Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2017. november 20. 10:59 Vállalat, Világ

A nálunk eladott ruha árából 2 százalékot kap a varrónő, és ezen nem tudunk változtatni

Az Oxfam, a karitatív szervezetek nemzetközi szövetsége nemrég újabb adatokat közölt a ruhaipari kizsákmányolásról. A felmérés szerint egy Ausztráliában eladott ruhadarab árának csak mintegy 2 százalékát kapja meg a jellemzően Ázsiában dolgozó ruhagyári munkás.

Miért nem lehet ezen változtatni, annak ellenére sem, hogy a nemzetközi nyomás most már hosszú évek óta folyamatosan szorítja a globális márkákat az embertelen körülmények és a rendkívül alacsony bérek felszámolására?

A témát a Newcastle-i Egyetem két kutatója most új megvilágításba helyezte. Ahelyett, hogy a globális márkákat szólítanák fel a tudatosabb üzletpolitikára, arra hívják fel a figyelmet, hogy a szabályozás miatt a cégek is a 22-es csapdájában vergődnek. Amíg a nyugati világban a jogi környezetet meg nem változik, addig marad az ázsiai varrónők kiszolgáltatott helyzete.

A The Conversationben megjelent okfejtés abból indul ki, hogy a nagy ruhaipari cégek jogilag csak azoknak a beszállítóknak a tevékenységéért felelősek, amelyek közvetlenül az ellenőrzésük alá tartoznak. A globális ruhaipar azonban nagyon összetett lett, a beszállítói lánc hosszúra nyúlt, vagyis a beszállítók is beszállítókkal dolgoztatnak, akik szintén beszállítókkal szerződnek és így tovább. A lánc alsóbb vége felé lévő beszállítók pedig szinte soha nincsenek a gyártó közvetlen ellenőrzése alatt.

Az Oxfam azt sürgeti, hogy a nagy márkák határozzák meg azt a létminimumot, ami biztosítja egy ázsiai varrónő vagy gyári munkás megélhetését, és ennek kifizetését érjék el. Számításaik szerint ez legfeljebb 1 százalékos áremelést jelentene a fejlett világ ruhaüzleteiben. Ezt azonban csak úgy tudnák elérni, ha hatással lennének a teljes ellátási láncra.

Furcsa módon bizonyos nagy ruhagyártók maguk is szeretnék elérni az ellátási láncuk integrációját, mert ennek üzleti szempontból is lenne értelme. Látszólag tehát a bangladesi varrónők, a nyugati vásárlók és a globális márkák érdeke mind egybeesik, a közvetlen kontroll azonban mégsem valósul meg.

Ennek a kutatók szerint az az alapvető oka, hogy a jogi környezet nem támogatja. Ha ugyanis egy gyártó közvetlen ellenőrzése alá vonja a teljes láncot, akkor annak minden tagja, minden egyes munkavállalója iránt felelősséggel tartozik. Minden egyes dolgozóért a cég székhelye szerinti büntetési tételekkel kell felelni, ha bármi rendellenesség történik. Ez olyan mértékű kockázat, amit be lehet ugyan árazni, csak akkor messze nem 1 százalékot kellene emelni a ruhaneműk árán. Ezzel pedig meg is bukott a dolog.

Fotó: AFP/Europress

Vállalat Világ Oxfam rabszolgaság ruha ruhaipar varrónő Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Jandó Zoltán
2019. június 26. 06:42 Vállalat

Maguk kóstolgatták a kutyavitaminokat, amik ma milliárdokat hoznak

Üzleti tapasztalat nélkül alapította néhány lelkes állatorvos a Lavet Kft.-t, amelynek saját fejlesztésű állatgyógyászati termékei közel 40 országba jutnak el. A cég eredményességét sok nagy gyógyszergyár is megirigyelné.

Torontáli Zoltán
2019. június 24. 16:54 Élet, Vállalat

Az élelmiszerbolti csomagolások fele nehezen vagy egyáltalán nem újrahasznosítható

Egy brit vizsgálatban a saját márkás termékeket nézték, és az eredmény a boltláncok felelősségét is felveti.

Váczi István
2019. június 24. 14:54 Vállalat

Közel félmilliárdot termeltek Andy Vajna örököseinek Sebestyén Balázsék

Mintha egyre kevésbé lenne kedves a kormánynak a Rádió 1, de tavaly még 23 százalékos nyereségrátával működött az üzemeltető cég.

Fontos

Avatar
2019. június 25. 15:30 Közélet

Az Orbán-rezsim és a gazdasági versenyképesség

A gyenge versenyképesség nem szakpolitikai intézkedésekkel helyrehozható kisiklás, hanem a Fidesz által kiépített rendszer lényegéből fakad.

Jandó Zoltán
2019. június 25. 06:35 Közélet

Alamizsnáért passzolta le médiáját az MSZP és volt pénztárnoka a Fidesznek

Úgy tűnik, hogy az MSZP alapítványa és volt pénztárnoka is vesztett azokon az ügyleteken, amelyek a Népszabadság bezáráshoz és több lap fideszes bekebelezéséhez vezettek.

Jandó Zoltán
2019. június 24. 06:23 Vállalat

A teljes magyar építőipar nyolcadából már a NER húzza a hasznot

Tavaly a 6000 milliárd forintos magyar építőipar nyolcadát már fideszközeli vállalkozók ellenőrizték, fele részben Mészáros Lőrinc és Szíjj László kettőse.