Ősztől jön a bedőlési hullám a magyar gazdaságban

Ha a gazdasági statisztikák közül a felszámolási és csődeljárások számának alakulására tekint az ember, akár azt is hihetné, hogy semmi probléma a magyar gazdaságban. Ahogy az alábbi grafikonon látszik, ezek száma a tavaszi hónapokban a tavalyi szint alatt maradt, pedig március közepétől kezdve idehaza is egyre inkább megbénította a mindennapi és a gazdasági életet a koronavírus-járvány. (A nyíllal lehet lépni a kategóriák között.)

Igaz, a fizetésképtelenné váló vállalkozásokkal szembeni igények érvényesítése ebben a formában sohasem volt túl gyors, jellemzően sok hónap telik el, mire egy lejárt számla nyomán a bíróság végül elrendeli egy adós cég felszámolását^*Ezt megelőzően a bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 45 napos (most a veszélyhelyzet végéig 15 napos) határidőt engedélyezhet. Ha az adós a tartozását kiegyenlíti, és a hitelező a kérelmétől eláll, a bíróság a felszámolási eljárást megszünteti. Ha nem, akkor a fizetésképtelenséget megállapító végzés jogerőre emelkedését követően a bíróság kirendeli az adós felszámolóját, és végzést tesz közzé a Cégközlönyben az adós felszámolásának elrendeléséről. Ezt követően a hitelezőknek 40 napon belül be kell jelenteniük a követeléseiket.
A felszámoló felméri az adós vagyoni helyzetét és a vele szemben támasztott követeléseket, majd ezt követően az adós követeléseit, igényeit érvényesíti, és a vagyonát értékesíti. A felszámolási zárómérleg benyújtásáig az adós és a hitelezők bármikor köthetnek egyezséget, illetve ha az adós valamennyi nyilvántartásba vett, elismert vagy nem vitatott tartozását megfizeti, a vitatott követelésekre, továbbá a felszámoló díjának megfizetésére pedig biztosítékot nyújt, a bíróság a felszámolási eljárást megszünteti, és a cég tovább működhet – ez azonban ritka.
Ha a felszámolási eljárás során az adós és a hitelezők között nem jön létre egyezség, és a hitelezők követeléseinek kielégítésére sem került sor, a bíróság a felszámoló kérelmére az általa benyújtott felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat alapján végzéssel határoz a felszámolási eljárás befejezéséről, az adós megszüntetéséről, a költségek viseléséről, a felszámoló díjazásáról és a hitelezői követelések (részbeni) kielégítéséről..

Ráadásul a szabályokon az adósok védelme érdekében több ponton is változtattak május végén, a veszélyhelyzet idejére. Most a hitelező^*ezen itt nemcsak a bankokat kell érteni, hanem mindenkit, akinek követelése van az adott vállalkozással szemben csak akkor nyújthat be felszámolási kérelmet, ha az adóssal szembeni követelésének összege (kamatok és járulékok nélkül) meghaladja a 400 ezer forintot. Ez a kétszerese a békeidőbeli összegnek. Egy másik ideiglenes megkötés, hogy a hitelező csak akkor léphet erre az útra, ha a lejárt (elismert, nem vitatott) tartozás miatti fizetési felszólításban megjelölt végső határidő után eltelt 75 nap, és még mindig nem érkezett meg a pénz. Ebben az esetben a bíróság legfeljebb 15 napos határidőt határozhat meg a tartozás megfizetésére, és ha ez ekkor sem történik meg, akkor elrendelheti a cég felszámolását. Az még nem világos, hogy ezek a változások meddig maradnak hatályban, egyelőre nem emelték át a veszélyhelyzet várhatóan június 20-i megszűnése utáni jogrendbe.

Felmerülhet, hogy az eljárások száma azért viszonylag alacsony, mert az illetékes bíróságok csak visszafogottan működtek, ám az általam megkérdezett szakemberek szerint ebben nem volt fennakadás. Az eddigi kedvező adatok a már említett könnyítések mellett főleg a kormány és a jegybank gazdaságvédelmi intézkedéseinek köszönhetők, közülük is kiemelkedően a hitelmoratóriumnak, amelynek nyomán a lakossághoz hasonlóan a cégeknek sem kell fizetniük év végéig a pénzintézeti tartozásaikat.

Ezek az intézkedések azt eredményezték, hogy most csönd van. A vírushoz hasonlóan itt is az volt a törekvés, hogy ellaposítsák a fertőzési görbét, ne egyszerre jelentkezzen minden probléma

– fogalmazott egy rutinos felszámolóbiztos.

Abban viszont lényegében senki nem kételkedik a témában megnyilvánulók közül, hogy a gazdaságvédelmi intézkedések fokozatos kifutásával, illetve az említett több hónapos átfutási idő elteltével jelentősen nő majd a felszámolások száma. Különbség csak a várt mértékben van. A meghatározó piaci szereplőnek számító Euler Hermes hitelbiztosító például arra számít, hogy a következő negyedévben várható a trendforduló: a vállalatok többségének nehéz likviditási helyzete miatt nagyjából júniustól nő a késedelmes fizetési esetek száma, majd szeptembertől várhatóan a hitelezők mind nagyobb számban kezdeményeznek felszámolási eljárásokat.^*Ennek megfelelően azzal számolnak, hogy a harmadik negyedévben 80-90 százalékkal növekednek a hozzájuk bejelentett kárigények. Ez a várakozás amúgy megjelenik a hitelbiztosító árazásában is egy hozzánk eljutott árajánlat szerint, amely 15 plusz 20 százalékos díjemelést irányzott elő, utóbbit malusként arra az esetre, ha a kárhányad eléri a 100 százalékot. Az Euler Hermes szerint jövőre 13 százalékkal lesz több felszámolás, ami 2019-hez képest nagyjából 670 plusz ügy lenne.

Ez kifejezetten optimista becslés, Csorbai Hajnalka, a céginformációs szolgáltató Opten stratégiai igazgatója azt mondta a G7-nek, hogy a felszámolások és kényszertörlések^*A kényszertörlés a végelszámoláshoz és felszámoláshoz hasonlóan a cég jogutód nélküli megszűnését szolgálja, de azoktól eltérően visszafordíthatatlanul a társaság bezárásához vezet. Leggyakrabban azért rendeli el a bíróság, mert a vállalkozás nem ad le beszámolót, törlik az adószámát, vagy nem elérhető a székhelyén sem maga a cég, sem a tagjai, tisztviselői. Nem jöhet szóba kényszertörlés abban az esetben, ha már jogerős fizetésképtelenségről szóló végzés van, vagy büntetőjogi eljárás folyik a cég ellen. terén akár 50 százalékos vagy efölötti növekedést várnak.

Ennél is pesszimistábbnak tűnik nem hivatalosan a kormányzat, a hozzám eljutott információ szerint ugyanis az illetékes minisztériumokban állítólag úgy számolnak, hogy 30-35 ezer vállalkozás dőlhet be a válság hatására. Ez a jelenlegi magyar cégállomány körülbelül 7 százaléka, és még akkor is jelentős szám, ha amúgy is évek óta fogy a magyar társaságok mezőnye.

Persze nagyon nem mindegy, hogy mennyire jelentős cégek dőlnek majd be. Biztosan lesz köztük sok, személyes jelenlétet igénylő szolgáltatásokat nyújtó, egy lábon álló mikro- és kisvállalkozás, az Euler Hermes azonban az autóipari beszállítók számára is elég borús jövőképet vázolt. A hitelbiztosító prognózisa szerint ebben a szektorban az 500 legnagyobb hazai cég közül 20-30 dőlhet be idén, további 370-380 szorul állami segítségnyújtásra, és mindössze 100 cég tekinthető válságállónak. Ezáltal 40 ezer munkahely szűnik meg a 150 ezerből csak ebben a szegmensben az Euler Hermes szerint.

Nem véletlen, hogy ilyen széles sávban szóródnak a becslések.

A 2008-as válsághoz viszonyított hatás azon fog múlni, hogy a kormányzati intézkedések – hitelprogramok, munkahelyvédelmi támogatások – mennyire tudnak segíteni a cégeknek a három-hat hónapos gyenge időszak átvészelésében. A sokkhatás, a nemzetközi mobilitás csökkenése és a munkájukat elvesztő emberek keresletcsökkenésének hatására akár a 2008-asnál nagyobb recesszió is jöhet. Márpedig ez párhuzamban áll a cégek megszűnési arányával

– mondta Csorbai Hajnalka.

Egy másik kritikus pont, hogy sikerül-e megakadályozni, hogy a tartozásokon keresztül a vállalkozások láncreakció-szerűen bedöntsék egymást, az egymás közötti kinnlevőségekre ugyanis nem vonatkozik a törlesztési moratórium. Ezzel a kérdéssel a jegybank is foglalkozott a legutóbbi pénzügyi stabilitási jelentésben, és azt állapította meg, hogy a fizetési moratórium által nem érintett kötelezettségállomány behajtási kísérletei felszámolási és csődeljárásokat indíthatnak el, ami a termelési láncok tartós felbomlásával, így körkörös, kedvezőtlen reálgazdasági hatás kialakulásával fenyeget. A potenciális probléma nagyságát mutatja, hogy a nem hitelintézetektől származó nettó kötelezettségállomány (amire tehát nem vonatkozik a moratórium) a hitelintézeti követelések kétszeresét is kiteheti.

Szintén a jegybank elemzéséből derült ki, hogy legalább 4600 olyan magyar vállalat van, amely ágazati hovatartozása alapján nem tekinthető sérülékenynek, azonban forgalmának legalább 20 százaléka a válságnak fokozottan kitett vállalatoktól származik. Ezen belül 1700 olyan cég van, amely árbevételének 60 százalékát sérülékeny ágazatból szerzi. (Példa lehet erre egy olyan agrárcég, amely főként vendéglátóhelyeknek és szállodáknak szállított.)

Csorbai Hajnalka a jegybank adatai közül azt emelte ki, hogy a cégek 9 százaléka küzd fizetési nehézséggel, és ezek száma folyamatosan növekszik. „Tíz beszállítót feltételezve könnyen látható, hogy egy teljes gazdaságra ható lánctartozási hullám indulhat el, ha a cégek nem járnak el körültekintően a halasztott fizetésű számlák mérlegelésénél” – tette hozzá.

A már idézett felszámolóbiztos szerint megfigyelhető, hogy sok cégnél igyekeznek átállni a kinnlevőségek minél gyorsabb beszedésére. Ez lehet skontó (amikor a szállító ad néhány százalék kedvezményt, ha a vevő például 60 nap helyett egy hét alatt fizet), de vannak, akik csak előre fizetés mellett akarnak szállítani, amibe azért persze kevesen mennek bele.

Csorbai Hajnalka szerint, mivel több 10 ezer milliárd forintnyi utólagos fizetésű számlát állítanak ki évente a magyar gazdaságban, ezek blokkolása és előre fizetőssé alakítása megölné a kkv-szektort, és a nagyvállalatok közül is sokakat lehetetlen helyzetbe hozna, különösen egy ilyen, likviditás tekintetében „kivéreztetett” időszakban.

Fontos, hogy mérlegeljük, kinek, mikor, mit engedünk fizetési konstrukcióban. Minden cégre vonatkozóan elérhető kockázati besorolás fizetőképesség és csődesély szempontjából, és létezik válságállósági index is, amely megmutatja egy vállalkozás gazdasági stressztűrő képességét. Így ezen problémákra vannak már megoldások, lehet felelősségteljes, megalapozott döntéseket hozni. A fizetési sorrendben például könnyen előre lehet kerülni, ha a hitelező kellő határozottsággal lép fel, például adósait bejelenti követelésnyilvántartó rendszerbe

– fejtette ki az Opten stratégiai igazgatója.

A csődeljárások esetében viszont meglepő lenne, ha most látnánk érdemi hatású felfutást. Bár a köznyelvben a csőd a bedőlés szinonimája, ez az intézmény valójában arra szolgál, hogy az összes hitelezői igényre vonatkozó 120-365 napos fizetési moratórium alatt az adott cég kidolgozzon és bemutasson egy olyan tervet a hitelezőinek, amely alapján a vállalkozás folytathatja a működését, miközben az utóbbiak hozzájutnak a követeléseik legalább egy részéhez. Ha nem sikerül a feleknek egyezséget kötni, a csődeljárás felszámolásba fordul át.

Mint a fenti első grafikonon látható, csődeljárásból kevés van, így erről a bázisról akár többszörös növekedés is elképzelhető, de még így is elenyésző lesz a számuk a felszámolásokhoz és a kényszertörlésekhez képest. A már idézett felszámolóbiztos tapasztalatai szerint a tulajdonosok és a vezetők általában túl későn nyúlnak ehhez az eszközhöz, amikor a rossz tapasztalatok után hitelezőik már nem hisznek nekik, és felszámolási kérelmek garmadája van a bíróság előtt. Az is igaz ugyanakkor, hogy a kevés sikeres csődegyezség önbeteljesítő jóslatként működik, most a legtöbben azt gondolják, hogy nem érdemes ezzel a bajlódni, ezért meg sem próbálják.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat csőd felszámolás járvány koronavírus válság Olvasson tovább a kategóriában