmányolásáról (az Index tavaly írt részletes cikket a fast fashion környezeti hatásairól, a magyar helyzetről itt olvashatsz, a magyar láncokban kapható fizetésekről pedig a Pénzcentrum írt).

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNapi 300 forintért dolgoznak a ruhaipar következő központjábanA jövőben egyre több ruha fog készülni Etiópiában, amely a világ leggyorsabban fejlődő országa, de a gyári munkások így is nehéz körülmények között élnek.

 

Magyarországon nemcsak a fast fashion láncok indultak be, hanem a luxusboltok is. Ahogy a közelmúlt nettó béreinek emelkedése kedvezett a fast fashion térhódításának, úgy a leggazdagabbak még látványosabb gazdagodása a luxusruhákat forgalmazó cégeket is kilendítette a vegetálásból. A két, itthon talán legismertebb márka közül a Louis Vuitton négy év alatt közel megkétszerezte az árbevételét (a májusi határidő ellenére az idei beszámolója még nem látható), és a sorozatos mínuszok után a Gucci is elkezdett százmilliókat keresni a magyarországi cégével.

 

Vállalat C&A fast fashion h&m ruha ruhaipar ruházkodás Zara Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Hajdu Miklós
2019. február 20. 14:39 Vállalat

Lagerfeld nem csak a divathoz értett, üzletileg is nagyot alkotott

A divatipar mellett a márkaépítés területén is sikeres volt a tegnap elhunyt divattervező.

Fabók Bálint
2019. február 20. 09:34 Vállalat

Csányi Sándor üzlettársa révén kerül közelebb a legnagyobb szlovén ingatlanprojekthez

A mintegy 100 milliárd forintos ingatlanberuházásról több körben tárgyalt az OTP Bank, a magyar befektető Nagy György lesz.

Bucsky Péter
2019. február 20. 06:53 Vállalat

Olyan jól blogoltak a magyar fiatalok, hogy a Facebook és a Netflix is az ügyfelük lett

A 13 éves Starschema Kft. még mindig startupokat megszégyenítő gyorsasággal növekszik, és az ütem fenntartása érdekében az Egyesült Államokban is terjeszkedik.

Fontos

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 06:53 Közélet

Káoszba süllyedt a kormány terve, hogy jobban szervezzék a nagy sportrendezvényeket

Nagyon úgy tűnik, hogy hiába volt rá törekvés, mégsem lesz egységes szervezési kerete és felelőse a magyarországi rendezésű nagy sporteseményeknek. Pedig lett volna logika benne.

Torontáli Zoltán
2019. február 17. 07:17 Élet

Mégis mit eszünk ennyire a Túró Rudin?

Szó szerint ízekre szedtük a kakaós masszával bevont túrórudat. Most kiderül, hogy miért van benne kukoricakeményítő, hidrogénezett olaj, vagy olyan vegyületek, mint a kálcium-laktát vagy a kálium-szorbát.