Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2020. október 15. 15:36 Vállalat

Pincéből indulva került be az 50 legértékesebb uniós cég közé a „lengyel Vatera”

Elképesztő sikerrel lépett a tőzsdére a hét elején az Allegro, Lengyelország vezető online kereskedelmi oldala. Hétfőn, a kereskedés első napján a 43 złotys kibocsátási árhoz képest 70 złotyra nőtt a részvények értéke, majd kedden és szerdán még tovább, a 80-90 złotys intervallumba emelkedett az árfolyam, amely most, csütörtök délután 78 złoty körül áll éppen. Ezzel az eredménnyel a többek között az eBay-hez hasonló szolgáltatást nyújtó cég értéke rekord magasra nőtt Lengyelországban, sőt, az Allegrót most már az Európai Unió legértékesebb 50 vállalata között lehet nyilvántartani.

Az Allegro története egészen 1999-ig nyúlik vissza, amikor a holland Arjan Bakker  – aki a céges legendárium szerint egy elveszített fogadás miatt került Lengyelországba – és a 19 éves Tomasz Dudziak az eBay kezdeti sikerein felbuzdulva kitalálták, hogy készítenek egy lengyel online aukciós portált. Dudziak egy hónap munka után egy floppy-lemezen adta át Bakkernek a rendszer első változatát, aminek végül is az Allegro nevet adta. Négy hónappal később, 1999. december 13-án pedig már élesítették is a weblapot, ahol egy USB-s kamera kelt el először.

A felhasználók száma csak lassan növekedett, az alapítók ugyanis különösebb erőfeszítéseket nem tettek a szolgáltatás népszerűsítéséért, és a lengyel internetszolgáltatás minőségében is akadt bőven kivetnivaló. Ráadásul a honlap látogatói gyakran félre is értették a rendszer működését, előfordult például, hogy megjelentek a cég poznańi irodájában – az első egy számítógépbolt pincéjében volt -, mert személyesen is ki szerették volna próbálni az oldalon kínált termékeket. Lassan azonban kiderült, hogy az Allegro egyrészt komoly segítség azoknak a mikrovállalkozásoknak, amelyek számára az önálló értékesítés nehézségeket jelent, másrészt pedig a boltokkal kevésbé ellátott országrészek és települések lakóinak is megoldást jelentett a különlegesebb áruk beszerzésében.

Az oldalnak 2000 márciusára több mint 5000 felhasználója lett, ami elég volt ahhoz, hogy magára vonja a brit QXL Ricardo figyelmét. Az e-kereskedelemmel foglalkozó vállalat meg is vette az Allegrót Bakkertől és Dudziaktól, akik a menedzsmentben folytatták a munkájukat. Eközben versenytársak is megjelentek a lengyel piacon, némelyikük jelentős anyagi háttérrel, de az Allegro néhány meglehetősen sikeres promóciós megállapodásnak köszönhetően a felszínen tudott maradni.

2001-ben már nyereséget is termelt az oldal, miután bevezette az eladások után szedett három százalékos jutalékok rendszerét (ami aztán idővel már a kilenc százalékot is meghaladta). A közfelháborodást keltő intézkedés ellenére is kitartottak az Allegro mellett a felhasználók, kénytelenek voltak ugyanis belátni, hogy még így is megéri a felületen kereskedni. A dotcom válság okozott némi konfliktust a tulajdonosok és az alapítók között, az eBay lengyelországi megjelenése azonban olyannyira kijózanítóan hatott rájuk, hogy az Allegro mögött álló vállalat végül több kisebb oldal megszerzésével erősítette meg a pozícióját.

Közben kiderült, hogy az eBay lengyel variánsához képest az Allegro sokkal inkább megfelel a helyi piaci igényeknek, így végül az amerikai óriásvállalat lokalizált megjelenése sem jelentett különösebb akadályt a fejlődésben, és a piacvezető pozíció megtartásában. A felhasználók és a funkciók száma is dinamikusan növekedett, amit befektetői érdeklődés is követett: 2008-ban már 1,5 milliárd dolláros áron vette meg dél-afrikai Naspers az Allegrót és a kapcsolódó weblapokat, majd 2016-ban 3,3 milliárd dollár ellenében jutott a céghez három beruházási alap, a Cinven, a Permira és a Mid Europa Partners, amelyek végül a tőzsdére vezetés mellett döntöttek.

A cég piaci kapitalizációja a részvények kibocsátásakor 11,5 milliárd dollár volt, ami a tőzsdenyitásra kapásból 17,6 milliárdra nőtt, majd szerdán már meghaladta a 21 milliárdos szintet is. Az Allegrón idén júniusban 164 millió ajánlat közül válogathattak a látogatók – összehasonlításképp, a Magyarországon közismert Vaterán az oldalon elérhető adatok szerint 3 millió termék érhető el.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBeköszönthet-e az érintésmentes vásárlás korszaka?A felnőttek negyede, ha tehetné, kizárólag online vásárolna. Fele pedig csak olyan helyen tenné ezt, ahol készpénzmentesen fizethet.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat Allegro e-kereskedelem Lengyelország tőzsde Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Váczi István
2023. december 4. 12:25 Élet, Vállalat

Egyre több szabályt hajlítanak meg a gödi akkumulátorgyár kedvéért

Nagyon meglepő lett volna az elmúlt évek folyamatai alapján, ha tényleg nem termelhetne éjszakánként a Samsung szinte folyamatosan bővített üzeme.

Hajdu Miklós
2023. december 3. 15:38 Vállalat

A Volkswagent már megfogták az európai autóipar új kihívói

Az élesedő piaci versenyben a Volkswagen már az elektromos autók gyártására átállított üzemeit érintő megszorításokat kénytelen meglépni.

Stubnya Bence
2023. december 3. 13:17 Élet, Vállalat

A kiskereskedelmi dolgozók tizede maradhat otthon karácsonykor a boltzár miatt

Kevés dolgozót és boltot érint majd idén a karácsonyi boltzár, de árbevétel alapján népszerűbb kiskereskedelmi egységek zárnak be idén december 24-én.

Fontos

Pálos Máté
2023. december 3. 04:34 Közélet

Milyen a jó halál és ki döntheti el?

A Karsai vs. Magyarország per évtizedekre meghatározhatja az eutanáziáról szóló magyar párbeszédet. Megnéztük a strasbourgi tárgyalást és átvettük a létező európai szabályozásokat.

Stubnya Bence
2023. december 2. 13:08 Vállalat

5 év alatt feleződött a makói Continental állománya, most újra embereket küldenek el

2018 szeptemberében még több mint háromezren, idén szeptemberben már csak a 1660-an dolgoztak a makói üzemben.

Nagy Zsolt
2023. december 2. 04:34 Közélet, Podcast

Minden élőlényben ott ketyeg egy belső óra, de mi a sajátunkat egy évszázada elállítottuk

A G7 Mentés másként című podcastjának vendége Dr. Purebl György pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója.