Gyilkos éveknek néz elébe az autóipar, mert több olyan szabályozói és piaci változás is a levegőben lóg, amely könnyen elviheti a szektor nyereségét. Ezek közül a legfontosabb, hogy 2021-től egy új autónak már kilométerenként legfeljebb csak 95 gramm szén-dioxiddal egyenértékű károsanyag-kibocsátása lehet. (Ez egy átlagos érték, amely gyártóról gyártóra változik némileg a járművek jellemzőitől függően, és az adott vállalat teljes értékesített flottájára kell kiszámítani.) Ahogy a cseh Dnes végigvezeti, ez gyakorlatilag a kisautó szegmens végletes beszűküléséhez vezet majd.
A következtetések abból indulnak ki, hogy ha egy gyártó túllépi a 95 grammos határt, akkor minden gramm (és minden autó) után 95 euró büntetést kell majd fizetnie. Herbert Diess, a Volkswagen vezére szerint az iparág így összességében évi 30 milliárd euró befizetésével néz szembe, ha nem tesz valamit a kibocsátás drasztikus leszorításáért.
A jelenlegi adatok szerint az új autók átlagos károsanyag-kibocsátása kilométerenként 121 gramm, vagyis egy olyan szinten van, amit nagyon rövid idő alatt kellene nagy mértékben csökkenteni. Ám mindez még csak a kezdet, mert a helyzetet nehezíti, hogy 2030-ra további 37,5 százalékos kibocsátás-csökkentést kellene végrehajtani.
Ezt két okból is nehéz lesz elérni. Egyrészt éppen a Volkswagen dízelbotránya miatt a vásárlók a benzines modellek felé fordulnak, másrészt az SUV-k hihetetlen népszerűsége miatt a megvásárolt autók átlagos mérete is egyre csak nő.
A városi terepjárók elsöprő népszerűsége miatt 2015 óta 75 százalékkal nőtt azoknak az új autóknak a száma, amelyek jóval több káros anyagot juttatnak a levegőbe, mint elődeik. Eközben a dízelek is visszaszorulnak: míg 2011-ben az unióban értékesített új autók 56 százaléka még dízel volt, tavaly már csak 37 százalékon állt a mutató, és egyre csökken. Márpedig az utóbbi években egy dízelmotoros modell ötödével kevesebb üvegházhatású gázt bocsátott ki, mint a benzines megfelelője.
Az autóipari szakértők úgy vélik, hogy az új normáknak való megfelelés nagyobb problémát okozhat a gyártóknak, mint a világkereskedelmi háború, az amerikai vámok vagy a Brexit. Becslések szerint az európai autóiparnak 15,5 milliárd dollárt kellene fejlesztésre fordítania a következő pár évben, hogy meg tudjon felelni a követelményeknek.
A bírságoktól való menekülés arra készteti az iparágat, hogy az elektromos hajtást erőltesse, többek között ezért is várható a következő másfél évben, hogy a hibrid és elektromos verziók elöntik a piacot. Ez környezetvédelmi megfontolásokból jó hír lehet, ám az ipar korántsem örül ennyire, a magas akkumulátorköltségek miatt ugyanis az autókon elérhető profit csökkenni fog.
Összességében tehát úgy kellene alaposan megnövelni a k+f kiadásokat, hogy az ágazat nyereségtermelő képessége várhatóan visszaesik, és ez elég nehéz feladatnak ígérkezik.
Mindez azért okozza a kisautók jelentős részének halálát, mert ezekbe az autókba a legolcsóbb hibrid hajtásokat sem éri majd meg beépíteni. A hibrid verziók kialakítása annyira megdrágítja ezt a szegmenst, hogy eladhatatlanná válnak a modellek. Herbert Diess például azt mondta, hogy a Volkswagennél az Up! vagy akár a Polo is olyan modell lehet, amelynél 2030-ra gazdaságilag értelmetlenné válik a szabályoknak és a piaci igényeknek való együttes megfelelés.
Élet
Könnyebb hozzájutni a 3+3 milliós felújítási ingyenpénzhez, és van még belőle bőven
Egymást érik az otthonfelújítási programmal kapcsolatos könnyítések, lassan talán kiismerik a potenciális pályázók a lehetőségeket.
Beindult a projekt, amivel rengeteget spórolhatnak a Budapesten tanuló egyetemisták
Kisajátította a Diákváros területeit a magyar állam, viszont az eredeti tervekhez képest jóval szerényebb formában jöhet létre az Diákváros.
Jó a fizetésük és szeretik a munkahelyüket, épp ezért alapítottak egy saját szakszervezetet
Legkevésbé sem gondolná az ember, hogy épp a Bosch informatikusai alapítanak érdekvédelmi szervezetet, pedig nagyon is logikus, hogy ez történt.
Fontos
A magyar kormány kivár, a lengyelek tovább fegyverkeznek az uniós pénzügyi engedéllyel
Már eddig is ők költötték a legtöbbet a hadseregre a NATO-tagállamok közül gazdaságarányosan, de ezt kevésnek látják az orosz fenyegetés árnyékában.
Lehet logika Trump viselkedésében, de megéri?
Meglepő, túlzott és közgazdaságilag nehezen indokolható az elnök vámpolitikája, de az legalább már látszik, hogy a célkeresztben elsősorban Kína van.
Kevesebb pénzt adna a kormány a Demján Sándor Program nyertes cégeinek
Az 1+1-nevű részt az utolsó pillanatban 1,25+0,75-re módosíthatják, így a nyertes pályázóknak nem adnának annyi támogatást, amennyit ígértek.
