Több mint négy év telt el azóta, hogy az Opel az amerikai General Motorstól a Peugeot-Citroenhez (PSA) került, hogy aztán a még nagyobb Stellantis-csoport része legyen, miután a PSA összeolvadt a Fiat-Chryslerrel. Ez a korábban krónikusan veszteséges német márka számára óriási változásokat hozott, hiszen míg az amerikai tulajdonos idején annak európai központját képezte, több országra kiterjedő gyártási hálózattal és saját fejlesztéssel, manapság alig több, mint egy értékesítési osztály néhány designerrel megerősítve – ahogy a német autóipari szaktekintély Ferdinand Dudenhöffer fogalmazott.
Ez persze erős túlzás, de tény, hogy az Opel rüsselsheimi központjában az utóbbi években több leépítést láthattak, mint fejlesztést. Ez folytatódik most, kiderült ugyanis, hogy a rüsselsheimi szerszámgyárat is bezárja a menedzsment, az ott dolgozó mintegy 260 embernek év végével megszűnik a munkahelye.
Ahogy a német sajtó írja, ezt a szakszervezet a korábbi megállapodás felrúgásaként értékeli, aszerint ugyanis 160 munkahelynek meg kellene maradnia. A részletek mindenképpen kidolgozásra várnak, hiszen a 2017-es ügylet keretében a PSA azt vállalta, hogy még évekig nem hajt végre csoportos létszámleépítést. Azóta mégis több ezerrel csökkent a vállalat létszáma, részben a természetes fluktuáció keretében, emellett pedig többször is előrehozott nyugdíjat, illetve kedvezményes távozási csomagot ajánlottak fel azoknak, akik önként elhagyják a céget.
2020 elején kötött a szakszervezet és a menedzsment egy megállapodást, amely az elbocsátási stopot 2025 közepéig meghosszabbította, cserébe az érdekképviselet belement, hogy 2021 végéig 2100-al csökkentik a németországi létszámot az említett módokon. Mivel azonban nem volt elég jelentkező, a menedzsment fokozta a nyomást, és részben ez vezethetett a mostani konfliktushoz is.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
