Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2022. november 24. 16:04 Vállalat, Világ

Néha nem jön az olaj, megint látszik a Barátság vezeték kockázata

A héten ismét leállt a Barátság kőolajvezetéknek az az ága, amely Magyarországra szállítja az olajat. Cikkünk írásakor már úgy tűnik, hogy ez a leállás átmeneti volt, ám amikor szerdán kiderült a megakadás, még további egyhetes szünetről volt szó. Jól látszik tehát, hogy a Magyarországra való olajszállítás folyamatossága az orosz-ukrán háború miatt végképp kiszámíthatatlanná vált.

Próbáltuk néhány szakértővel megfejteni, hogy mi lehet az ügy hátterében, de úgy tűnik, hogy az orosz-ukrán konfliktus egy olyan szakaszba lépett, amikor ez már szinte lehetetlen vállalkozás. Tény, hogy minden érintett félnek egyértelműen az lenne az érdeke, hogy az orosz kőolaj zavartalanul eljusson Magyarországra és a Barátság egyéb végpontjaira. Oroszországnak nagy szüksége van a bevételre, szintúgy a fehérorosz és ukrán tranzitcégeknek a tranzitdíjra, Magyarország pedig – ahogyan arról korábban többször is részletesen írtunk – még mindig azon az állásponton van, hogy nagyon erősen kitett az orosz olajnak. Miért nem működik akkor az ellátási lánc?

A legvalószínűbb forgatókönyv az – amint azt Szijjártó Péter külügyminiszter is magyarázta -, hogy a vezeték ukrajnai szakaszát nem tudják üzemeltetni, mert az orosz támadások kárt tesznek az ahhoz szükséges elektromos hálózati berendezésekben. Az orosz hadsereg értelemszerűen nem közvetlenül a kőolajvezetéket támadja (közvetlen célpont eddig az még sosem volt), hanem általánosságban az ország elektromos hálózatát rombolja számos helyen. És bár a szakértők hangsúlyozzák, hogy a Barátságot kiszolgáló elektromos berendezések mögött gyakran vannak biztonsági, pótlólagos energiát adó megoldások, úgy látszik, hogy a háború eljutott egy olyan szakaszba, amikor már ez sem feltétlenül elég.

Márpedig ha áram híján nem lehet működtetni a vezetéket, akkor az újraindítás attól függ, hogy például az ukrán tranzitot biztosító cégnek mikor van megfelelő szakmai kapacitása a javításra, és azt mennyi idő alatt tudja elvégezni. Most, amikor gyakran például már Kijevben sincs áram, az sem egyértelmű kérdés, hogy országos szinten mi a prioritás: a lakossági szolgáltatás fenntartására vagy éppen egy bevételt hozó olajvezeték működtetésére kell csoportosítani a szűkös anyagi és humán erőforrásokat.

A helyzetet bonyolítja, hogy az ukrán, de még a fehérorosz tranzitcégek is jelezték az oroszok felé, hogy meg akarják emelni a tranzitdíjakat. Ennek az igénynek az érvényesítése végképp átláthatatlanná teszi a helyzetet, hiszen nem tudhatjuk, hogy a felek milyen eszközöket vetnek be a tárgyalási pozícióik erősítésére. Egy szakértő szerint benne van a pakliban, hogy a vezeték végén álló vevőkre, így például a Molra akarnak újabb nyomást helyezni a tranzitáló országok, hogy az fizesse ki a mostani és a követelt tranzitdíj közötti különbözetet. Annál is inkább, hiszen hasonlóra augusztusban már volt példa.

Mondhatják az ukránok, hogy amennyiben a Mol, illetve Magyarország továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy döntően az olcsó orosz olaj feldolgozásából biztosítsa a szükségleteit – és nem mellesleg a háború óta alaposan felduzzadt profitját -, akkor oldja meg maga a szállítási problémákat. Ezúttal is látszik tehát, hogy az orosz olajnak való kitettség ugyan a háború miatt különösen jövedelmező, de a rendszer kockázatait is be kell árazni.

Mint ismert, a Mol már tavasszal jelezte, hogy több százmillió dollár többletberuházásra és 2-4 évre van szüksége ahhoz, hogy a százhalombattai finomítóját képessé tegye az orosz olajkeveréktől való érdemi függetlenedésre. Ezt szakmai alapon azzal szokták kiegészíteni a Moltól független források, hogy az orosztól eltérő olaj alapvetően az üzemből származó késztermékek arányát és hozamát változtatná meg, vagyis üzleti értelemben borítaná a Mol bevételi szerkezetét.

A magyar olajtársaságnak azonban a függetlenedést most sokkal gyorsabban el kellene érnie a pozsonyi finomítóban, amely korábban még annyira sem volt képes nem orosz olajat fogadni, mint a százhalombattai. Jövőre ugyanis az új szabályok szerint orosz olajból készült termékeket nem lehet majd exportálni, csak belföldön eladni, márpedig a pozsonyi üzem ma még kétharmad részben exportra dolgozik. Mivel Szlovákiában nem lehet eladni annyi olajszármazék-terméket, amennyit a finomító ont magából, nincs más választás, mint az üzemet alkalmassá tenni a nem orosz forrás befogadására.

A százhalombattai finomítónál ez kevésbé égető kérdés, mert az kis részben már eddig is alkalmas volt másfajta nyersolaj feldolgozására, másrészt a termékek exporthányada sem olyan magas.

A szlovák helyzet alapvetően a csehszlovák korszak öröksége, a két ország különválása előtt a leosztás szerint Pozsony volt az üzemanyagok fő forrása, míg a cseh egységeket az egyéb petrolkémiai termékekre optimalizálták

– magyarázza Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázpiaci elemzője.

A csehek ugyan kaptak egy év halasztást az exporttilalom bevezetésére, de a munkának már így is gőzerővel folynia kell. A Molnak egyébként mindenképpen mindenhol sietnie kell, mert ahogy a szakemberek mondják, a várakozások szerint 2025-től akár meg is szűnhet a vezetékes orosz olaj feldolgozási lehetősége, ami a tengeri kikötővel nem rendelkező országoktól komoly logisztikai átállást követel meg.

A százhalombattai finomító ugyan össze van kötve az Adriával, ám ennek a vezetéknek a kapacitását növelni kell, ami a horvát fél közreműködését igényli. Ez egyébként megoldaná a pozsonyi finomító ellátását is, hiszen azt pontosan azért kötötték össze Százhalombattával, hogy ki lehessen szolgálni közvetve az Adriáról.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHogyan lehet csökkenteni Magyarország orosz energiafüggőségét?Hiába a pénzbőség és az olcsó nyersanyag, elmulasztottuk az energiarendszer több lábra állítását, így ez a következő, gazdaságilag sokkal nehezebbnek ígérkező évtized feladata lesz.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLeállították a Barátság kőolajvezeték Magyarországot kiszolgáló ágátLeállították múlt héten a kőolajszállítást Ukrajnán keresztül a Barátság kőolajvezeték déli ágán, amely Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát szolgálja ki.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLétezik-e még Magyarország orosz energiafüggősége?Széles körben elterjedt vélekedés, hogy Magyarország ki van szolgáltatva az orosz kőolaj- és földgázszállításoknak, ez azonban ma már nem így van.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat Világ barátság kőolajvezeték Mol olaj orosz-ukrán háború Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Torontáli Zoltán
2024. július 23. 15:58 Adat, Vállalat

A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban

Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.

Bucsky Péter
2024. július 23. 05:19 Közélet, Vállalat

A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?

Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.

Jandó Zoltán
2024. július 22. 11:54 Adat, Vállalat

Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”

Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.

Fontos

Bucsky Péter
2024. július 25. 18:19 Élet, Pénz

Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál

Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.

Jandó Zoltán
2024. július 24. 05:46 Adat

Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma

Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.

Torontáli Zoltán
2024. július 23. 13:52 Adat, Pénz

Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük

A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.