Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. november 21. 13:28 Élet, Közélet

Mire igazán beindult volna, már át is alakul a nyugdíjasok foglalkoztatása

Mintegy százötven nyugdíjas szövetkezet van ma Magyarországon, de számuk hamarosan csökkenni fog. A G7 úgy tudja, hogy a szervezetek egy része december 31-gyel lehúzza a rolót. A többi szövetkezet sem látja derűsen a jövőt, de egyelőre kivárnak.

Január 1-től, ha egy nyugdíjas ismét beáll dolgozni, akkor nem veszíti el a nyugdíját, sőt további kedvezmények is megilletik. A munkabéréből csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót vonják le. Ezzel a kormány lényegében a korábban saját maga hozott korlátozást oldotta fel.*Éppen a Fidesz-kormány vezette be azt a jövedelemhatárt, ami felett megvonták a nyugdíjat. Az új szabályok értelmében nem kell a nyugdíjfolyósítást felfüggeszteni abban az esetben, ha az illető jövedelme elérte a minimálbér 12-szeresét, illetve ha valaki nyugdíj mellett dolgozik. Ezek a szabályok az öregségi nyugdíjra és a nők 40 programmal nyugdíjba vonulókra érvényesek csak.

Az új szabályozás egyben azt is jelenti, hogy anyagi szempontból értelmét veszti a nyugdíjas szövetkezeti rendszer. A 2017. július 1. óta létező szövetkezeti formát azért engedélyezte a kormány, hogy nyugdíjas munkavállalókkal csillapítsa az egyre kezelhetetlenebb munkaerőhiányt a versenyszférában.

Azoknak a cégeknek, amelyek nyugdíjas szövetkezeteken keresztül alkalmaztak munkavállalókat, kisebb közterhet kellett befizetniük az államkasszába. Ez változik januártól, nem lesz szükség a nyugdíjas szövetkezetek közreműködésére.

Az elmúlt bő egy évben 148 nyugdíjas szövetkezet alakult, mintegy 45 ezer taggal. Igaz, a tagság nem jelenti azt, hogy az illető dolgozik is. Ezek a szervezetek elég sokat fektettek abba, hogy felállítsanak egy jól működő infrastruktúrát, kiépítsék a kapcsolataikat a munkaadókkal és magukhoz vonzzák a nyugdíjas potenciális munkavállalókat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába csökkenti a kormány a nyugdíjas munkavállalók adóját, kevesen fognak dolgozniNem a most nyugdíjba vonulók aktivizálása fogja megoldani a szűkös munkaerő-helyzetet. Alig néhány ezer ember vállalhat majd munkát a nyugdíj mellett.

Megkerestünk néhány szövetkezetet. A név nélkül nyilatkozók között voltak olyanok, amelyek egyelőre az év végéig terveznek, aztán meglátják, mit hoz a jövő. De van olyan is, amely nem vár ki, év végével lehúzza a rolót. Mások abban bíznak, hogy a nyugdíjasok továbbra is rajtuk keresztül helyezkednek el.

Némi reménymorzsát jelenthet, hogy sokan csak részmunkaidőben dolgoznak és szeretik a munkaidejüket rugalmasan beosztani. Ilyen jellegű állásokat sok esetben csak a nyugdíjas szövetkezetek tudnak biztosítani. Ezt úgy kell elképzelni, mint a diákmunka-szervezeteket, amelyek partnervállalkozásai nem nézik, hogy személy szerint ki jön éppen, a lényeg, hogy valaki elvégezze a munkát.

Nyerges Kristóf, a Nyugdíj-kiegészítés Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet vezetője a G7-nek elmondta, az elmúlt bő egy évben azt tapasztalták, hogy a szövetkezetben 70 százalékban nők dolgoznak. Ennek az az oka, hogy ők 40 év munkaviszony után elmehetnek nyugdíjba, és utána sokuk még szívesen vagy – az alacsony nyugdíj miatt – kényszerből tovább dolgozna.

Általában 3-4 napos munkahetet vállalnak, és a legnépszerűbbek a hatórás állások.

Az is jellemző a nyugdíjasokra, hogy a korábbi képzettségüknek megfelelő vagy előképzettséget nem igénylő állásokat fogadnak el. A könyvelői állások igen népszerűek, ezeket igen hamar feltöltik. Emellett a kiskereskedelemben is sokan vállalnak munkát.

Nyerges szerint az építőiparban korlátlan számú üres munkahely van, de nehéz fizikai munkát nem szívesen végeznek a nyugdíjasok. A férfiak jelenleg 63,5 évesen mehetnek nyugdíjba, így érthető, hogy nem egy építkezésen akarnak egy kis mellékest keresni.

Pataki Zoltán, a Nyugdíjtöbblet Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet elnöke azt mondta, hogy a szervezetük adatbázisában hozzávetőleg 600 regisztrált érdeklődő van, 15 százalékuk férfi, a többi nő. Jelenleg százan dolgoznak aktívan. Az ő tapasztalata szerint általában heti 3-5 napot dolgoznak a nyugdíjasok, 4-6 órás állásban. Itt is elmondták, hogy a rugalmas beosztást preferálják.

Ezt erősítette meg Dolgos Attila, a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KÖZÉSZ) alelnöke is a G7-nek. A szakember szerint a legtöbben a kereskedelemben, könyvelő irodáknál helyezkednek el, és a könnyű fizikai is igen népszerűek. Sok nyugdíjasnak találnak a szakmájának megfelelő munkát is.

A szövetkezet tagjai között a nyolc általánostól az egyetemi végzettséggel rendelkezőkig mindenki képviselteti magát. Hasonlóan a többi szervezethez, a hatórás munkanapokat kedvelik a nyugdíjasok, heti 3-4 alkalommal mennek dolgozni. Emellett nem ritka a napi nyolc órás munka sem. A nyugdíjasok azonban teljesen elzárkóznak az éjszakai munkavégzéstől.

A hazai nyugdíjas szövetkezetek helyzetét tavaly októberben vizsgálta az Opten céginformációs szolgáltató. Akkor még csak 36 ilyen szövetkezet működött az országban, számuk ma már 148-ra nőtt. A legtöbb szervezet Budapesten (41 db) és Pest megyében (32 db) található. Vidéken elsősorban a Dunántúlon, Fejér, illetve Győr-Moson-Sopron megyében működik még több ilyen szervezet.

Ezzel le is fedik a munkaerőhiánytól leginkább szenvedő régiókat.

Hiába szaporodtak gomba módjára a nyugdíjas szövetkezetek, a tavalyi pénzügyi beszámolóik alapján csak 632 millió forint árbevételt értek el, vagyis az egy szövetkezetre jutó árbevétel alig haladta meg a 4,3 millió forintot.

Alkalmazotti létszám tekintetében sem jelentős a szövetkezetek súlya, mivel összesen 583 főt jelentettek le. Igaz, ebben a számban kizárólag a munkaszerződéssel foglalkoztatottak szerepelnek, a tagi jogviszonnyal rendelkezők nem.

Az Opten tavaly októberben az ilyen típusú társulások számának ugrásszerű növekedését prognosztizálta, ami be is következett. A nyugdíjas szövetkezetek gazdasági megerősödése akkor még szintén váratott magára, de januártól erre már nem lesz sok esély.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHúszezer vagy egymillió nyugdíjas akar újra dolgozni? Nem mindegyÖtvenszeres a különbség a politikai elképzelés és a statisztika között.

Élet Közélet jogszabály munka nyugdíjas szövetkezet nyuggdíj Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Váczi István
2021. október 27. 10:03 Élet

Minőségi Újságírásért Díjat kapott a G7 energiaárak elszabadulásáról szóló cikksorozata

Megosztva Jandó Zoltán kollégánknak ítélte a szeptemberi Minőségi Újságírás Díjat a Főszerkesztők Fóruma.

Avatar
2021. október 24. 15:55 Élet

A koronavíruson átesett focisták teljesítménye bizonyítottan hosszabb távon is romlik

A kimutatott koronavírus-fertőzés még fél év után is hatással van a focisták teljesítményére.

Avatar
2021. október 22. 14:49 Élet

A Kádár-kockák tengerében hogyan zöldülhetne a magyar épületállomány?

Évente több mint 100 ezer épületet kellene felújítani Magyarországon, hogy elérjük a karbonsemlegességi céljainkat, de mit is takar pontosan az, hogy zöld épület? - teszi fel a kérdést szakértő szerzőnk.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2021. október 26. 06:52 Világ

Kínában 65 millió lakás áll üresen, de az ingatlanpiac problémái ennél mélyebbek

A szellemvárosoknál nagyobb probléma, hogy Kínában az ingatlan a legfontosabb befektetési eszköz, ami a vagyoni egyenlőtlenségek elszaladásában is nagy szerepet játszik.

Hajdu Miklós Váczi István
2021. október 25. 17:37 Adat, Közélet

Hiába hajtogatják, a kormányváltás hiányának nincs köze a gazdasági sikerekhez

Visszatérő kormányzati állítás, hogy a „politikai stabilitás” segíti az ország gazdasági felzárkózását, a környező országok adatai azonban ezt nem igazolják.

Jandó Zoltán Váczi István
2021. október 25. 06:07 Közélet, Vállalat

Még 17. havi nyugdíjat is fizethetne a kormány, ha nem venne repteret

Nem látszik, miért lesz jobb az országnak, ha kiad a reptérért annyi pénzt, amennyiből három évig duplázni lehetne a tanárok fizetését. A megtérülésnél a több évtizedes távlat a kedvező forgatókönyv.