Hétfőn életbe lépett az orosz kőolajszállítás tilalma és az erre vonatkozó uniós szankciók, Magyarország hiába harcolt eredményesen és sikerült kivételt kapnunk, és mentesítést elérnünk, mégis bekövetkezett az, amitől tartottunk. A szankciók életbe lépése az elmúlt napokban mindenki által megtapasztalható módon zavarokat okoz Magyarország üzemanyag-ellátásában. … A brüsszeli szankciók eredménye az, hogy a 480 forintos benzinárat már nem tudjuk az ország benzinkútjain a magyar családoknak a továbbiakban biztosítani. A kőolajszankciók hatályba lépése után két nappal ezért a kormány, a Mol javaslatát megfogadva, a benzinárstopot megszünteti.

Így indokolta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kedd este az üzemanyagok több mint egy évvel korábban bevezetett, 480 forintos hatósági árának eltörlését. A narratívát a teljes kormányzati kommunikáció átvette, még az új szabályokat hivatalosan bevezető kormányrendelet címébe is sikerült beleírni, hogy minderre az uniós szankciók miatt van szükség. Ez azonban lényegében egy az egyben hazugság. A hatósági ár már jó ideje fenntarthatatlan, és épp ez a mostani összehangolt kommunikáció mutatja a legjobban: a kormányzat tudatosan készült, hogy a hónapok óta ismert uniós intézkedéseket felhasználva próbáljon meg nagyobb arcvesztés nélkül kihátrálni mögüle.

A továbbiakban igyekszünk összeszedni, hogy miért abszolút téves a kormányzatnak az az állítása, miszerint a hatósági ár eltörlését a „brüsszeli szankciók” tették szükségessé, illetve ha nem ez volt a lépés oka, akkor miért döntött az ársapka kivezetése mellett a kormány.

Jön az olaj

Az első pont rögtön egy elég erős ellentmondás a kormányzati kommunikáción belül, amit – a láthatóan előre megírt szöveg ellenére – Gulyás Gergelynek sem igazán sikerült feloldania. A kormányzat hónapok óta folyamatosan arról beszél, hogy a magyar érdekek védelmében sikerült mentességet kiharcolnia az uniós szankciók alól, így hazánkra nem vonatkozik az orosz olaj beszerzési tilalma.

Ez nagyrészt így is van. Bár az EU júniusban a hatodik orosz szankciós csomag összeállítása során valóban arról döntött, hogy december 5-től senki nem importálhat orosz nyersolajat az unióba, ám ez a vezetékes szállításokra nem vonatkozik. Így a Barátság kőolajvezetéken – amelyen Magyarországra is érkezik az energiahordozó – továbbra is lehet orosz olajat behozni^*Az uniós szankció az elmúlt napokban kiegészült egy globális árplafonnal is, de Magyarországot ez sem érinti. Utóbbinak leegyszerűsítve az a lényege, hogy uniós cégek nem vehetnek részt olyan tranzakciókban, ahol 60 dollár feletti hordónkénti áron cserélne gazdát orosz olaj. Ez azért fontos, mert az ilyen tranzakciókban pénzügyi és szállítási szerepkörben az esetek nagy részében európai cégek tűnnek fel, akkor is, ha egyébként a vevő egy feltörekvő országban van. Így az ársapkával elvileg világszerte maximálni lehet az orosz olaj eladási árát és Moszkva olajipari bevételeit..

Ráadásul egyelőre nincs is információnk arról, hogy a hétfőn életbe lépett új szabályok után csökkent volna a szállítás. Az oroszok fenyegetőztek ugyan ezzel, és természetesen van is lehetőségük arra, hogy – akárcsak a gáz esetében, a szállítási szerződéseiket megszegve – visszafogják az értékesítésüket. Az olajnál azonban több okból is sokkal kisebb a mozgásterük. Egyrészt a gáznál komolyabb veszteség nélkül megtehették, hogy a megszokott mennyiség harmadát-negyedét szállítják csak, az árak brutális mértékű emelkedése ugyanis ezt ellensúlyozta. Az olajárak azonban korántsem emelkedtek ennyit, így itt a szállítások visszafogása azonnal a bevételeiket is visszavetné. Márpedig az oroszoknak olajból van nagyobb bevételük, ezért ezzel biztosan óvatosan bánnak.

Megkérdeztük a Moltól, hogy tapasztaltak-e visszaesést a Barátság vezetéken érkező kőolaj mennyiségében az uniós szankciók életbelépése óta, de nem kaptunk választ a kérdésünkre. Mindenesetre globális szinten egyelőre nem okoztak zavarokat a hétfőn életbe lépett uniós és globális intézkedések, legalábbis erre utal, hogy az olaj ára nem mutatott éles mozgást.

Nem olajat tankolunk

Ám még ha az oroszok hétfőn el is zárják a csapokat, és egy csepp olaj sem érkezik, az sem aznap – és főleg nem napokkal korábban – okozott volna olyan ellátási gondokat a magyar kutakon, amikkel az elmúlt időszakban szembesülhettünk. Az autókba ugyanis nem nyersolajat tankolunk, azt előtte fel kell dolgozni, ennek pedig van egy átfutási ideje.

Az olaj megérkezik Százhalombattára, a Mol finomítójába, ott tárolják egy ideig, majd a finomító több lépésben feldolgozza^*Ezek között is tárolják, illetve mozgatják, sokszor nem is feltétlenül vezetékeken., a késztermékeket is tárolják egy ideig, kiszállítják a nagykereskedelmi telepekre, majd onnan a kutakra. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint nagyjából

3-4 hét kell, hogy a beérkező olaj feldolgozva egy hazai autó tankjába kerülhessen.

Magyarul az elmúlt napokban nem az uniós szankciók után, hanem a hetekkel korábban érkezett olajból készült üzemanyag hiányzott a kutakról.

Mindig van tartalék

Ám még ha a szállítások elakadása miatt nem tudott volna elég üzemanyagot előállítani finomítóiban a Mol, akkor is lett volna mivel kipótolni a hiányzó mennyiséget. Szállítási, logisztikai problémák ugyanis bármikor előfordulhatnak az olajiparban is, így erre minden cég, illetve finomító fel van készülve. Százhalombattán sem lett volna egy ilyen helyzet példa nélküli. Három évvel ezelőtt szennyezett olaj érkezett a Barátság vezetéken, ami miatt a Mol átmenetileg felfüggesztette az átvételt. Akkor azt nyilatkozták, hogy

ez semmilyen formában nem érinti a Mol finomítóinak működését, hiszen azokat az Adria vezetéken keresztül, illetve a rendelkezésre álló készletekből el tudják látni.

A mostanihoz hasonló helyzetben pedig különösen fontosak ezek a saját biztonsági készletek, amelyekre elvileg a Mol is nagy hangsúlyt fektetett. Huff Zsolt, a csoport termelési ügyvezető igazgatója a Portfoliónak még tavasszal azt nyilatkozta, hogy közel 700 ezer tonna kőolajtároló kapacitásuk van Horvátországban, Magyarországon és Szlovákiában, és ezekben ellátásbiztonsági okokból növelték is a készleteket^*Persze az elmúlt fél évben ez sokat változhatott, biztosan befolyásolta például a nyár végén indított százhalombattai karbantartás. Ám egy finomító leállása pont a nyersolajkészleteket nem csökkenti, sőt, ha a szállítás közben folyamatos, akkor ebben az időszakban még nőhet is a tartalék, hiszen a finomító nem vagy csak kisebb mennyiségben dolgozza fel az alapanyagot (természetesen a késztermékeknél épp ellentétes a helyzet, ott jelentősen apadhat a készletszint, amit épp ezért szoktak a karbantartások előtt jelentősen emelni)..

A tartaléknak is van tartaléka

Ám még ha a Mol ki is fogyna a tartalékaiból, akkor is rendelkezésre áll a stratégiai készlet. Ez volt az, amit a Mol százhalombattai finomítójának nyáron kezdődött karbantartása idején részben megnyitott a kormányzat, hogy mérsékelje az ellátási zavarokat a kutakon. A cég legutóbbi beszámolójában (pdf) is azt írta, hogy

a Mol Nyrt. hozzáfér az állami készletekhez, amellyel több mint 90 napig képes ellátni piacait akkor is, ha az összes kőolajszállítás leáll.

Pont nyersolajból ráadásul kifejezetten magas szinten volt az elmúlt hónapokban a biztonsági készlet mennyisége. A 690-700 ezer tonnás tartalék hosszabb időtávon is elég soknak számít.

Más kérdés, hogy az említett százhalombattai karbantartás miatt a dízel- és benzintartalék már nem fest ilyen szépen: előbbi durván fele, utóbbi kétharmada a megszokottnak. A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség adatai szerint azonban még ezzel a csökkentett készletszinttel is 70-80 napra elegendő tartalék áll rendelkezésre.

Már rég fenntarthatatlan

Teljesen egyértelmű tehát, hogy a hazai üzemanyag-ellátás összeomlását nem okozhatták a hétfőn hatályba lépett intézkedések. Az uniós szankciókkal szembeni ellenállásra épülő kormányzati kommunikációnak azonban így is tökéletes lehetőséget kínáltak, hogy a kabinet kihátrálhasson az egyre inkább recsegő-ropogó hatósági ár mögül. Az érintettek pedig éltek is ezzel a lehetőséggel.

A tavaly novemberben bevezetett ársapka az eredeti formájában már tavasszal az üzemanyag-ellátás összeomlásával fenyegetett. Egészen addig ugyanis a benzinkutak viselték a hatósági ár költségét, március elején azonban a piaci árak már úgy elszakadtak a mesterséges 480-as díjtól, hogy változatlan körülmények mellett a töltőállomások nagy része bezárt volna.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMa omlott volna össze a magyar üzemanyag-kereskedelem, ha nem lép a kormányTömegével zártak volna be a hazai benzinkutak, ha a kormány az utolsó pillanatban nem változtat az üzemanyagárak fixálásának eddigi módszerén.

Ekkor a kormányzat az utolsó pillanatban lépve a költségeket egy tollvonással a nagykereskedőkre tolta. Ezzel az azonnali összeomlást el lehetett kerülni, de hosszabb távon így is teljesen megborult a piac. Mivel bármelyik környező országban magasabb áron lehetett értékesíteni a benzint és a dízelt, ezért a külföldi nagykereskedők lényegében kivonultak Magyarországról, így rendkívül alacsony szintre esett az import. Emiatt szinte teljes egészében a Molnak kellett ellátnia a hazai kereskedőket. A magyar olajipari csoport is csak azért tudta ezt megtenni, mert nagyrészt orosz olajat vásárol, amelynek ára a háború kitörése óta 20-25 százalékkal alacsonyabb a nyugati olajokénál. Az ezen elért nyereség pedig messze túlkompenzálta a hatósági ár okozta veszteséget.

A kínálat azonban így is beszűkült, ráadásul az év első felében – elsősorban a hatósági ár elrontott szabályozása miatt – ezzel párhuzamosan a kereslet is jelentősen nőtt. Miután sokáig bárki vásárolhatott 480-ért, így minden, az országon keresztülhajtó kamion nálunk tankolt, és pörgött az üzemanyag-turizmus is. Ennek eredményeként márciusban például harmadával több dízel fogyott a hazai benzinkutakon, mint egy évvel korábban.

Az elmúlt hónapokban a jogosultak körének szűkítésével már a kereslet is csökkent, ám ezt az igényt nagyrészt a Molnak kellett kielégítenie. A cég harmadik negyedéves beszámolójában azt írta, hogy július és szeptember között Magyarországon 2-3 százalékkal kevesebb üzemanyag fogyott, mint az előző év azonos időszakában, ám a társaság itthoni értékesítése így is közel negyedével megugrott.

A kialakult helyzet lényegében tavasz óta folyamatosan okozott ellátási gondokat.

A Mol egyre kevesebb üzemanyagot szállított partnerinek, leginkább az újaknak, amelyek emiatt nagyon hamar korlátozni kezdték a kiadható mennyiséget. Később ezt kényszerűségből a nagyobb láncok is bevezették.

Nyár végén aztán a százhalombattai finomító karbantartása lényegében ismét fenntarthatatlanná tette a helyzetet. A leállást végül a vésztartalék jelentős részének felhasználásával sikerült kibekkelni, és ekkor úgy tűnt, hogy a nehezén egy időre túl vagyunk.

A kormány is úgy ítélte meg, hogy fenntartható marad az ársapka. Alig pár nappal a legnagyobb százhalombattai munkálatok lezárása után Gulyás Gergely bejelentette, hogy a korábban tervezett szeptember 30. helyett december végéig fenntartják a hatósági árat. A miniszter már abból sem csinált titkot, hogy a kabinet álláspontja szerint jobb megoldás, ha időnként áruhiány van, mint az, ha drágább lenne az üzemanyag.

Egy dolgozó sétál a Mol százhalombattai üzemének területén. Fotó: AFP

Halmozódó problémák

Ha az ország kőolajellátása és a Mol termelése a karbantartás után zökkenőmentes marad, akkor a 480-as hatósági ár valószínűleg meg is élte volna az év végét. De nem maradt az, sőt az ellátási lánc több pontján szinte egyszerre jelentkezett valamilyen komolyabb probléma. November közepén rakétatalálat érte a Barátság kőolajvezeték áramellátóját, ami miatt egy időre leálltak a szállítások. Ez önmagában sem jó egy olyan kifeszített helyzetben, mint amilyet ekkorra a hatósági ár a hazai piacon okozott, de ahogy fent már írtunk róla, egy rövidebb kiesés biztosan kezelhető lett volna.

Sokkal nagyobb problémát jelentett valószínűleg, hogy nem sokkal ezt követően a százhalombattai finomító kapacitása műszaki hibák miatt 40 százalékkal csökkent. Ráadásul az újraindítás elhúzódott, és még december elején is arról szóltak a hírek, hogy napokat kell várni a teljes kapacitás eléréséhez.

A nyár végén és a most elhangzó számok alapján

ez hasonló mértékű kiesés lehetett, mint ami miatt augusztusban megnyitotta a kormányzat a vésztartalékot. Ezúttal azonban ez nem történt meg,

sőt elvileg épp december elején indult meg a korábban felhasznált mennyiség visszapótlása, ami szintén a Mol feladata lenne.

Így a piacra jutó üzemanyag mennyisége bezuhant, ami még normál kereslet mellett is hiányhoz vezetett volna. A kereslet azonban a nem túl jó, vagy a helyzetre direkt rájátszó kommunikáció miatt nem maradt normál szinten. A piaci szereplők jelzései is abba az irányba tolták a vevőket, hogy minél előbb vásároljanak, hiszen ki tudja, meddig lesz benzin a kutakon, az uniós szankciókkal rémisztgető kormányzati kommunikáció pedig még erre is rátett egy lapáttal.

Lett volna kiút

Pedig a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint a helyzetre még ilyen körülmények között is lett volna megoldás. Bár a biztonsági készletek egy jelentős részét az ütemezett karbantartás idején már elhasználtuk, valamennyit így is meg lehetett volna nyitni belőle.

Emellett az import felpörgetésére is lett volna mód. A külföldi nagykereskedők ugyan nem hoznak üzemanyagot Magyarországra, de magyar szereplők megtehették volna ezt. Persze egy ilyen ügylet nettó veszteség, hiszen a más finomítótól vásárolt üzemanyagért a piaci árat kell fizetni, miközben eladni csak 480-ért lehetett volna azt a magyar kutakon.

Hallottunk azonban olyan megközelítést, amely szerint az orosz olajon elért nyereségéből a Mol ezt is simán megtehette volna. Kétségtelen, hogy a cég vezetése rendszeresen hangoztatta a csoport ellátásbiztonságban játszott szerepét. Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató például még tavasszal úgy fogalmazott, hogy

amikor ellátásbiztonsági kérdés van, akkor nem az a kérdés, hogy megéri-e a Molnak: biztosítanunk kell az ellátást.

Márpedig most pont ezt nem tudta megtenni a Mol.

Összességében tehát elég valószínű, hogy ha a kormányzat továbbra is foggal-körömmel ragaszkodik a 480-as árhoz, akkor a Mollal közösen találnak megoldást a helyzetre. Főleg, hogy Százhalombatta újraindulásával valószínűleg ismét nagyjából normalizálódik majd a helyzet (már amennyire az elmúlt 8-10 hónapban megszokott állapotokat normálisnak tekintjük), így csak ezt az időszakot kellett volna átvészelni.

A kabinet azonban most nem ragaszkodott az árstop fenntartásához, aminek forrásaink szerint elsősorban költségvetési okai lehetnek.

A magasabb üzemanyagár ugyanis jövőre százmilliárdos nagyságrendű többletbevételt jelenthet a büdzsének.

A hazai kutakon évente 5-6 milliárd liter benzint és gázolajat adnak el. Ilyen mennyiség mellett a szerdán életbelépő nagyjából 180-200 forintos áremelés durván 200 milliárd forintos többlet áfabevételt jelent. Persze a fogyasztók egy elég jelentős része eddig is piaci áron tankolt, így a tényleges adóbevétel-növekedés ennél kisebb lesz, de így is meglehet a százmilliárdos nagyságrend.

Ez ráadásul jó eséllyel csak a kisebb tétel: ha a Mol orosz olajon elért többletnyereségét is elvonja az állam, abból ennél is nagyobb összeg folyhat be. Márpedig Orbán Viktor Facebook-oldalán már be is jelentette, hogy erre készül a kormányzat, szerda este pedig megjelent a rendelet, amely a Mol addigi 40 százalékos különadóját 95 százalékra emelte.

Magyarul annyi történik, hogy

míg eddig a szárnyaló profit révén részben a Molhoz, a 480-as benzinnel pedig részben a lakossághoz került a háború miatt olcsó orosz olaj haszna, addig a jövőben ezt teljes egészében az állam fölözheti le.

Ezzel párhuzamosan pedig helyreállhat a piac rendje, visszatérhet az üzemanyagimport az országba, és megszűnhetnek az ellátási gondok. Azaz, ha drágán is, de legalább lesz benzin.

Várhattak volna, de minek

Ráadásul a hatósági ár kivezetésével párhuzamosan a jövedéki adónál megszüntették az addigi 25 forintos mérséklést, így visszaállt a korábbi, magasabb szint: a benzinnél literenként 120, a gázolajnál 110,35 forint. Mivel ezután még áfát is kell fizetni, ez a lépés önmagában mintegy 160 milliárd többletbevételhez juttatja éves szinten az államot.

Persze mivel a költségvetési hatás elsősorban a 2023-as büdzsét érinti majd, emiatt nyugodtan megvárhatta volna a kormányzat az eredetileg ígért december végi határidőt is. Az uniós szankciók azonban remek alkalmat teremtettek a kiugrásra, hiszen így egy az egyben ezekre lehet fogni az ársapka elengedését. Valószínűleg ezért léptek gyorsan (ahogy a fentiekből látszik, valószínűleg túl gyorsan is), hiszen ha megvárják az év végét, akkor sokkal nehezebb egy egy hónappal korábbi intézkedéshez kötni a dolgot.

Bár az este fél tízes kormányinfó kapkodásra is utalhatna, az azt követő összehangolt kommunikáció és a további döntések sokkal inkább azt mutatják, hogy egy előre megtervezett lépésről lehet szó. A késő esti bejelentés ráadásul azt is segítette, hogy az utolsó órákban kevésbé rohanják meg a kutakat az emberek, hiszen egyrészt sok töltőállomás már zárva volt, másrészt az emberek jelentős része csak reggel értesült a változásokról.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz ársapka eltörlése csak két hónapra oldja meg a gondokat a gázolajnálEz már valóban a szankciók közvetett hatása lesz, egyelőre nem látszik, honnan lehetne pótolni a kieső üzemanyag-mennyiséget.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem azért nincs benzin a kutakon, mert nálunk nőtt volna legjobban a fogyasztásFelrobbant árszintek ide vagy oda, nem hazánk az egyetlen uniós ország, amely több benzint és gázolajat fogyaszt, mint az energiaválság előtt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért most alakult ki pánikvásárlás és üzemanyaghiány a benzinkutakon?Az ország számos kútján elfogyott a nem hatósági áras üzemanyag is, a Mol szerint a hétvégi „pánikvásárlás” során az átlagosnál másfélszer több benzint vásároltak a magyar kutakon.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Vállalat 480 árstop benzin gázolaj hatósági ár Mol üzemanyag Olvasson tovább a kategóriában