Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. augusztus 25. 16:30 Élet

A folyamatos túlórázástól akár még részegnek is érezheted magad

Csökkenő koncentrációképesség, növekvő stressz, lelki és fizikai bántalmak – ezek mind a túlzott mértékű munkavégzés kedvezőtlen hatásai közé sorolhatók. Mégis, százmilliók dolgoznak a szokásos heti 40 órás munkaidőt bőven meghaladó időtartamban.

A BBC összeállítása szerint a világszerte 1,8 milliárd foglalkoztatott van, és közülük 400 millióan töltenek munkával legalább 49 órát hetente,

tehát a dolgozók több, mint egyötödét súlyosan érinti a probléma.

Bár nyilvánvalónak tűnik, hogy a túlhajszoltság kimerültséggel jár, ami pedig balesetekhez vezethet, mégis meglepően nehéz tudományos bizonyítékokat felhozni arra, hogy túlórákkal megnő a fizikai sérülések valószínűsége.

Akad persze néhány érdekes kutatási eredmény, egy amerikai tanulmány szerint például a normális munkaidőt betartókhoz képest 61 százalékkal nagyobb eséllyel éri üzemi baleset a túlórázókat. Még szemléletesebb az a megállapítás, miszerint egy éjszakába, esetleg másnap hajnalba nyúló munkanap után az érzékeink és a mozgáskészségünk ugyanúgy károsodhatnak, mint néhány pohár sör elfogyasztása után. Hosszabb távon pedig bizonyítottan romlik a túlórázók egészsége és közérzete, és végső soron a termelékenységük is.

Magyarországon is vannak, akik túl sok időt töltenek munkával, de arányuk jóval elmarad a világszerte mért átlagtól.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) adatai szerint a legalább heti 49 órát dolgozók aránya 2012 óta öt és hat százalék között ingadozik, miután éveken át folyamatosan csökkent a 2005-ben mért 9,6 százalékhoz képest Magyarországon. 

 

A régiós országokkal összevetve is viszonylag alacsony Magyarországon a heti 40 óránál jelentősen többet dolgozók aránya, a vizsgált országok közül tavaly csak Romániában és Bulgáriában fordulnak elő ritkábban túlórázók. Érdekességképpen a jóléti államok szokásos példájaként felhozott Svédországot és a kizsákmányoló munkakultúrájáról elhíresült Japánt is bevontuk az összehasonlításba. A skandináv országban szintén viszonylag alacsony a túl sokat dolgozók aránya, azonban a japánok körében meglehetősen gyakori a munkahelyi túlhajszoltság.

Bizakodásra ad viszont okot, hogy évek óta az összes országot csökkenő tendencia jellemzi, az (ön)kizsákmányoló munkamorál tehát visszaszorulóban van.

Fontos leszögezni, hogy a túlhajszolt munkavégzést nem csak a hajcsárként viselkedő munkáltatók kényszeríthetik ki, hanem startup vállalkozók és a szabadúszók körében is rendkívül elterjedt a túlórázás. Elon Musk néhány hete könnyek között panaszolta el a New York Times-nak, hogy például a 47. születésnapját az irodájában éjszakázva töltötte, és az akár heti 120 munkaórát megsínylették a családi és baráti kapcsolatai.

Az önkizsákmányolást egy friss kutatás szerint az úgynevezett “hakni gazdaság”*Angolul “gig economy”. Az önállóan, tulajdonképpen szabadúszóként végzett alkalmi, egyszeri munkák tartoznak ide. Egyre több platform és alkalmazás segíti a megrendelők és az így dolgozók egymásra találását, ilyen például az Uber is. is stimulálja. Az alkalmi munkákból élők fix havi fizetés helyett a ledolgozott órák, levezetett kilométerek vagy elvégzett feladatok után kapják a pénzt, így ha többet dolgoznak, az egyből látszik majd a bankszámlájukon is. Ráadásul fokozott nyomás nehezedik rájuk az értékelések miatt, mert ha valakit lepontoznak, azonnal visszaeshetnek a megrendelései.

Végül, de nem utolsó sorban az is megviseli az embereket, hogy manapság már nem ér véget azzal a munka, hogy kijönnek a munkahelyükről, és már jóval azelőtt elkezdődik, hogy reggel beérnének. A mobilkommunikáció fejlődésével a nap egyre részében kell a dolgozóknak elérhetőnek lenniük, amikor még ha valójában is nem dolgoznak, számíthatnak a főnökük hívására. Ez pedig éppen elég ahhoz, hogy a szabadidő is stresszben teljen.

Élet egészség munka munkabaleset túlóra Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Jandó Zoltán
2019. február 13. 18:23 Élet

Úgy érzed, sokat állsz dugóban? Ha még tudnád, hogy mennyit buksz vele

Romlik a dugóhelyzet Budapesten: egy fővárosi ingázó 162 órát töltött forgalmi dugóban 2018-ban, ami 16 órával több az egy évvel korábbinál.

Fabók Bálint
2019. február 13. 08:44 Élet

A félelmetes krumplidrágulás csak tünete a magyar krumplitermelés vergődésének

1960-hoz képest közel tizedére esett a magyar burgonyatermelés, és egyre nagyobb mértékben vagyunk kiszolgáltatva az importnak és az éghajlatváltozásnak.

Fabók Bálint
2019. február 12. 18:30 Élet

Az egyik legmélyebb társadalmi változásnak ágyaz meg az internetes párkeresés

Az Egyesült Államokban a 2017-ben összejött párok közel 40 százaléka az interneten ismerkedett össze. Nagyobb lett a társadalmi osztályok közötti átjárás.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. február 15. 18:34 Adat

Sehol nem gazdagszik olyan ütemben a foci, mint Magyarországon

Beverekedte magát Európa 20 leggazdagabb ligája közé az nb1, de a régióban mindenhol egészségesebb a focicsapatok bevételi struktúrája.

Torontáli Zoltán
2019. február 15. 10:00 Vállalat

A kamionosok után a buszosoknál is kitörhet a kelet-nyugati európai csata

Az Európai Parlament lényegében helybenhagyta azt a javaslatcsomagot, amely alaposan átrendezheti a buszos közlekedést az unióban.

Fabók Bálint
2019. február 15. 06:53 Vállalat

“Lassacskán kezdenek minket emberszámba venni”: Miskolcig söpör az audis sztrájkhullám

A miskolci SEG Automitive-nál sosem sztrájkoltak, de részben az audisok hatására szokatlan összefogás valósult meg. A vezetők azonban megtörték a lendületet.