Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. augusztus 25. 16:30 Élet

A folyamatos túlórázástól akár még részegnek is érezheted magad

Csökkenő koncentrációképesség, növekvő stressz, lelki és fizikai bántalmak – ezek mind a túlzott mértékű munkavégzés kedvezőtlen hatásai közé sorolhatók. Mégis, százmilliók dolgoznak a szokásos heti 40 órás munkaidőt bőven meghaladó időtartamban.

A BBC összeállítása szerint a világszerte 1,8 milliárd foglalkoztatott van, és közülük 400 millióan töltenek munkával legalább 49 órát hetente,

tehát a dolgozók több, mint egyötödét súlyosan érinti a probléma.

Bár nyilvánvalónak tűnik, hogy a túlhajszoltság kimerültséggel jár, ami pedig balesetekhez vezethet, mégis meglepően nehéz tudományos bizonyítékokat felhozni arra, hogy túlórákkal megnő a fizikai sérülések valószínűsége.

Akad persze néhány érdekes kutatási eredmény, egy amerikai tanulmány szerint például a normális munkaidőt betartókhoz képest 61 százalékkal nagyobb eséllyel éri üzemi baleset a túlórázókat. Még szemléletesebb az a megállapítás, miszerint egy éjszakába, esetleg másnap hajnalba nyúló munkanap után az érzékeink és a mozgáskészségünk ugyanúgy károsodhatnak, mint néhány pohár sör elfogyasztása után. Hosszabb távon pedig bizonyítottan romlik a túlórázók egészsége és közérzete, és végső soron a termelékenységük is.

Magyarországon is vannak, akik túl sok időt töltenek munkával, de arányuk jóval elmarad a világszerte mért átlagtól.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) adatai szerint a legalább heti 49 órát dolgozók aránya 2012 óta öt és hat százalék között ingadozik, miután éveken át folyamatosan csökkent a 2005-ben mért 9,6 százalékhoz képest Magyarországon. 

 

A régiós országokkal összevetve is viszonylag alacsony Magyarországon a heti 40 óránál jelentősen többet dolgozók aránya, a vizsgált országok közül tavaly csak Romániában és Bulgáriában fordulnak elő ritkábban túlórázók. Érdekességképpen a jóléti államok szokásos példájaként felhozott Svédországot és a kizsákmányoló munkakultúrájáról elhíresült Japánt is bevontuk az összehasonlításba. A skandináv országban szintén viszonylag alacsony a túl sokat dolgozók aránya, azonban a japánok körében meglehetősen gyakori a munkahelyi túlhajszoltság.

Bizakodásra ad viszont okot, hogy évek óta az összes országot csökkenő tendencia jellemzi, az (ön)kizsákmányoló munkamorál tehát visszaszorulóban van.

Fontos leszögezni, hogy a túlhajszolt munkavégzést nem csak a hajcsárként viselkedő munkáltatók kényszeríthetik ki, hanem startup vállalkozók és a szabadúszók körében is rendkívül elterjedt a túlórázás. Elon Musk néhány hete könnyek között panaszolta el a New York Times-nak, hogy például a 47. születésnapját az irodájában éjszakázva töltötte, és az akár heti 120 munkaórát megsínylették a családi és baráti kapcsolatai.

Az önkizsákmányolást egy friss kutatás szerint az úgynevezett “hakni gazdaság”*Angolul “gig economy”. Az önállóan, tulajdonképpen szabadúszóként végzett alkalmi, egyszeri munkák tartoznak ide. Egyre több platform és alkalmazás segíti a megrendelők és az így dolgozók egymásra találását, ilyen például az Uber is. is stimulálja. Az alkalmi munkákból élők fix havi fizetés helyett a ledolgozott órák, levezetett kilométerek vagy elvégzett feladatok után kapják a pénzt, így ha többet dolgoznak, az egyből látszik majd a bankszámlájukon is. Ráadásul fokozott nyomás nehezedik rájuk az értékelések miatt, mert ha valakit lepontoznak, azonnal visszaeshetnek a megrendelései.

Végül, de nem utolsó sorban az is megviseli az embereket, hogy manapság már nem ér véget azzal a munka, hogy kijönnek a munkahelyükről, és már jóval azelőtt elkezdődik, hogy reggel beérnének. A mobilkommunikáció fejlődésével a nap egyre részében kell a dolgozóknak elérhetőnek lenniük, amikor még ha valójában is nem dolgoznak, számíthatnak a főnökük hívására. Ez pedig éppen elég ahhoz, hogy a szabadidő is stresszben teljen.

Élet egészség munka munkabaleset túlóra Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2019. május 21. 08:55 Élet

Meghalt Niki Lauda, a sebesség megszállottja földön és levegőben, sportban és üzletben

Sportautók és repülők, illetve egy legendásan horrorisztikus baleset, ez volt a legjobbnak tartott osztrák pilóta életének központi eleme.

Bucsky Péter
2019. május 20. 06:54 Élet

Tételes lista a zöld rendszámos autókról – sokuk szennyezőbb egy hagyományos kocsinál

Sok tölthető hibridnél teljesen érthetetlen, miért támogatja az állam a vásárlásukat és a fenntartásukat.

Torontáli Zoltán
2019. május 18. 07:40 Élet, Vállalat

Kész a félig magyar önvezető kamion, már csak a világot kell hozzáigazítani

A technológia ma már nem kérdés, sokkal izgalmasabb, hogy megéri-e az embert leváltani egy gépre. A válasz ugyanis korántsem egyértelmű.

Fontos

Tóth István János
2019. május 21. 17:48 Adat, Közélet

Nyolc ábra egy magyar csodáról

Ha piacgazdaság van, akkor kétségtelenül Mészáros Lőrinc cégei a legjobbak az országban, és nekik kellene nyerniük az összes közbeszerzést. De van alternatív magyarázat is.

Jandó Zoltán
2019. május 21. 06:46 Közélet, Vállalat

Körbezártak minket az oroszok, és a kormány önként sétál a karjaikba

Gázkörgyűrű építésével foglalja vissza Kelet-Közép-Európát a Gazprom. Bár a magyar hatóság a régióban egyedüliként résen volt, a kormány ezt az előnyt is eldobhatja.

Váczi István
2019. május 20. 16:22 Világ

Jó időre meghatározza Európa sorsát a hétvégi választás

Hosszú időre lekerül a szorosabb integráció a napirendről, ha az euroszkeptikus pártok nagyon megerősödnek az Európai Parlamentben.