Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2017. november 27. 14:53 Vállalat

Zombicégekre költjük a pénzt, ami versenyképesebbé tehetne minket

A Norddeutsche Vermögen nevű hamburgi hajógyár öt év alatt összesen 920 millió euró veszteséget könyvelt el, hitelei pedig a négyszeresére, 1,67 milliárd euróra nőttek. Csődbe kellett volna mennie, de a legnagyobb hitelezője tavaly elengedett 500 millió eurót, és ezzel papíron még nyereségessé is tette. Ez a hitelező a HSH Nordbank volt, amely 90 százalékban Hamburg és Schleswig-Holstein tartomány, azaz a cég székhelye és annak környéke tulajdonában van. A hajógyári munkások döntő többsége itt él, így a gyár megszűnése elég nagy sokkot okozott volna az egész tartománynak.

Pénzügyi értelemben azonban a cég zombi, mert normál üzleti logika szerint meg kellett volna szűnnie, csak a bank és a környék szociális érdekei miatt tartják máig lélegeztető gépen. Európában az utóbbi években elszaporodtak a hasonló zombicégek, és ez károsan hat a termelékenységre.

Az OECD egy nemrég megjelent tanulmánya bemutatta, hogy a zombinak nevezett, valójában elég pontos mutatókkal leírható társaságok egyértelműen a gyenge bankokhoz kapcsolódnak. A szerzők a gyenge bank kifejezést sem találomra használják, ennek is megvannak a szigorú mutatói. A két kategória közötti összefonódás pedig egyértelmű, a gyenge bank nem akarja leírni a bedőlő hiteleit, mert ezzel a saját működését is veszélybe sodorná, ezért inkább folytatja a rossz adósok hitelezését.

Ezzel két nagy alapvető probléma van. A Wall Street Journal szerint a mesterségesen életben tartott cégek egyrészt indokolatlan versenyelőnybe kerülnek az alacsony áraikkal, és mivel nem mennek csődbe egy válságosabb időszakban sem, a gazdaság nem tud megszabadulni tőlük. Másrészt a befektetési bankok pénzének jelentős részét szívják fel, vagyis elveszik a tőkét a termelékenyebb, innovatívabb cégektől. Ez pedig közvetve gátolja az európai termelékenység, vagyis a versenyképesség javulását.

A gyakorlat leginkább Olaszországban és Spanyolországban kiterjedt. A Stefanel olasz ruhagyár például kiválóan teljesített az ország második világháború utáni gazdasági felfutásakor, ám régi fénye már rég megkopott, az elmúlt 10 évből kilencet veszteséggel zárt, és legalább hatszor strukturálta át a hiteleit. Ezek között számos olyan eset is akadt, amikor egyedi kedvezményeket kapott a hitelező bankoktól.

A zombi jelzőt néha eltérő kritériumok alapján határozzák meg, a bázeli Nemzetközi Fizetések Bankja szerint mindenesetre Franciaországban, Németországban, Spanyolországban és Olaszországban a cégek több mint 10 százaléka már ebbe a kategóriába esik. Ez jókora növekedés, hiszen 2007-ben még csak 5,5 százalék volt az arányuk. Olaszországban ma már minden tizedik foglalkoztatott zombicégnél dolgozik.

A legutóbbi gazdasági válság előtt, 2007-ben Olaszországban 29 cementgyár volt, és bár azóta a termelés 60 százalékkal csökkent, a gyártók száma még mindig 24. Ez arra utal, hogy számos céget mesterségesen tartanak életben, vagyis doppingolnak.

Az OECD tanulmány szerzői azt sürgetik, hogy az Európai Központi Bank nagyobb tartalék képzésére ösztönözze a bankokat, és határozza meg keményebben, hogy a nem fizető adósokat hogyan kell kezelni. A fizetésképtelenség esetén alkalmazott szabályok és gyakorlatok a szerzők szerint kulcsfontosságúak a helyzet rendezésére. Ebből a szempontból Magyarország majdnem a legrosszabb minősítést kapta, csak Észtországban rosszabb a helyzet, mint nálunk. A magyar fizetésképtelenséget kezelő rendszer nem lép fel időben, engedi a halogatást, és így rengeteg olyan tőkét köt le, amelyet termelékenyebb vállalatok is használhatnának.

Fotó: MTI/EPA

Vállalat bank hitel termelékenység zombi Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Bucsky Péter
2019. szeptember 20. 07:00 Vállalat

Startupok helyett saját magukat támogatják az MVM cégének vezetői

Kétszer akkora a veszteség, mint amit befektettek. És azt is olyan cégekbe, amelyeknél nem látni életképes üzleti modell nyomát sem.

Hajdu Miklós
2019. szeptember 18. 06:43 Vállalat

Budapesti garázscégként indultak, külföldön is terjeszkedő techvállalat lett belőlük

Négy fiatal az egyetem után úgy érezte, hogy jól tudnak együtt dolgozni, úgyhogy próbaképp vállalkozni kezdtek. Az első termékötletük ugyan elbukott, nyolc évvel később viszont már megvolt a milliárdos árbevétel. A Supercharge története.

Stubnya Bence
2019. szeptember 17. 07:02 Adat, Vállalat

Nem támogatja tovább a vendégmunkások állásait a kormány, de rejtély, hogy miért nem évekkel ezelőtt döntött így

Nem célja többé az egyedi kormánydöntéssel adott nagyvállalati támogatásoknak, hogy munkahelyeket hozzanak létre. A kérdés már csak az, hogy miért pont most döntöttek így.

Fontos

Fabók Bálint Kasnyik Márton
2019. szeptember 20. 16:47 Adat

A magyarok egy picit jobban szennyezik a bolygót, mint bárki más, de Áder János szerint mi nem számítunk

Több mint kétszer akkora a magyar széndioxid-kibocsátás, mint ami a fenntarthatósághoz kell. A "környezetvédő" köztársasági elnök szerint nem nekünk kell cselekednünk.

Tóth István János
2019. szeptember 19. 15:50 Közélet

Javítja a korrupció ellenőrzését az iskolázottság szintje?

Magyar adatok bizonyítják az összefüggést: ahol többen érettségiznek, ott aránylag kevesebbet lopnak.

Jandó Zoltán
2019. szeptember 19. 06:48 Közélet

Megkérdeztük a főpolgármester-jelölteket, hogy mit szólnának egy budapesti olimpiához

Karácsony Gergely és Puzsér Róbert sem támogatna egy budapesti olimpiai pályázatot. Közben a kormány erőből áttol minden olyan fejlesztést, ami az olimpia ellen szól, így fogynak az érvek az ötkarikás játékok ellen.