Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2017. november 27. 14:53 Vállalat

Zombicégekre költjük a pénzt, ami versenyképesebbé tehetne minket

A Norddeutsche Vermögen nevű hamburgi hajógyár öt év alatt összesen 920 millió euró veszteséget könyvelt el, hitelei pedig a négyszeresére, 1,67 milliárd euróra nőttek. Csődbe kellett volna mennie, de a legnagyobb hitelezője tavaly elengedett 500 millió eurót, és ezzel papíron még nyereségessé is tette. Ez a hitelező a HSH Nordbank volt, amely 90 százalékban Hamburg és Schleswig-Holstein tartomány, azaz a cég székhelye és annak környéke tulajdonában van. A hajógyári munkások döntő többsége itt él, így a gyár megszűnése elég nagy sokkot okozott volna az egész tartománynak.

Pénzügyi értelemben azonban a cég zombi, mert normál üzleti logika szerint meg kellett volna szűnnie, csak a bank és a környék szociális érdekei miatt tartják máig lélegeztető gépen. Európában az utóbbi években elszaporodtak a hasonló zombicégek, és ez károsan hat a termelékenységre.

Az OECD egy nemrég megjelent tanulmánya bemutatta, hogy a zombinak nevezett, valójában elég pontos mutatókkal leírható társaságok egyértelműen a gyenge bankokhoz kapcsolódnak. A szerzők a gyenge bank kifejezést sem találomra használják, ennek is megvannak a szigorú mutatói. A két kategória közötti összefonódás pedig egyértelmű, a gyenge bank nem akarja leírni a bedőlő hiteleit, mert ezzel a saját működését is veszélybe sodorná, ezért inkább folytatja a rossz adósok hitelezését.

Ezzel két nagy alapvető probléma van. A Wall Street Journal szerint a mesterségesen életben tartott cégek egyrészt indokolatlan versenyelőnybe kerülnek az alacsony áraikkal, és mivel nem mennek csődbe egy válságosabb időszakban sem, a gazdaság nem tud megszabadulni tőlük. Másrészt a befektetési bankok pénzének jelentős részét szívják fel, vagyis elveszik a tőkét a termelékenyebb, innovatívabb cégektől. Ez pedig közvetve gátolja az európai termelékenység, vagyis a versenyképesség javulását.

A gyakorlat leginkább Olaszországban és Spanyolországban kiterjedt. A Stefanel olasz ruhagyár például kiválóan teljesített az ország második világháború utáni gazdasági felfutásakor, ám régi fénye már rég megkopott, az elmúlt 10 évből kilencet veszteséggel zárt, és legalább hatszor strukturálta át a hiteleit. Ezek között számos olyan eset is akadt, amikor egyedi kedvezményeket kapott a hitelező bankoktól.

A zombi jelzőt néha eltérő kritériumok alapján határozzák meg, a bázeli Nemzetközi Fizetések Bankja szerint mindenesetre Franciaországban, Németországban, Spanyolországban és Olaszországban a cégek több mint 10 százaléka már ebbe a kategóriába esik. Ez jókora növekedés, hiszen 2007-ben még csak 5,5 százalék volt az arányuk. Olaszországban ma már minden tizedik foglalkoztatott zombicégnél dolgozik.

A legutóbbi gazdasági válság előtt, 2007-ben Olaszországban 29 cementgyár volt, és bár azóta a termelés 60 százalékkal csökkent, a gyártók száma még mindig 24. Ez arra utal, hogy számos céget mesterségesen tartanak életben, vagyis doppingolnak.

Az OECD tanulmány szerzői azt sürgetik, hogy az Európai Központi Bank nagyobb tartalék képzésére ösztönözze a bankokat, és határozza meg keményebben, hogy a nem fizető adósokat hogyan kell kezelni. A fizetésképtelenség esetén alkalmazott szabályok és gyakorlatok a szerzők szerint kulcsfontosságúak a helyzet rendezésére. Ebből a szempontból Magyarország majdnem a legrosszabb minősítést kapta, csak Észtországban rosszabb a helyzet, mint nálunk. A magyar fizetésképtelenséget kezelő rendszer nem lép fel időben, engedi a halogatást, és így rengeteg olyan tőkét köt le, amelyet termelékenyebb vállalatok is használhatnának.

Fotó: MTI/EPA

Vállalat bank hitel termelékenység zombi Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Avatar
2019. április 25. 18:17 Élet, Vállalat

Sokba kerül a vállalatoknak a munkahelyi zaklatás, csak nem tudnak róla

Nem csak az egyes emberek életét dúlhatja fel a zaklatás, egész cégeket is lehúzhat a rossz munkahelyi kultúra. Magyarországon még a probléma méretéről sem tudunk sokat.

Jandó Zoltán
2019. április 25. 12:26 Adat, Vállalat

Olyan dolog készül a magyar mobilpiacon, amire még nem volt példa

Húsz év után lehet helycsere a mobilszolgáltatók között, miután a Vodafone piaci részesedésben felzárkózott a Telenorra. Három év szünet után publikáltak adatokat a piacról.

Hajdu Miklós
2019. április 25. 06:44 Vállalat

Fegyelmezetten dolgozik a régió meghódításán egy magyar startup

Egy olyan magyar céget mutatunk be, ami a biztos háttér kialakítására használta fel az első néhány évet, méghozzá saját forrásokból. Csak akkor kezdett külső tőkét bevonni, amikor már egyértelmű piaci sikerek voltak mögöttük. Ráadásul az is érdekes, amivel a Neticle foglalkozik.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. április 24. 17:35 Közélet

A Fidesz lemodellezte a szocializmus legnagyobb hibáit a magyar fociban, és elbukott

A magyar foci nem a rengeteg állami támogatás ellenére rossz, hanem épp amiatt. A korlátlan forrás ugyanis az eredményességre való törekvést utolsó csíráit is kiírtja a labdarúgásból.

Fabók Bálint
2019. április 24. 11:35 Élet

Új korszak jöhet a hentesnél: a sertéshús drágább lehet, mint a marha

Már hónap alatt akár hatvan százalékkal is drágulhat a sertéshús ára Magyarországon a Kelet-Ázsiában egyre inkább terjedő sertéspestis miatt.

Torontáli Zoltán
2019. április 24. 06:47 Élet

Kinyomoztuk, hogy indulás előtt mennyi idővel legolcsóbb a repülőjegy

220 napon keresztül követtük egy tervezett londoni utazás legolcsóbb repülőjegyének árváltozását, és az eredmény sok szempontból elgondolkodtató lett.