Nem csak Esztergomban csökken töredékére a Suzuki termelése a chiphiány miatt
Míg tavaly a koronavírus-járvány első hulláma miatt kellett hosszabb-rövidebb ideig leállnia az autógyáraknak világszerte, idén a chiphiány okoz hasonló gondokat, és több üzem esetében összességében már hosszabb időre, mint tavaly.
A hazai üzemeknél maradva, a kecskeméti Mercedes januárban alig pár napon keresztül termelt, tavasszal volt egy kéthetes leállás, nyáron négyhetes, majd ezen a héten ismét szüneteltetni kell az autók előállítását a félvezetők hiánya miatt. Vagyis az év első nyolc hónapjából kettő és félben nem tudott termelni az üzem.
Ehhez képest a győri Audi kifejezetten olcsón megúszta az egyhetes júniusi leállásával, míg a nyarat a Suzuki le tudta hozni úgy, hogy júliusban csak egy műszakra kellett csökkenteni a termelést. Mostanra azonban az esztergomi gyárat is végképp utolérte a probléma, szeptember 6. és 18.*A leállás végének dátumaként a cikk korábbi változatában szeptember 19. szerepelt, ezt a Suzuki kommunikációs ügynökségének jelzése alapján pontosítottuk. között nem készülnek majd Suzukik idehaza.
A probléma globális mértékét jelzi, hogy a Suzuki indiai leányvállalata, a helyi piacvezető Maruti Suzuki pont tegnap számolt be arról, hogy szeptemberben 60 százalékkal kevesebb autót tud majd előállítani a megszokott szinthez képest, szintén a chiphiány miatt. A vállalat arra számít, hogy a félvezetőhiány nagyjából egy évig fog tartani, és kénytelen ehhez igazítani a gyártási programját.
A Suzuki japán központja is már úgy számol, hogy jövő márciusig érinteni fogja a probléma, ez alapján tehát az sem lenne meglepő, ha Esztergomban nem most kellene utoljára leállítani vagy korlátozni a termelést. Ráadásul a jövő március már egy viszonylag optimista előrejelzésnek számít: míg az év elején jellemzően azzal számoltak a világ autóiparában, hogy az idei második félévben megszűnik a chiphiány, többen már azon sem lepődnének meg, ha erre egészen 2022 második feléig kellene várni.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
