A globális magas művészeti intézményrendszer befogadta Beeple-t. A kedves nevű digitális művész közösen fog kiállítani Francis Baconnal vagy Julie Mehretu kortárs amerikai képzőművésszel a torinói Castello di Rivoliban. Ezzel a kortárs művészeti világban egyre nagyobb hullámokat vető NFT-lázat a világ legnevesebb kurátorai csatornázzák be a klasszikus művészeti intézményrendszer keretei közé, a digitális NFT-művészet elfogadottságának mintegy végső jeleként.

De miről van szó, és ki az a Beeple?

Beeple, polgári nevén Mike Winkelmann egy 40 körüli, külvárosban élő amerikai dizájner. Egyik munkája egy 21 x 21 ezer pixeles digitális képmontázs, amit a Christie’s tavaly márciusban adott el egy árverésen, méghozzá mintegy 70 millió dollárnak, akkori árfolyamon 21 milliárd forintnak megfelelő ethereumért – a kiindulási ára száz dollár volt. 

De hogyan lehet eladni egy fájlt egyedi műalkotásként? Itt jönnek a képbe az NFT-k, a non-fungible tokenek, nem visszatérítendő, esetleg nem helyettesíthető zsetonok, aminek az a lényege, hogy mindegyik teljesen egyedi. A vevők, vagyis két indiai kriptobefektető valójában a fájlhoz rendelt zsetont vették meg, ami valahogyan, leginkább közmegegyezés alapján, távolról “reprezentálja” magát a képet. Tehát egy adott NFT-nek addig van értéke, amíg ennek a reprezentációnak széles körben hitelt adnak, és az NFT birtokosa is csak az egyedi zsetont birtokolja, mint egy digitális másolatot.

Mindenesetre tavaly a globális műkincspiacon több mint 4 milliárd dollárnak megfelelő értékű NFT cserélt gazdát.

Az NFT-láz nagyjából ott tart, hogy a segítségükkel többen már tízmilliókat fizetnek egyedi emoji-sorozatokért, ahogy azt nemrég meg is írtuk. A kevésbé népszerű ufó-bálna-kukorica emoji-sort – ??? – végül nem vettük meg akkor 54 ezer forintért.

Mi az ember?

Visszatérve Beeple-re, tőle most a neves Castello di Rivoli múzeum egy valódi szobrot fog kiállítani. A munka címe Human One, és leginkább egy hatalmas telefonfülkére hasonlít (véletlen?), csakhogy az üvegoldalakat LED-képernyők helyettesítik, így valójában a kietlen pusztaság illúziójában sétáló futurisztikus, tükörsisakos asztronautát látunk.

Azért biztos, ami biztos, ehhez a szoborhoz is tartozik egy saját NFT is. A “fülke” és a hozzá tartozó NFT együtt tavaly októberben szintén a Christie’s-nél kelt el mintegy 15 millió dollárért, durván ötmilliárd forintért.

A kurátorok természetesen nem véletlenül választották be Beeple-t és szoborinstallációját a kiállított művészek közé, hiszen az utóbbi években egyre több digitális művész kezdett el a valóságban is létező, fizikai alapú műalkotásokat létrehozni. Beeple saját festményeiből éppen tavaly nyílt kiállítás egy New York-i galériában.

A digitális művész egy tradicionális nagy múzeumtól kapott elismerést a beválogatással, és az akadémiai hitelesítés Beeple-t a legértékállóbb kortárs művészek közé emelheti.

Ráadásul a Human One a múzeum saját gyűjteményéből kiállított remekművel, Francis Bacon 1956-57-ben készült Portrétanulmány IX című festményével áll majd szemben. 

Mindez azért is különösen érdekes, mert magát az NFT-piacot sokan sima piramisjátékhoz hasonlítják: úgy tűnik, addig működik csak, amíg új belépők hajtják a folyamatot. Ráadásul az NFT-piacban különösen magas annak a kockázata, hogy a pénzmosás eszköze lesz, arról nem beszélve, hogy bár ez első ránézésre nem egyértelmű, az NFT-k ökológiai lábnyoma is meglehetősen nagy.

Persze az is lehet, hogy a neves múzeum a merész párosítással éppen a művészeti világban eluralkodó, elsőre értelmetlennek látszó pénzköltésnek kívánt kortárs emléket állítani a modern művészetet szerető közönség számára.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Tech emberi arc képzőművészet nft Olvasson tovább a kategóriában