Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2019. augusztus 6. 12:37 Adat

Már most a sztrájkok éve az idei

Idén év elején nagyjából kora tavaszig feltűnően sok volt a sztrájk az országban, és nemcsak érzetre volt több a munkabeszüntetés, hanem a statisztikák is megerősítik ezt a jelenséget.

A Budapesti Metropolitan Egyetem oktatója, Berki Erzsébet friss tanulmánya a 2010 óta eltelt időszak munkaügyi akcióit elemzi. A kutatás egyik legérdekesebb megállapítása, hogy 2010 óta a sztrájkok száma végig a 2010 előtti évek átlaga alatt maradt,

az idén viszont már annak ellenére a korábbi időszak átlagát meghaladó számú sztrájk volt, hogy még csak egy hónappal vagyunk túl az év felén.

Az ábrán az is látszik, hogy 2010 óta sok volt a munkabeszüntetéssel együtt nem járó akció, mint például a tüntetés vagy az aláírásgyűjtés. Ennek a tanulmány szerint az az oka, hogy 2010-ben megváltozott a sztrájktörvény, és ettől a potenciális sztrájkszervezők megijedtek, és inkább tüntetéseket szerveztek munkabeszüntetés helyett.

„A törvénymódosítás interpretációi szinte kivétel nélkül arról szóltak, hogy ettől fogva lehetetlen a sztrájk, holott a még elégséges szolgáltatás nyújtására nem kötelezett szektorokra nézve mindössze annyi változás történt, hogy a jogellenes sztrájkok közé bekerült az az eset is, ha a szervezők nem tesznek eleget a munkáltatóval való együttműködési kötelezettségüknek. Hogy ez utóbbi mit jelent, annak a tartalmi kifejtésére nem került sor” – írja Berki a tanulmányban, aki szerint ugyanakkor ez a félelem alaptalannak bizonyult, amit a 2019-es sztrájkhullám bizonyít.

Az akciók címzettje leggyakrabban a kormány vagy a parlament volt. Ennek a tanulmány szerint az az oka, hogy Magyarországon a kormány elég gyakran belefolyik a munkafeltételek alakításába, a versenyszférában például a minimálbér és a garantált bérminimum meghatározásán, a közszférában pedig a jogállási törvények és a szaktörvények meghozatalán keresztül, ezekkel közvetlenül szabályozva a munkafeltételeket. A másik ok pedig az, hogy a munkáltatók és a munkavállalók a közvetlen tárgyalás helyett a kormány segítségével akarják megoldani a problémáikat.

Az akciók célja egyébként leggyakrabban bérrel volt kapcsolatos. Tíz év alatt az akciók követelései csak az esetek 6 százalékában teljesültek teljesen, 17 százalékban részben; 64 százalékban viszont teljesen eredménytelenek voltak. A leghatékonyabb akció a figyelmeztető sztrájk volt, ami az esetek felében volt eredményes a vizsgált időszakban, a sztrájkok hatékonysága 30 százalék körül alakult, viszont az összes többi akcióból csak minden ötödik-hatodik vezetett értékelhető eredményre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA győri Audi-sztrájk bármelyik országban nagyot ütött volnaA három héttel ezelőtti munkabeszüntetés több sztrájknapot eredményezett, mint amennyit az elmúlt tíz évben összesen mértek Magyarországon.

Adat munka sztrájk Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Avatar
2020. november 22. 16:10 Adat

Minél jobban él valaki, annál jobban hisz abban, hogy ezt magának köszönheti

A vagyoni helyzet, és annak hirtelen megváltozása érdekes összefüggésben van a jövedelmekkel kapcsolatos igazságérzet megváltozásával.

Hajdu Miklós
2020. november 19. 13:46 Adat

A második hullám a szemünk láttára szakítja ketté a gazdaságot

Az ipar megúszta a második hullám gazdasági hatásait, a szolgáltatószektorban azonban nem fényesek a kilátások.

Stubnya Bence
2020. november 19. 10:47 Adat, Világ

Lengyelországban a nettó minimálbér 166 ezer forintnak megfelelő zlotyra emelkedik

Úgy tűnik, hogy jövőre a magyar minimálbér bruttója alig fogja meghaladni a lengyel nettó értékét.

Fontos

Torontáli Zoltán
2020. november 22. 06:53 Élet

Be fog érkezni -70 fokon a magyar oltóhelyre a koronavírus-vakcina, ha veszünk belőle

A mínusz 20 fokos szállítás majdhogynem mindennapos gyakorlat, és a mínusz 70 sem példa nélküli, de csak kis mennyiségben.

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2020. november 20. 06:42 Közélet, Vállalat

Közpénz milliárdokkal tömték ki az egyik leggazdagabb magyar körüli együtteseket, mégis összeomlottak

Nyolc előadó-művészeti szervezet a kultúr-tao rendszerben milliárdokat vett fel, majd elsorvadt, a NAV pedig költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoz.

Jandó Zoltán
2020. november 19. 17:20 Vállalat

Minden negyedik embert utcára kellett rakni a vezető szállodákból

Durva leépítésben van a szektor, csak a Balatonnál bírták a válságot a hotelek a nyáron, de a tél hosszúnak ígérkezik.

Ne hagyd ki