Hírlevél feliratkozás
Pogátsa Zoltán
2019. november 21. 14:30 Közélet

Megvan a tudásunk a magasabb bérekhez

(A G7 Ekonomi a G7 véleményrovata.)

„Magasabb béreket akartok? Jobban kéne ahhoz előbb dolgozni!” Ugye ismerős ez a beszólás? Tipikus reakció volt ez hosszú időn keresztül a magyarok bérköveteléseire. Az utóbbi időben egyre halkabban szerencsére, mivel rácáfolt az élet. A magyar reál minimál- és átlagbérek az utóbbi évtizedben jelentősen nőttek, ám a liberális közgazdászok és követőik által megjósolt munkaerőpiaci összeomlás helyett inkább munkaerőhiány lépett fel.

Sokáig azért lehetett ezt mondogatni, mert nem álltak rendelkezésre konkrét adatok a magyarok munkapiaci képességeiről. Mindenki azt mondott, amit akart, abban hitt, amiben szeretett volna. Volt ugyan az OECD-nek egy kifejezetten a munkaképes korúak alapvető képességeit vizsgáló felmérése, a sokkal ismertebb PISA tesztjükhöz hasonló PIAAC, ám ennek Magyarország jó hosszú időn keresztül nem volt része. Minek is, hiszen csak az egyik legfontosabb információ, amire szükségünk lenne fejlődésünk szempontjából.

A 2017-ben végzett harmadik felmérési körre azonban beneveztünk, és ennek adatai most már elérhetőek. Az eredmények rendkívül tanulságosak.

Először is cáfolják azt a vélekedést, hogy a magyarok vagy általában a kelet-európaiak munkapiaci képességei indokolnák a nyugathoz képesti bérhátrányt. Konkrétan a magyarok szövegértési, számolási és problémamegoldási képességei egészen közel vannak az OECD-átlaghoz, egyiknél kicsit felette, másiknál kicsit alatta, ám az eltérés sehol nem jelentős.

Sokkal tanulságosabb az összehasonlítás a magas bérezésű országokkal, ahova a magyarok előszeretettel mennek ki munkát vállalni. Vegyük például Nagy-Britanniát. Szövegértésben ők kicsit jobbak, számolásban mi vagyunk kicsit jobbak. Ám az eltérések minimálisak, semmiképpen nem indokolják, hogy többszörös bérkülönbség legyen a két ország között. És a helyzet gyakorlatilag minden más országgal szemben hasonló, ahova a magyarok a három-ötszörös bérkülönbség miatt kivándorolnak, legyen az Ausztria vagy Németország.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz itthoni átlag közel háromszorosát keresik a németországi magyarokEddig sosem látott adatokat szereztünk arról, hogy mennyit keres a Németországban dolgozó százezer magyar.

Mindez persze nem is kell, hogy meglepje azt, aki ismeri a releváns közgazdasági irodalmat. Piero Sraffa Cambridge-i közgazdász már 1960-ban bebizonyította, hogy a munkásoknak nincsen saját, a tőkétől független termelékenysége. Az egy munkaóra alatt általuk előállított érték függ attól, hogy milyen gépeket adnak a kezükbe. Ugyanezt makróba átültetve látnunk kell, hogy egy ország termelékenysége attól is függ, illetve elsősorban attól függ, hogy a transznacionális cégek globális termelési láncaiban milyen hozzáadott értékű pozíciót foglalnak el. Alacsony gyártót és összeszerelőt, vagy magas k+f, design, pénzügyi vagy egyéb fázisokat? A kelet-európai külföldi működőtőke-függő modell ebből a szempontból kudarc, nem biztosított érdemi bérfelzárkózást.

Hangsúlyoznunk kell: nem a munkások tudása miatt. Az az adatokból láthatóan rendben lenne. A világgazdaságba integrálódtunk szerencsétlen módon. Ezt a modellt erőltették a térség liberális közgazdászai évtizedeken át, és bár Orbán Viktor retorikailag ellene fordulva jutott hatalomra, később mégis csúcsra járatta ugyanazt. Minden korábbi kormánynál több állami támogatást adott a multiknak, továbbá adócsökkentéseket és rabszolgatörvényt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVan értelme, hogy több évnyi bérre elég pénzt ad a kormány a munkahelyteremtőknek?Rengeteg pénzt, 13,3 millió forintot adunk minden egyes új munkahelyért, miközben évek óta munkaerőhiánnyal küzd a gazdaság. Nem tűnik logikusnak a rendszer.

Adódik azonban még egy kérdés: ha a munkavállaló korú magyarok készségei nem maradnak le jelentősen az OECD-átlaghoz képest, akkor minden rendben van-e? Fennmaradhat az egészségügy és az oktatás alulfinanszírozása, és költsünk továbbra is inkább a stadionokra?

A válasz egyértelműen nem. Azért nem, mert a nemzetközi versenyben nekünk a legjobbakhoz kell viszonyítanunk magunkat. Nem a térségünkhöz, mint ahogy azt sokan gondolják. A visegrádiakhoz képest nincs nagy lemaradásunk. Az összehasonlítási alap a legjobb készségekkel rendelkező társadalmak kell hogy legyenek. Az élen álló skandináv államokhoz képest ugyanis már jelentős a lemaradásunk, ráadásul növekvő. A világgazdasági pozíciókért küzdve nem a hozzánk hasonlóan alárendelt, földrajzilag közel lévő országok a benchmark számunkra, hanem ők, az 5G-ben világvezető Nokiákat és Ericssonokat felmutatni képes finnek és svédek. No meg a kínaiak a Huaweiükkel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába ijesztgetnek, nyugodtan emelkedhetnek még a bérekHa úgy vesszük, eddig nem is emelkedtek olyan sokat a magyar keresetek. És bőven lenne még tér.

Közélet bérszínvonal külföldi működőtőke multik oecd oktatás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Pálos Máté
2023. február 2. 04:34 Közélet

Nem szaladt volna bele az Erasmus-pofonba a kormány, ha van fék és ellensúly

Néha talán még a kormánynak sem jönne rosszul, ha lenne valamilyen fék a brüsszeli fal előtt, ennek hiányában marad az elhúzódó csata az Európai Bizottsággal.

Kolozsi Ádám
2023. február 1. 17:17 Élet, Közélet

Februári tavaszi szünettel és júliusi vizsgákkal spórol a rezsin több nagy egyetem

Rendkívüli intézkedésekkel próbálják elérni a kormány által elvárt 25 százalékos megtakarítást. Kérdés, hogy nem kell-e majd emiatt kötbért fizetniük a gázszolgáltatónak.

Szentkirályi Balázs
2023. január 31. 20:28 Élet, Közélet

„Nehéz lesz visszaülni a tárgyalóasztalhoz” a debreceni akkumulátorgyár ügyében

Debreceni nagyvállalkozó forrásunk szerint fontos lenne a párbeszéd, hogy kiderüljön, mi a valós, mérhető és bizonyítható kockázata a CATL gyárépítésének, és mik az esetleg indokolatlan félelmek.

Fontos

Jandó Zoltán
2023. február 1. 04:35 Adat, Vállalat

Miért kapjuk négyszer drágábban az orosz gázt, mint a csehek?

Szijjártó Péter szerint az orosz gázszerződés árképlete sokkal kedvezőbb, mint a korábbi. Azzal az árképlettel azonban az elmúlt két évben több mint ezermilliárd forintot spóroltunk volna.

Hajdu Miklós
2023. január 31. 18:06 Vállalat

Nyugodtan söröztek a városban a CATL vezetői a németországi beruházás bejelentése után

A vállalat most átadott türingiai beruházásával kapcsolatban környezetvédelmi aggályok helyett inkább a német-kínai viszony problémái merültek fel.

Bucsky Péter
2023. január 31. 04:34 Közélet, Vállalat

Felháborító az ezer milliárdos extraprofit a multiknál, Mészároséknál örvendetes

A Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető magántőkealapok mintegy kétezer milliárd forintot kereshetnek az autópálya-koncesszión lapunk számításai szerint.