Másfél év alatt 34 százalékot emelkedett a bruttó magyar átlagkereset euróban számolva, meddig mehet ez így?
A külföldi cégek magyar tulajdonúaktól szívják el a dolgozókat, így nem igaz a vállalatok állami támogatásakor sokszor elhangzó érv, a munkahelyteremtés, mert valójában munkahely-átrendezés történik.
A számok azt mutatják, hogy tavaly decemberig nem romlott a nagy szereplők hatékonysága, azaz növekvő költségek mellett is a pénzüknél maradtak.
Gazdasági szabadságharc ide vagy oda, 2010 után sem nőtt a magyar tulajdonú vállalatok szerepe.
Nagyot emelkedtek a bérek Magyarországon 2020-ban, de csak forintban. Ez főleg az euróban számoló multiknak kedvez, a magyar piacra termelőknek, vagyis a magyar kkv-k többségének viszont nem.
A külföldi tulajdonú cégek dolgozóinak száma a magyarok rovására nőtt a feldolgozóiparban, és az összeszerelő üzemekben az alapbérek sem kiemelkedőek, így ideje lenne átgondolni a támogatásukat.
A multik térnyerésére alapozó növekedési modell kifulladt, ezen az úton haladva nem fogunk felzárkózni vagy közeledni a nyugat-európai gazdasági centrumhoz.
1907 óta gyártják a Lentilkyt Csehországban, de a termelés jövőre Hamburgba költözik.
Amellett, hogy jelentős összegeket buknak a vállalatok a maximálistól elmaradó munkatermelékenység miatt, a hírnevüket is egyre inkább fenyegeti a dolgozók nem megfelelő élelmezése.
A munkaképes korúak alapvető képességeit vizsgáló felmérés eredményei cáfolják, hogy a magyarok tudása indokolná a bérhátrányt a nyugathoz képest.