Szlovákia leggazdagabb embere, Ivan Chrenko elüt a térségünkre jellemző szupergazdagoktól. Igyekszik kerülni a politikát és beleáll a legkeményebb piaci versenybe is. Míg céges honlapjai szokatlan transzparenciát érzékeltetnek, Chrenkót leginkább az jellemzi, hogy szinte semmit nem lehet tudni róla.
Soha nem adott még interjút, az interneten mindössze két kép látható róla. Amikor Chrenko céges honlapon szereplő fotóját el szerettük volna kérni felhasználásra, azt írta a HB Reavis magyar képviselete, hogy vállalatuk szabályzatát és alapítójuk magánéletét tiszteletben tartva sosem adtak ki személyes információkat vagy képet. A szlovák Forbes címlapján is úgy szerepelt, hogy egy grafikával pótolták a fotóját.
Egy róla szóló szlovák portré szerint a rejtőzködés hátterében az áll, hogy nem szeretné, ha a szlovák milliárdosok többségével azonosítanák, akiknek a vagyonszerzését a kommunista időkből származó kapcsolataik vagy a rendszerváltást követő vadkapitalizmus alapozta meg.
A Forbes szerint vagyona 1,6 milliárd dollárt tesz ki, amely mintegy 50 százalékkal több, mint a két leggazdagabb magyar, Csányi Sándor és Mészáros Lőrinc egy-egymilliárd dollár körülire becsült vagyona. A Chrenko érdekeltségébe tartozó HB Reavis az egyik legjelentősebb közép-európai ingatlanbefektető, Magyarországon is több érdekeltsége van.
Egy apró ingatlanos cégnél kezdett
Chrenko 1967-ben született Vágsellyén (Sala). Ebben a 24 ezres városban kezdett el dolgozni 1990-ben, közel négy éven keresztül egy hifi-rendszereket gyártó cégnél volt alkalmazott. Ezt követően Pozsonyba költözött, és egy induló ingatlanügynökségnél, az AB Reavisnél kezdett el dolgozni. Két év múlva, 1995-ben jelent meg tulajdonosként a cégben, amelyet átneveztek HB Reavisre.
Néhány év múlva elkezdtek saját irodaházakat és üzletközpontokat fejleszteni. Az első látványos dobásuk a 2001-ben átadott Aupark nevű bevásárlóközpont volt, amely már hat városban működik Szlovákiában és Csehországban. Egyre több ingatlanfejlesztésbe szálltak be, és az elkészült irodákat vagy üzletközpontokat egy ideig jellemzően saját maguk üzemeltették, majd a legmegfelelőbb időt kivárva eladták egy külföldi befektetőnek.
A 2008-as válság előtt kezdtek el terjeszkedni, Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon is. Nálunk 2006-ban nyitottak irodát, de első projektjük, a Váci Corner Offices nevű A-kategóriás irodaház csak 2014-re készült el a Váci úti irodafolyosón (az irodaházat két évvel később eladták a Zeus Capital Managementnek). A HB Reavis megkeresésünkre azt írta, hogy akkori folyamatos növekedésük indokolta az új, közép-európai piacok felé való nyitást. „Magyarország és Csehország is jó opciónak tűnt, egyrészt a földrajzi közelségük miatt, másrészt láttunk bennük fejlesztési potenciált” – írták.
Siker Londonban
A régiós terjeszkedés elindítása után egy nagyon merész beruházással próbálkoztak. Közép-európai cég létére Európa pénzügyi központját, a londoni Cityt célozta meg a vállalat. Egy kilencemeletes irodaház felépítését álmodták meg Chrenkóék, és a Hvg.hu korábbi cikke részletesen is írt a sajátos sikerük okairól. Amikor elkezdték leszervezni az első találkozóikat, annyira nem vették őket komolyan Londonban, hogy tíz esetből ötre végül el sem mentek a potenciális partnereik, és a velük végül együttműködőek sem igazán hittek bennük.
Így épült fel a londoni irodaház
Az épületet végül 2017-ben adták át, és rögtön megvette a világ egyik legnagyobb bankja, az amerikai Wells Fargo. Összesen 300 millió fontot (mai árfolyamon 111 milliárd forintot) fizettek érte, és a Brexit-szavazás után ez volt az egyik legjelentősebb londoni ingatlanügylet.
London mellett Németországban is terjeszkednek, de talán ezeknél is erősebben mutatja a HB Reavis helyét a vezető európai ingatlanpiaci fejlesztők között, hogy éppen az Európai Unió legmagasabb felhőkarcolóján dolgozik. A Varso Place idén vagy jövőre lehet kész, 310 méter magas lesz, és Európában csak oroszországi felhőkarcolók lesznek nála magasabbak.
Így áll a Varso Place építése
Az egyik legnagyobb irodakomplexum Budapesten
Magyarországon szintén egy készülőben lévő projekttel szeretnének betörni a legnagyobb ingatlanfejlesztők közé. Az Árpád híd lehajtója és a Váci út találkozásánál épülő Agora Budapest az egyik legnagyobb egybefüggő irodaterület lesz Budapesten. A tavalyi alapkőletétel után az első épületek az év végére vagy a jövő év elejére készülhetnek el. Az egész – 130 ezer négyzetméternyi irodát és szolgáltatóegységet kitevő – projekt 2022-2023-ra készülhet el. Összesen 12 ezer ember fog itt dolgozni, többek között a Raiffeisen Bank 1300 alkalmazottja is ide teszi majd át a székhelyét.
Az Agora Budapest tervei
Az éves jelentésük szerint az építési engedélyekkel voltak nehézségeik, és azt is írták, hogy az új szabályozásoknak mindig vannak kockázatai, de az nem derül ki, hogy mire értik ezt pontosan.
Magyarországi projektjeik közé tartozik még a 2016-ban megszerzett Radetzky laktanya a II. kerületi Bem térnél, amely korábban az MDF székháza is volt. Az épület műemléki védettsége és a környékbeli lakók tiltakozása miatt a bontását korábban Lázár János akkori kancelláriaminiszter közbelépésére állították le az Index cikke szerint. A műemléki védettsége tavaly decemberben azonban megszűnt, és a Hvg.hu akkori cikke szerint egyelőre nem egyértelmű, hogy mi lesz az épület sorsa.
A HB Reavisnek több önálló brandje is van, az egyik ilyen a közösségi irodákat működtető HubHub. London, Varsó, Prága, Pozsony (és hamarosan Berlin) mellett az év elején Budapesten is megnyílt az első ilyen irodájuk a Király utcában, több mint 2000 négyzetméteren. Jövőbeni terveikről azt írták nekünk, hogy az eddigi tapasztalataik és a magyar ingatlanpiaci tendenciák alapján hosszú távon elkötelezettek a magyar piac iránt, és vizsgálják a további befektetési lehetőségeket.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
