A héten ismét leállt a Barátság kőolajvezetéknek az az ága, amely Magyarországra szállítja az olajat. Cikkünk írásakor már úgy tűnik, hogy ez a leállás átmeneti volt, ám amikor szerdán kiderült a megakadás, még további egyhetes szünetről volt szó. Jól látszik tehát, hogy a Magyarországra való olajszállítás folyamatossága az orosz-ukrán háború miatt végképp kiszámíthatatlanná vált.
Próbáltuk néhány szakértővel megfejteni, hogy mi lehet az ügy hátterében, de úgy tűnik, hogy az orosz-ukrán konfliktus egy olyan szakaszba lépett, amikor ez már szinte lehetetlen vállalkozás. Tény, hogy minden érintett félnek egyértelműen az lenne az érdeke, hogy az orosz kőolaj zavartalanul eljusson Magyarországra és a Barátság egyéb végpontjaira. Oroszországnak nagy szüksége van a bevételre, szintúgy a fehérorosz és ukrán tranzitcégeknek a tranzitdíjra, Magyarország pedig – ahogyan arról korábban többször is részletesen írtunk – még mindig azon az állásponton van, hogy nagyon erősen kitett az orosz olajnak. Miért nem működik akkor az ellátási lánc?
A legvalószínűbb forgatókönyv az – amint azt Szijjártó Péter külügyminiszter is magyarázta -, hogy a vezeték ukrajnai szakaszát nem tudják üzemeltetni, mert az orosz támadások kárt tesznek az ahhoz szükséges elektromos hálózati berendezésekben. Az orosz hadsereg értelemszerűen nem közvetlenül a kőolajvezetéket támadja (közvetlen célpont eddig az még sosem volt), hanem általánosságban az ország elektromos hálózatát rombolja számos helyen. És bár a szakértők hangsúlyozzák, hogy a Barátságot kiszolgáló elektromos berendezések mögött gyakran vannak biztonsági, pótlólagos energiát adó megoldások, úgy látszik, hogy a háború eljutott egy olyan szakaszba, amikor már ez sem feltétlenül elég.
Márpedig ha áram híján nem lehet működtetni a vezetéket, akkor az újraindítás attól függ, hogy például az ukrán tranzitot biztosító cégnek mikor van megfelelő szakmai kapacitása a javításra, és azt mennyi idő alatt tudja elvégezni. Most, amikor gyakran például már Kijevben sincs áram, az sem egyértelmű kérdés, hogy országos szinten mi a prioritás: a lakossági szolgáltatás fenntartására vagy éppen egy bevételt hozó olajvezeték működtetésére kell csoportosítani a szűkös anyagi és humán erőforrásokat.
A helyzetet bonyolítja, hogy az ukrán, de még a fehérorosz tranzitcégek is jelezték az oroszok felé, hogy meg akarják emelni a tranzitdíjakat. Ennek az igénynek az érvényesítése végképp átláthatatlanná teszi a helyzetet, hiszen nem tudhatjuk, hogy a felek milyen eszközöket vetnek be a tárgyalási pozícióik erősítésére. Egy szakértő szerint benne van a pakliban, hogy a vezeték végén álló vevőkre, így például a Molra akarnak újabb nyomást helyezni a tranzitáló országok, hogy az fizesse ki a mostani és a követelt tranzitdíj közötti különbözetet. Annál is inkább, hiszen hasonlóra augusztusban már volt példa.
Mondhatják az ukránok, hogy amennyiben a Mol, illetve Magyarország továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy döntően az olcsó orosz olaj feldolgozásából biztosítsa a szükségleteit – és nem mellesleg a háború óta alaposan felduzzadt profitját -, akkor oldja meg maga a szállítási problémákat. Ezúttal is látszik tehát, hogy az orosz olajnak való kitettség ugyan a háború miatt különösen jövedelmező, de a rendszer kockázatait is be kell árazni.
Mint ismert, a Mol már tavasszal jelezte, hogy több százmillió dollár többletberuházásra és 2-4 évre van szüksége ahhoz, hogy a százhalombattai finomítóját képessé tegye az orosz olajkeveréktől való érdemi függetlenedésre. Ezt szakmai alapon azzal szokták kiegészíteni a Moltól független források, hogy az orosztól eltérő olaj alapvetően az üzemből származó késztermékek arányát és hozamát változtatná meg, vagyis üzleti értelemben borítaná a Mol bevételi szerkezetét.
A magyar olajtársaságnak azonban a függetlenedést most sokkal gyorsabban el kellene érnie a pozsonyi finomítóban, amely korábban még annyira sem volt képes nem orosz olajat fogadni, mint a százhalombattai. Jövőre ugyanis az új szabályok szerint orosz olajból készült termékeket nem lehet majd exportálni, csak belföldön eladni, márpedig a pozsonyi üzem ma még kétharmad részben exportra dolgozik. Mivel Szlovákiában nem lehet eladni annyi olajszármazék-terméket, amennyit a finomító ont magából, nincs más választás, mint az üzemet alkalmassá tenni a nem orosz forrás befogadására.
A százhalombattai finomítónál ez kevésbé égető kérdés, mert az kis részben már eddig is alkalmas volt másfajta nyersolaj feldolgozására, másrészt a termékek exporthányada sem olyan magas.
A szlovák helyzet alapvetően a csehszlovák korszak öröksége, a két ország különválása előtt a leosztás szerint Pozsony volt az üzemanyagok fő forrása, míg a cseh egységeket az egyéb petrolkémiai termékekre optimalizálták
– magyarázza Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázpiaci elemzője.
A csehek ugyan kaptak egy év halasztást az exporttilalom bevezetésére, de a munkának már így is gőzerővel folynia kell. A Molnak egyébként mindenképpen mindenhol sietnie kell, mert ahogy a szakemberek mondják, a várakozások szerint 2025-től akár meg is szűnhet a vezetékes orosz olaj feldolgozási lehetősége, ami a tengeri kikötővel nem rendelkező országoktól komoly logisztikai átállást követel meg.
A százhalombattai finomító ugyan össze van kötve az Adriával, ám ennek a vezetéknek a kapacitását növelni kell, ami a horvát fél közreműködését igényli. Ez egyébként megoldaná a pozsonyi finomító ellátását is, hiszen azt pontosan azért kötötték össze Százhalombattával, hogy ki lehessen szolgálni közvetve az Adriáról.
Vállalat
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé
Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
