Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. november 21. 13:28 Élet, Közélet

Mire igazán beindult volna, már át is alakul a nyugdíjasok foglalkoztatása

Mintegy százötven nyugdíjas szövetkezet van ma Magyarországon, de számuk hamarosan csökkenni fog. A G7 úgy tudja, hogy a szervezetek egy része december 31-gyel lehúzza a rolót. A többi szövetkezet sem látja derűsen a jövőt, de egyelőre kivárnak.

Január 1-től, ha egy nyugdíjas ismét beáll dolgozni, akkor nem veszíti el a nyugdíját, sőt további kedvezmények is megilletik. A munkabéréből csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót vonják le. Ezzel a kormány lényegében a korábban saját maga hozott korlátozást oldotta fel.*Éppen a Fidesz-kormány vezette be azt a jövedelemhatárt, ami felett megvonták a nyugdíjat. Az új szabályok értelmében nem kell a nyugdíjfolyósítást felfüggeszteni abban az esetben, ha az illető jövedelme elérte a minimálbér 12-szeresét, illetve ha valaki nyugdíj mellett dolgozik. Ezek a szabályok az öregségi nyugdíjra és a nők 40 programmal nyugdíjba vonulókra érvényesek csak.

Az új szabályozás egyben azt is jelenti, hogy anyagi szempontból értelmét veszti a nyugdíjas szövetkezeti rendszer. A 2017. július 1. óta létező szövetkezeti formát azért engedélyezte a kormány, hogy nyugdíjas munkavállalókkal csillapítsa az egyre kezelhetetlenebb munkaerőhiányt a versenyszférában.

Azoknak a cégeknek, amelyek nyugdíjas szövetkezeteken keresztül alkalmaztak munkavállalókat, kisebb közterhet kellett befizetniük az államkasszába. Ez változik januártól, nem lesz szükség a nyugdíjas szövetkezetek közreműködésére.

Az elmúlt bő egy évben 148 nyugdíjas szövetkezet alakult, mintegy 45 ezer taggal. Igaz, a tagság nem jelenti azt, hogy az illető dolgozik is. Ezek a szervezetek elég sokat fektettek abba, hogy felállítsanak egy jól működő infrastruktúrát, kiépítsék a kapcsolataikat a munkaadókkal és magukhoz vonzzák a nyugdíjas potenciális munkavállalókat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába csökkenti a kormány a nyugdíjas munkavállalók adóját, kevesen fognak dolgozniNem a most nyugdíjba vonulók aktivizálása fogja megoldani a szűkös munkaerő-helyzetet. Alig néhány ezer ember vállalhat majd munkát a nyugdíj mellett.

Megkerestünk néhány szövetkezetet. A név nélkül nyilatkozók között voltak olyanok, amelyek egyelőre az év végéig terveznek, aztán meglátják, mit hoz a jövő. De van olyan is, amely nem vár ki, év végével lehúzza a rolót. Mások abban bíznak, hogy a nyugdíjasok továbbra is rajtuk keresztül helyezkednek el.

Némi reménymorzsát jelenthet, hogy sokan csak részmunkaidőben dolgoznak és szeretik a munkaidejüket rugalmasan beosztani. Ilyen jellegű állásokat sok esetben csak a nyugdíjas szövetkezetek tudnak biztosítani. Ezt úgy kell elképzelni, mint a diákmunka-szervezeteket, amelyek partnervállalkozásai nem nézik, hogy személy szerint ki jön éppen, a lényeg, hogy valaki elvégezze a munkát.

Nyerges Kristóf, a Nyugdíj-kiegészítés Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet vezetője a G7-nek elmondta, az elmúlt bő egy évben azt tapasztalták, hogy a szövetkezetben 70 százalékban nők dolgoznak. Ennek az az oka, hogy ők 40 év munkaviszony után elmehetnek nyugdíjba, és utána sokuk még szívesen vagy – az alacsony nyugdíj miatt – kényszerből tovább dolgozna.

Általában 3-4 napos munkahetet vállalnak, és a legnépszerűbbek a hatórás állások.

Az is jellemző a nyugdíjasokra, hogy a korábbi képzettségüknek megfelelő vagy előképzettséget nem igénylő állásokat fogadnak el. A könyvelői állások igen népszerűek, ezeket igen hamar feltöltik. Emellett a kiskereskedelemben is sokan vállalnak munkát.

Nyerges szerint az építőiparban korlátlan számú üres munkahely van, de nehéz fizikai munkát nem szívesen végeznek a nyugdíjasok. A férfiak jelenleg 63,5 évesen mehetnek nyugdíjba, így érthető, hogy nem egy építkezésen akarnak egy kis mellékest keresni.

Pataki Zoltán, a Nyugdíjtöbblet Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet elnöke azt mondta, hogy a szervezetük adatbázisában hozzávetőleg 600 regisztrált érdeklődő van, 15 százalékuk férfi, a többi nő. Jelenleg százan dolgoznak aktívan. Az ő tapasztalata szerint általában heti 3-5 napot dolgoznak a nyugdíjasok, 4-6 órás állásban. Itt is elmondták, hogy a rugalmas beosztást preferálják.

Ezt erősítette meg Dolgos Attila, a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KÖZÉSZ) alelnöke is a G7-nek. A szakember szerint a legtöbben a kereskedelemben, könyvelő irodáknál helyezkednek el, és a könnyű fizikai is igen népszerűek. Sok nyugdíjasnak találnak a szakmájának megfelelő munkát is.

A szövetkezet tagjai között a nyolc általánostól az egyetemi végzettséggel rendelkezőkig mindenki képviselteti magát. Hasonlóan a többi szervezethez, a hatórás munkanapokat kedvelik a nyugdíjasok, heti 3-4 alkalommal mennek dolgozni. Emellett nem ritka a napi nyolc órás munka sem. A nyugdíjasok azonban teljesen elzárkóznak az éjszakai munkavégzéstől.

A hazai nyugdíjas szövetkezetek helyzetét tavaly októberben vizsgálta az Opten céginformációs szolgáltató. Akkor még csak 36 ilyen szövetkezet működött az országban, számuk ma már 148-ra nőtt. A legtöbb szervezet Budapesten (41 db) és Pest megyében (32 db) található. Vidéken elsősorban a Dunántúlon, Fejér, illetve Győr-Moson-Sopron megyében működik még több ilyen szervezet.

Ezzel le is fedik a munkaerőhiánytól leginkább szenvedő régiókat.

Hiába szaporodtak gomba módjára a nyugdíjas szövetkezetek, a tavalyi pénzügyi beszámolóik alapján csak 632 millió forint árbevételt értek el, vagyis az egy szövetkezetre jutó árbevétel alig haladta meg a 4,3 millió forintot.

Alkalmazotti létszám tekintetében sem jelentős a szövetkezetek súlya, mivel összesen 583 főt jelentettek le. Igaz, ebben a számban kizárólag a munkaszerződéssel foglalkoztatottak szerepelnek, a tagi jogviszonnyal rendelkezők nem.

Az Opten tavaly októberben az ilyen típusú társulások számának ugrásszerű növekedését prognosztizálta, ami be is következett. A nyugdíjas szövetkezetek gazdasági megerősödése akkor még szintén váratott magára, de januártól erre már nem lesz sok esély.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHúszezer vagy egymillió nyugdíjas akar újra dolgozni? Nem mindegyÖtvenszeres a különbség a politikai elképzelés és a statisztika között.

Élet Közélet jogszabály munka nyugdíjas szövetkezet nyuggdíj Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Katona Hajnalka
2021. december 5. 13:04 Élet

Néha még a harag is lehet jó tanácsadó

Persze csak akkor, ha az ember azért haragszik, mert igazságtalanságot lát, mert ilyenkor hajlamosabb jobban segíteni az érintettnek.

Pálos Máté
2021. december 4. 15:35 Adat, Élet

A térségben csak Magyarországon nőtt a legfontosabb termékenységi mutató

Tavaly sem csökkent, és feltehetően még idén is nő a magyar termékenységi ráta. Ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy jóval több gyerek születne.

Pálos Máté
2021. november 30. 14:12 Élet

Karikó Katalin a Szegedi Egyetem professzora lett, és induló kutatására fordítja az egyik legrangosabb díja után járó 53 millió forintot

A 2022-es Jeantet-Collen-díjat a transzlációs orvostudományért Karikó Katalin magyar, valamint Uğur Şahin és Özlem Türeci német kutatók megosztva kapjták.

Fontos

Váczi István
2021. december 5. 17:01 Adat

Nem elfogyott, hanem megromlott a leghatékonyabbnak mondott vakcina magyar készletének tizede

Hiába volt összességében sikeres a Szputnyik felhasználása Magyarországon, a jelek szerint kínos lenne elismerni, hogy közel 200 ezer adagnak végül lejárt a szavatossága.

Stubnya Bence
2021. december 3. 16:17 Vállalat

A világ legnagyobb ételkiszállító cégei küzdenek egymással a magyar piacon

Az amerikai piac csaknem 60 százalékát uraló cég veszi meg a Woltot, így már a világ harmadik és negyedik legnagyobb szereplői állnak a két vezető hazai szolgáltató mögött.

Bucsky Péter
2021. december 3. 06:05 Vállalat

Halsperma-minősítéstől az űrbe: a közbeszerzési bajnok 4iG útja a legnagyobb magyar cégek közé

Ha minden tervezett felvásárlás megvalósul, a 4iG a magyar informatikai piac éllovasa lesz, jövőre akár 300 milliárd forint feletti árbevétel is összejöhet.