A közvetlen előzmények csak néhány hónapra nyúlnak vissza, de ezek több évtizedes konfliktusra és több évszázados ellentétre rakódtak rá. Mit lép a hadsereget készenlétbe helyező Vucic?
Néhány ország az ukrajnai háború alatt sem adta fel katonai semlegességét, ám a nyugati világ egyre kevésbé tolerálja a potyautasságot.
A 200 kilométeres kerítéssel együtt kamerákat és megfigyelő állásokat is kiépítenek. Orosz támadásnak semmi jele, de Helsinki inkább mindenre felkészül.
A felmérések szerint a finnek háromnegyede harcolna az országáért ha kellene, ami messze a legmagasabb arány Európában.
Lapértesülés szerint az amerikai kormány figyelmeztette Ukrajnát, hogy ne vegye garantáltnak a katonai segítség fennmaradását a jelenlegi volumenben, ezért hozza ki belőle a lehető legtöbbet.
Hiába próbálja megosztani a nyugati országokat az orosz elnök, egyre erősebb a kiállás Ukrajna mellett.
Ez a nyolcadik alkalom, hogy a tagállamok összehívják a tanácskozást, mert veszélyben érzik a területi vagy politikai függetlenségüket.
Nehéz eldönteni, mi valódi stratégia és mi kommunikációs taktika, de körvonalazódik egy tűzszünet felé vezető, az eddigieknél konkrétabb nyugati forgatókönyv.
Nem csak Orbán Viktor állítja, hogy valójában amerikai-orosz háború folyik, pedig nehéz párhuzamot vonni a múlt közvetett konfliktusai és az ukrajnai helyzet között.
Feszült légkörben fog nukleáris fegyverek bevetését is szimuláló gyakorlatokat végezni a NATO és Oroszország.