2010 óta a sztrájkok harmada volt csak sikeres, munkaügyekben pedig gyakrabban kopogtatnak a magyar munkavállalók a kormánynál, mint a főnökeiknél.
Ha valamivel meg kell dolgozni, akkor az eredményt értékesebbnek találjuk, mintha ugyanazt készen kaptuk volna.
A termelékenység egyre lassabban nő a fejlett világban, és mivel hosszú távon ez határozza meg a bérek emelkedését, fontos megérteni az okokat.
Dolgozzunk többet ugyanígy, vagy kevesebbet okosabban? Végső soron erről a dilemmáról szól a túlóratörvény körüli vita.
Nem igazán tud mit kezdeni a kormány az egyre nagyobb munkaerőhiánnyal. A nyugdíjas munkavállalókra érvényes szabályokat is szinte évente változtatja.
Az elmúlt két évtizedben sokat javul a magyarok munkaerőpiaci aktivitásának várható hossza.
Egy brit egyetem kutatása szerint az okostelefonok és az internet elterjedése ténylegesen meghosszabbították a munkaidőt.
A kizsákmányolás ráadásul sokszor öncélú, de szerencsére kedvező tendenciák bontakoztak ki az utóbbi években.
A világ fejlődő országaiban a városi népesség 50-80 százaléka az informális szektorban dolgozik. A GDP akár felét ők állítják elő, például kukázással.