Miután tegnap egy –  a lengyel külügyminisztérium tájékoztatása szerint orosz gyártmányú, de cikkünk írásakor még pontosan be nem azonosított – rakéta csapódott be Lengyelországban, a lengyelek kezdeményezésére a NATO- országok nagykövetei ma találkozót tartanak. Ez az úgynevezett 4. cikkely szerinti eljárás.

A 4. cikkely a katonai szövetség alapító okiratának része, és arra ad lehetőséget, hogy egy tagállam az Észak-atlanti Tanács elé vigyen egy ügyet. A tanács a NATO első számú politikai döntéshozó testülete.

A cikkely megfogalmazása szerint a tagok együttesen tanácskoznak, ha bármelyikük véleménye szerint bármelyik tag területi és politikai függetlensége vagy biztonsága veszélybe került. A tanácskozásnak csak teljes konszenzus után lehet konkrét eredménye.

A NATO 1949-es alapítása óta a 4.cikkely szerinti eljárást eddig összesen hétszer kezdeményezték.

1. 2003 februárjában Törökország kezdeményezte a tanácskozást, eredménye egy 65 napos NATO-akció lett, Törökország Irakhoz közeli régiójának biztosítása érdekében.
2. 2012 júniusában szintén Törökország kért tanácskozást, miután a szír hadsereg lelőtt egy török katonai repülőgépet.
3. 2012 októberében a törökök szintén életbe léptették a 4. cikkely szerinti egyeztetést, mert a szír polgárháború miatt a szír-török határon olyan kisebb konfliktus alakult ki, amelybe a török hadsereg is beavatkozott. Az eredmény: a NATO azóta is aktívan jelen van a térségben, védi a török határt.
4. 2014 márciusában Lettország, Litvánia és Lengyelország hívta össze a tanácskozást, amikor Oroszország annektálta a Krím-félszigetet. A következmény: Románia, Bulgária és Törökország haditengerészeti és légvédelmi egységeket rendelt a Fekete-tengerre, az orosz lépést elítélték, az emiatt bevezetett szankciókat támogatták, Ukrajnát egészségügyi felszerelésekkel segítették. Létrejött a NATO EFP nevű egysége, amely Kelet-Európa fokozottabb védelmét célozza, ennek Magyarország is tagja, tatai bázissal.
5. 2015 júliusában a törökök ismét szír határmenti zavarok miatt kérték a 4. cikkely szerinti tanácskozást, akkor az Iszlám Állam (ISIS) terjeszkedése miatt.
6. 2020 februárjában Törökország azért kérte a 4. cikkely alapján a tagok összeülésést, mert feltételezése szerint egy szír-orosz-iráni közös hadművelet során a légierő csapást mért egy török hadi konvojra. Ennek hatására a NATO növelte a határmenti török légvédelem készültségét.
7. Idén februárban Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szlovákia közösen kérte a 4. cikkely szerinti tanácskozást az orosz-ukrán háború kirobbanása miatt. A NATO aktiválta az addig csak humanitárius célokra használt úgynevezett Reagáló Erő nemzetközi egységét.

Bár cikkünk írásakor még nem lehet tudni, hogy a Lengyelországba becsapódott rakétát az orosz vagy az ukrán hadsereg lőtte ki, a várakozások szerint a 4. cikkely szerint összehívott tanácskozás fő kérdése a NATO keleti határán lévő légvédelmi rendszerek megerősítése lesz.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ 4. cikkely NATO orosz-ukrán konfliktus rakéta Olvasson tovább a kategóriában