Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2017. november 20. 10:59 Piac, Világ

A nálunk eladott ruha árából 2 százalékot kap a varrónő, és ezen nem tudunk változtatni

Az Oxfam, a karitatív szervezetek nemzetközi szövetsége nemrég újabb adatokat közölt a ruhaipari kizsákmányolásról. A felmérés szerint egy Ausztráliában eladott ruhadarab árának csak mintegy 2 százalékát kapja meg a jellemzően Ázsiában dolgozó ruhagyári munkás.

Miért nem lehet ezen változtatni, annak ellenére sem, hogy a nemzetközi nyomás most már hosszú évek óta folyamatosan szorítja a globális márkákat az embertelen körülmények és a rendkívül alacsony bérek felszámolására?

A témát a Newcastle-i Egyetem két kutatója most új megvilágításba helyezte. Ahelyett, hogy a globális márkákat szólítanák fel a tudatosabb üzletpolitikára, arra hívják fel a figyelmet, hogy a szabályozás miatt a cégek is a 22-es csapdájában vergődnek. Amíg a nyugati világban a jogi környezetet meg nem változik, addig marad az ázsiai varrónők kiszolgáltatott helyzete.

A The Conversationben megjelent okfejtés abból indul ki, hogy a nagy ruhaipari cégek jogilag csak azoknak a beszállítóknak a tevékenységéért felelősek, amelyek közvetlenül az ellenőrzésük alá tartoznak. A globális ruhaipar azonban nagyon összetett lett, a beszállítói lánc hosszúra nyúlt, vagyis a beszállítók is beszállítókkal dolgoztatnak, akik szintén beszállítókkal szerződnek és így tovább. A lánc alsóbb vége felé lévő beszállítók pedig szinte soha nincsenek a gyártó közvetlen ellenőrzése alatt.

Az Oxfam azt sürgeti, hogy a nagy márkák határozzák meg azt a létminimumot, ami biztosítja egy ázsiai varrónő vagy gyári munkás megélhetését, és ennek kifizetését érjék el. Számításaik szerint ez legfeljebb 1 százalékos áremelést jelentene a fejlett világ ruhaüzleteiben. Ezt azonban csak úgy tudnák elérni, ha hatással lennének a teljes ellátási láncra.

Furcsa módon bizonyos nagy ruhagyártók maguk is szeretnék elérni az ellátási láncuk integrációját, mert ennek üzleti szempontból is lenne értelme. Látszólag tehát a bangladesi varrónők, a nyugati vásárlók és a globális márkák érdeke mind egybeesik, a közvetlen kontroll azonban mégsem valósul meg.

Ennek a kutatók szerint az az alapvető oka, hogy a jogi környezet nem támogatja. Ha ugyanis egy gyártó közvetlen ellenőrzése alá vonja a teljes láncot, akkor annak minden tagja, minden egyes munkavállalója iránt felelősséggel tartozik. Minden egyes dolgozóért a cég székhelye szerinti büntetési tételekkel kell felelni, ha bármi rendellenesség történik. Ez olyan mértékű kockázat, amit be lehet ugyan árazni, csak akkor messze nem 1 százalékot kellene emelni a ruhaneműk árán. Ezzel pedig meg is bukott a dolog.

Fotó: AFP/Europress

Piac Világ Oxfam rabszolgaság ruha ruhaipar varrónő Olvasson tovább a kategóriában

Piac

Torontáli Zoltán
2018. november 14. 18:40 Piac

A legértékesebb magyar magáncég 115 milliárd forintot ér

Kijött a friss lista, a 100 legértékesebb magyar cég összértéke majdnem 2000 milliárd forint.

Torontáli Zoltán
2018. november 14. 06:53 Piac

Hogy kerülhetsz be egy áruval az Aldi polcaira?

Elbeszélgettünk néhány aldis beszerzővel arról, hogyan döntik el, mit vesznek meg, és mit nem. Tudod, hány palack bort kell legalább szállítani, vagy hogyan lehet bejuttatni a magyar paprikát az osztrák Aldiba?

Torontáli Zoltán
2018. november 12. 12:00 Piac, Világ

A szemüvegkeretek nagy része eladhatatlanul porosodik a raktárakban

Évek óta nagy üzleti ígéret a 3D nyomtatás, amely hatékonyabbá tenné a gyártást, de a technológia mögé csak most álltak be a nagy nevek.

Fontos

Kasnyik Márton
2018. november 13. 12:51 Podcast

A nagy transzferár-trükközés igazi tétje

Tényleg fontos nekünk, hogy egy-egy multinacionális vállalat hogyan áramoltatja a pénzt az országok között? G7 podcast, a vendég a cikksorozatunk szerzője.

Hajdu Miklós
2018. november 13. 06:56 Tech

Adatszemüveg és virtuális valóság: szinte olyan lesz az autógyári munka, mint egy videójáték

Tablet, okosóra és hamarosan adatszemüveg egészíti ki karbantartók szerszámkészletét a magyarországi autógyárakban.

Bucsky Péter
2018. november 12. 06:53 Piac

Évi 48 milliárd forintnyi társasági adót trükközhet ki az országból 30 magyarországi multi

Ha csak a legnagyobb multik abbahagynák a nyereség kijátszását, egy pillanat alatt 1 százalékot nőne a magyar GDP. A nagy transzferár-trükk, harmadik rész.