Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. november 21. 13:28 Élet, Közélet

Mire igazán beindult volna, már át is alakul a nyugdíjasok foglalkoztatása

Mintegy százötven nyugdíjas szövetkezet van ma Magyarországon, de számuk hamarosan csökkenni fog. A G7 úgy tudja, hogy a szervezetek egy része december 31-gyel lehúzza a rolót. A többi szövetkezet sem látja derűsen a jövőt, de egyelőre kivárnak.

Január 1-től, ha egy nyugdíjas ismét beáll dolgozni, akkor nem veszíti el a nyugdíját, sőt további kedvezmények is megilletik. A munkabéréből csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót vonják le. Ezzel a kormány lényegében a korábban saját maga hozott korlátozást oldotta fel.*Éppen a Fidesz-kormány vezette be azt a jövedelemhatárt, ami felett megvonták a nyugdíjat. Az új szabályok értelmében nem kell a nyugdíjfolyósítást felfüggeszteni abban az esetben, ha az illető jövedelme elérte a minimálbér 12-szeresét, illetve ha valaki nyugdíj mellett dolgozik. Ezek a szabályok az öregségi nyugdíjra és a nők 40 programmal nyugdíjba vonulókra érvényesek csak.

Az új szabályozás egyben azt is jelenti, hogy anyagi szempontból értelmét veszti a nyugdíjas szövetkezeti rendszer. A 2017. július 1. óta létező szövetkezeti formát azért engedélyezte a kormány, hogy nyugdíjas munkavállalókkal csillapítsa az egyre kezelhetetlenebb munkaerőhiányt a versenyszférában.

Azoknak a cégeknek, amelyek nyugdíjas szövetkezeteken keresztül alkalmaztak munkavállalókat, kisebb közterhet kellett befizetniük az államkasszába. Ez változik januártól, nem lesz szükség a nyugdíjas szövetkezetek közreműködésére.

Az elmúlt bő egy évben 148 nyugdíjas szövetkezet alakult, mintegy 45 ezer taggal. Igaz, a tagság nem jelenti azt, hogy az illető dolgozik is. Ezek a szervezetek elég sokat fektettek abba, hogy felállítsanak egy jól működő infrastruktúrát, kiépítsék a kapcsolataikat a munkaadókkal és magukhoz vonzzák a nyugdíjas potenciális munkavállalókat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába csökkenti a kormány a nyugdíjas munkavállalók adóját, kevesen fognak dolgozniNem a most nyugdíjba vonulók aktivizálása fogja megoldani a szűkös munkaerő-helyzetet. Alig néhány ezer ember vállalhat majd munkát a nyugdíj mellett.

Megkerestünk néhány szövetkezetet. A név nélkül nyilatkozók között voltak olyanok, amelyek egyelőre az év végéig terveznek, aztán meglátják, mit hoz a jövő. De van olyan is, amely nem vár ki, év végével lehúzza a rolót. Mások abban bíznak, hogy a nyugdíjasok továbbra is rajtuk keresztül helyezkednek el.

Némi reménymorzsát jelenthet, hogy sokan csak részmunkaidőben dolgoznak és szeretik a munkaidejüket rugalmasan beosztani. Ilyen jellegű állásokat sok esetben csak a nyugdíjas szövetkezetek tudnak biztosítani. Ezt úgy kell elképzelni, mint a diákmunka-szervezeteket, amelyek partnervállalkozásai nem nézik, hogy személy szerint ki jön éppen, a lényeg, hogy valaki elvégezze a munkát.

Nyerges Kristóf, a Nyugdíj-kiegészítés Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet vezetője a G7-nek elmondta, az elmúlt bő egy évben azt tapasztalták, hogy a szövetkezetben 70 százalékban nők dolgoznak. Ennek az az oka, hogy ők 40 év munkaviszony után elmehetnek nyugdíjba, és utána sokuk még szívesen vagy – az alacsony nyugdíj miatt – kényszerből tovább dolgozna.

Általában 3-4 napos munkahetet vállalnak, és a legnépszerűbbek a hatórás állások.

Az is jellemző a nyugdíjasokra, hogy a korábbi képzettségüknek megfelelő vagy előképzettséget nem igénylő állásokat fogadnak el. A könyvelői állások igen népszerűek, ezeket igen hamar feltöltik. Emellett a kiskereskedelemben is sokan vállalnak munkát.

Nyerges szerint az építőiparban korlátlan számú üres munkahely van, de nehéz fizikai munkát nem szívesen végeznek a nyugdíjasok. A férfiak jelenleg 63,5 évesen mehetnek nyugdíjba, így érthető, hogy nem egy építkezésen akarnak egy kis mellékest keresni.

Pataki Zoltán, a Nyugdíjtöbblet Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet elnöke azt mondta, hogy a szervezetük adatbázisában hozzávetőleg 600 regisztrált érdeklődő van, 15 százalékuk férfi, a többi nő. Jelenleg százan dolgoznak aktívan. Az ő tapasztalata szerint általában heti 3-5 napot dolgoznak a nyugdíjasok, 4-6 órás állásban. Itt is elmondták, hogy a rugalmas beosztást preferálják.

Ezt erősítette meg Dolgos Attila, a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KÖZÉSZ) alelnöke is a G7-nek. A szakember szerint a legtöbben a kereskedelemben, könyvelő irodáknál helyezkednek el, és a könnyű fizikai is igen népszerűek. Sok nyugdíjasnak találnak a szakmájának megfelelő munkát is.

A szövetkezet tagjai között a nyolc általánostól az egyetemi végzettséggel rendelkezőkig mindenki képviselteti magát. Hasonlóan a többi szervezethez, a hatórás munkanapokat kedvelik a nyugdíjasok, heti 3-4 alkalommal mennek dolgozni. Emellett nem ritka a napi nyolc órás munka sem. A nyugdíjasok azonban teljesen elzárkóznak az éjszakai munkavégzéstől.

A hazai nyugdíjas szövetkezetek helyzetét tavaly októberben vizsgálta az Opten céginformációs szolgáltató. Akkor még csak 36 ilyen szövetkezet működött az országban, számuk ma már 148-ra nőtt. A legtöbb szervezet Budapesten (41 db) és Pest megyében (32 db) található. Vidéken elsősorban a Dunántúlon, Fejér, illetve Győr-Moson-Sopron megyében működik még több ilyen szervezet.

Ezzel le is fedik a munkaerőhiánytól leginkább szenvedő régiókat.

Hiába szaporodtak gomba módjára a nyugdíjas szövetkezetek, a tavalyi pénzügyi beszámolóik alapján csak 632 millió forint árbevételt értek el, vagyis az egy szövetkezetre jutó árbevétel alig haladta meg a 4,3 millió forintot.

Alkalmazotti létszám tekintetében sem jelentős a szövetkezetek súlya, mivel összesen 583 főt jelentettek le. Igaz, ebben a számban kizárólag a munkaszerződéssel foglalkoztatottak szerepelnek, a tagi jogviszonnyal rendelkezők nem.

Az Opten tavaly októberben az ilyen típusú társulások számának ugrásszerű növekedését prognosztizálta, ami be is következett. A nyugdíjas szövetkezetek gazdasági megerősödése akkor még szintén váratott magára, de januártól erre már nem lesz sok esély.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHúszezer vagy egymillió nyugdíjas akar újra dolgozni? Nem mindegyÖtvenszeres a különbség a politikai elképzelés és a statisztika között.

Élet Közélet jogszabály munka nyugdíjas szövetkezet nyuggdíj Olvasson tovább a kategóriában

Élet

2019. február 21. 17:27 Élet

Nem véletlenül ragaszkodnak politikusok a bukó projektjeikhez

A játékelmélet segítségével mutatják meg kutatók, hogy miért játsszák meg a nagy magabiztosságot a politikai vezetők - akkor is, ha tudják, hogy hülyeséghez ragaszkodnak.

Jandó Zoltán
2019. február 19. 15:13 Élet, Pénz

Kiszámoltuk, mennyit nyerhetsz a kaparós sorsjegyekkel

Hosszú távon még a legjobban fizető sorsjegyeknél is elveszítjük a vásárlásra költött pénzünk közel harmadát. A drágább szelvényekkel nagyobb eséllyel nyerhetünk.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 14:55 Élet, Vállalat

A sorsjegy, amin 186 forintot nyersz, 111-et hoz az államnak

Még a legigényesebb sorsjegyre is az eladási ár mindössze 6 százalékát költi a Szerencsejáték Zrt., a jellemző arány azonban inkább 1-2 százalék.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. február 22. 06:53 Közélet

Szinte biztosan törvényt sért a fideszes médiaalapítvány, de a hatóság nem lát problémát

Egy jogi kiskapuval próbálták meg elérni, hogy a törvényben rögzítettnél több rádiója is lehessen a KESMA-nak, de porszem került a gépezetbe.

Váczi István
2019. február 21. 06:52 Közélet, Vállalat

Közel 2000 milliárd forintért vásárolt már cégeket az Orbán-kormány

Némelyik jól teljesít, más csődbe ment, és van olyan is, amely már Mészáros Lőrincé. De alapvetően csak puffadt és puffadt az állam az utóbbi években.

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.