Pincéből indulva került be az 50 legértékesebb uniós cég közé a „lengyel Vatera”
Elképesztő sikerrel lépett a tőzsdére a hét elején az Allegro, Lengyelország vezető online kereskedelmi oldala. Hétfőn, a kereskedés első napján a 43 złotys kibocsátási árhoz képest 70 złotyra nőtt a részvények értéke, majd kedden és szerdán még tovább, a 80-90 złotys intervallumba emelkedett az árfolyam, amely most, csütörtök délután 78 złoty körül áll éppen. Ezzel az eredménnyel a többek között az eBay-hez hasonló szolgáltatást nyújtó cég értéke rekord magasra nőtt Lengyelországban, sőt, az Allegrót most már az Európai Unió legértékesebb 50 vállalata között lehet nyilvántartani.
Az Allegro története egészen 1999-ig nyúlik vissza, amikor a holland Arjan Bakker – aki a céges legendárium szerint egy elveszített fogadás miatt került Lengyelországba – és a 19 éves Tomasz Dudziak az eBay kezdeti sikerein felbuzdulva kitalálták, hogy készítenek egy lengyel online aukciós portált. Dudziak egy hónap munka után egy floppy-lemezen adta át Bakkernek a rendszer első változatát, aminek végül is az Allegro nevet adta. Négy hónappal később, 1999. december 13-án pedig már élesítették is a weblapot, ahol egy USB-s kamera kelt el először.
A felhasználók száma csak lassan növekedett, az alapítók ugyanis különösebb erőfeszítéseket nem tettek a szolgáltatás népszerűsítéséért, és a lengyel internetszolgáltatás minőségében is akadt bőven kivetnivaló. Ráadásul a honlap látogatói gyakran félre is értették a rendszer működését, előfordult például, hogy megjelentek a cég poznańi irodájában – az első egy számítógépbolt pincéjében volt -, mert személyesen is ki szerették volna próbálni az oldalon kínált termékeket. Lassan azonban kiderült, hogy az Allegro egyrészt komoly segítség azoknak a mikrovállalkozásoknak, amelyek számára az önálló értékesítés nehézségeket jelent, másrészt pedig a boltokkal kevésbé ellátott országrészek és települések lakóinak is megoldást jelentett a különlegesebb áruk beszerzésében.
Az oldalnak 2000 márciusára több mint 5000 felhasználója lett, ami elég volt ahhoz, hogy magára vonja a brit QXL Ricardo figyelmét. Az e-kereskedelemmel foglalkozó vállalat meg is vette az Allegrót Bakkertől és Dudziaktól, akik a menedzsmentben folytatták a munkájukat. Eközben versenytársak is megjelentek a lengyel piacon, némelyikük jelentős anyagi háttérrel, de az Allegro néhány meglehetősen sikeres promóciós megállapodásnak köszönhetően a felszínen tudott maradni.
2001-ben már nyereséget is termelt az oldal, miután bevezette az eladások után szedett három százalékos jutalékok rendszerét (ami aztán idővel már a kilenc százalékot is meghaladta). A közfelháborodást keltő intézkedés ellenére is kitartottak az Allegro mellett a felhasználók, kénytelenek voltak ugyanis belátni, hogy még így is megéri a felületen kereskedni. A dotcom válság okozott némi konfliktust a tulajdonosok és az alapítók között, az eBay lengyelországi megjelenése azonban olyannyira kijózanítóan hatott rájuk, hogy az Allegro mögött álló vállalat végül több kisebb oldal megszerzésével erősítette meg a pozícióját.
Közben kiderült, hogy az eBay lengyel variánsához képest az Allegro sokkal inkább megfelel a helyi piaci igényeknek, így végül az amerikai óriásvállalat lokalizált megjelenése sem jelentett különösebb akadályt a fejlődésben, és a piacvezető pozíció megtartásában. A felhasználók és a funkciók száma is dinamikusan növekedett, amit befektetői érdeklődés is követett: 2008-ban már 1,5 milliárd dolláros áron vette meg dél-afrikai Naspers az Allegrót és a kapcsolódó weblapokat, majd 2016-ban 3,3 milliárd dollár ellenében jutott a céghez három beruházási alap, a Cinven, a Permira és a Mid Europa Partners, amelyek végül a tőzsdére vezetés mellett döntöttek.
A cég piaci kapitalizációja a részvények kibocsátásakor 11,5 milliárd dollár volt, ami a tőzsdenyitásra kapásból 17,6 milliárdra nőtt, majd szerdán már meghaladta a 21 milliárdos szintet is. Az Allegrón idén júniusban 164 millió ajánlat közül válogathattak a látogatók – összehasonlításképp, a Magyarországon közismert Vaterán az oldalon elérhető adatok szerint 3 millió termék érhető el.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
