Miután tegnap egy – a lengyel külügyminisztérium tájékoztatása szerint orosz gyártmányú, de cikkünk írásakor még pontosan be nem azonosított – rakéta csapódott be Lengyelországban, a lengyelek kezdeményezésére a NATO- országok nagykövetei ma találkozót tartanak. Ez az úgynevezett 4. cikkely szerinti eljárás.
A 4. cikkely a katonai szövetség alapító okiratának része, és arra ad lehetőséget, hogy egy tagállam az Észak-atlanti Tanács elé vigyen egy ügyet. A tanács a NATO első számú politikai döntéshozó testülete.
A cikkely megfogalmazása szerint a tagok együttesen tanácskoznak, ha bármelyikük véleménye szerint bármelyik tag területi és politikai függetlensége vagy biztonsága veszélybe került. A tanácskozásnak csak teljes konszenzus után lehet konkrét eredménye.
A NATO 1949-es alapítása óta a 4.cikkely szerinti eljárást eddig összesen hétszer kezdeményezték.
2003 februárjában Törökország kezdeményezte a tanácskozást, eredménye egy 65 napos NATO-akció lett, Törökország Irakhoz közeli régiójának biztosítása érdekében.
2012 júniusában szintén Törökország kért tanácskozást, miután a szír hadsereg lelőtt egy török katonai repülőgépet.
2012 októberében a törökök szintén életbe léptették a 4. cikkely szerinti egyeztetést, mert a szír polgárháború miatt a szír-török határon olyan kisebb konfliktus alakult ki, amelybe a török hadsereg is beavatkozott. Az eredmény: a NATO azóta is aktívan jelen van a térségben, védi a török határt.
2014 márciusában Lettország, Litvánia és Lengyelország hívta össze a tanácskozást, amikor Oroszország annektálta a Krím-félszigetet. A következmény: Románia, Bulgária és Törökország haditengerészeti és légvédelmi egységeket rendelt a Fekete-tengerre, az orosz lépést elítélték, az emiatt bevezetett szankciókat támogatták, Ukrajnát egészségügyi felszerelésekkel segítették. Létrejött a NATO EFP nevű egysége, amely Kelet-Európa fokozottabb védelmét célozza, ennek Magyarország is tagja, tatai bázissal.
2015 júliusában a törökök ismét szír határmenti zavarok miatt kérték a 4. cikkely szerinti tanácskozást, akkor az Iszlám Állam (ISIS) terjeszkedése miatt.
2020 februárjában Törökország azért kérte a 4. cikkely alapján a tagok összeülésést, mert feltételezése szerint egy szír-orosz-iráni közös hadművelet során a légierő csapást mért egy török hadi konvojra. Ennek hatására a NATO növelte a határmenti török légvédelem készültségét.
Idén februárban Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szlovákia közösen kérte a 4. cikkely szerinti tanácskozást az orosz-ukrán háború kirobbanása miatt. A NATO aktiválta az addig csak humanitárius célokra használt úgynevezett Reagáló Erő nemzetközi egységét.
Bár cikkünk írásakor még nem lehet tudni, hogy a Lengyelországba becsapódott rakétát az orosz vagy az ukrán hadsereg lőtte ki, a várakozások szerint a 4. cikkely szerint összehívott tanácskozás fő kérdése a NATO keleti határán lévő légvédelmi rendszerek megerősítése lesz.
Egyszerre védené a „dolgozó emberek", a hazai ipar és a milliárdos befektetők érdekeit, újabb vámháborút ígér, ami az exportfüggő Magyarországnak is fájhat.
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.