Hírlevél feliratkozás
Pogátsa Zoltán
2019. november 21. 14:30 Közélet

Megvan a tudásunk a magasabb bérekhez

(A G7 Ekonomi a G7 véleményrovata.)

„Magasabb béreket akartok? Jobban kéne ahhoz előbb dolgozni!” Ugye ismerős ez a beszólás? Tipikus reakció volt ez hosszú időn keresztül a magyarok bérköveteléseire. Az utóbbi időben egyre halkabban szerencsére, mivel rácáfolt az élet. A magyar reál minimál- és átlagbérek az utóbbi évtizedben jelentősen nőttek, ám a liberális közgazdászok és követőik által megjósolt munkaerőpiaci összeomlás helyett inkább munkaerőhiány lépett fel.

Sokáig azért lehetett ezt mondogatni, mert nem álltak rendelkezésre konkrét adatok a magyarok munkapiaci képességeiről. Mindenki azt mondott, amit akart, abban hitt, amiben szeretett volna. Volt ugyan az OECD-nek egy kifejezetten a munkaképes korúak alapvető képességeit vizsgáló felmérése, a sokkal ismertebb PISA tesztjükhöz hasonló PIAAC, ám ennek Magyarország jó hosszú időn keresztül nem volt része. Minek is, hiszen csak az egyik legfontosabb információ, amire szükségünk lenne fejlődésünk szempontjából.

A 2017-ben végzett harmadik felmérési körre azonban beneveztünk, és ennek adatai most már elérhetőek. Az eredmények rendkívül tanulságosak.

Először is cáfolják azt a vélekedést, hogy a magyarok vagy általában a kelet-európaiak munkapiaci képességei indokolnák a nyugathoz képesti bérhátrányt. Konkrétan a magyarok szövegértési, számolási és problémamegoldási képességei egészen közel vannak az OECD-átlaghoz, egyiknél kicsit felette, másiknál kicsit alatta, ám az eltérés sehol nem jelentős.

Sokkal tanulságosabb az összehasonlítás a magas bérezésű országokkal, ahova a magyarok előszeretettel mennek ki munkát vállalni. Vegyük például Nagy-Britanniát. Szövegértésben ők kicsit jobbak, számolásban mi vagyunk kicsit jobbak. Ám az eltérések minimálisak, semmiképpen nem indokolják, hogy többszörös bérkülönbség legyen a két ország között. És a helyzet gyakorlatilag minden más országgal szemben hasonló, ahova a magyarok a három-ötszörös bérkülönbség miatt kivándorolnak, legyen az Ausztria vagy Németország.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz itthoni átlag közel háromszorosát keresik a németországi magyarokEddig sosem látott adatokat szereztünk arról, hogy mennyit keres a Németországban dolgozó százezer magyar.

Mindez persze nem is kell, hogy meglepje azt, aki ismeri a releváns közgazdasági irodalmat. Piero Sraffa Cambridge-i közgazdász már 1960-ban bebizonyította, hogy a munkásoknak nincsen saját, a tőkétől független termelékenysége. Az egy munkaóra alatt általuk előállított érték függ attól, hogy milyen gépeket adnak a kezükbe. Ugyanezt makróba átültetve látnunk kell, hogy egy ország termelékenysége attól is függ, illetve elsősorban attól függ, hogy a transznacionális cégek globális termelési láncaiban milyen hozzáadott értékű pozíciót foglalnak el. Alacsony gyártót és összeszerelőt, vagy magas k+f, design, pénzügyi vagy egyéb fázisokat? A kelet-európai külföldi működőtőke-függő modell ebből a szempontból kudarc, nem biztosított érdemi bérfelzárkózást.

Hangsúlyoznunk kell: nem a munkások tudása miatt. Az az adatokból láthatóan rendben lenne. A világgazdaságba integrálódtunk szerencsétlen módon. Ezt a modellt erőltették a térség liberális közgazdászai évtizedeken át, és bár Orbán Viktor retorikailag ellene fordulva jutott hatalomra, később mégis csúcsra járatta ugyanazt. Minden korábbi kormánynál több állami támogatást adott a multiknak, továbbá adócsökkentéseket és rabszolgatörvényt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVan értelme, hogy több évnyi bérre elég pénzt ad a kormány a munkahelyteremtőknek?Rengeteg pénzt, 13,3 millió forintot adunk minden egyes új munkahelyért, miközben évek óta munkaerőhiánnyal küzd a gazdaság. Nem tűnik logikusnak a rendszer.

Adódik azonban még egy kérdés: ha a munkavállaló korú magyarok készségei nem maradnak le jelentősen az OECD-átlaghoz képest, akkor minden rendben van-e? Fennmaradhat az egészségügy és az oktatás alulfinanszírozása, és költsünk továbbra is inkább a stadionokra?

A válasz egyértelműen nem. Azért nem, mert a nemzetközi versenyben nekünk a legjobbakhoz kell viszonyítanunk magunkat. Nem a térségünkhöz, mint ahogy azt sokan gondolják. A visegrádiakhoz képest nincs nagy lemaradásunk. Az összehasonlítási alap a legjobb készségekkel rendelkező társadalmak kell hogy legyenek. Az élen álló skandináv államokhoz képest ugyanis már jelentős a lemaradásunk, ráadásul növekvő. A világgazdasági pozíciókért küzdve nem a hozzánk hasonlóan alárendelt, földrajzilag közel lévő országok a benchmark számunkra, hanem ők, az 5G-ben világvezető Nokiákat és Ericssonokat felmutatni képes finnek és svédek. No meg a kínaiak a Huaweiükkel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába ijesztgetnek, nyugodtan emelkedhetnek még a bérekHa úgy vesszük, eddig nem is emelkedtek olyan sokat a magyar keresetek. És bőven lenne még tér.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet bérszínvonal külföldi működőtőke multik oecd oktatás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hajdu Miklós
2023. május 26. 12:35 Közélet, Pénz

Olyan rossz állapotban van a magyar költségvetés, hogy az már a befektetőknek is kezd feltűnni

A rezsicsökkentés, az egykulcsos jövedelemadó és a gazdasági növekedés beáldozása is felmerül a költségvetés egyensúlyának megőrzésére vonatkozó lehetőségek között.

Stubnya Bence
2023. május 25. 17:19 Közélet

Két évre ígérték, de jövőre is megmaradnak a hungarikumnak számító extraprofitadók

Konkrétumok még nem hangzottak el, de úgy néz ki, hogy lesz olyan extraprofitadó, ami nő, olyan, ami csökken, és olyan is, amit kivezethetnek.

Stubnya Bence
2023. május 25. 14:06 Közélet

Orbán Viktor projektjének része, vagy csak a magyar diákokat segíti az MCC bécsi egyetemvásárlása?

Az intézmény elnöke nem fél az intézmény átpolitizálódásától, egy CEU-s szociológus szerint viszont Orbán ellen CEU-t épít az MCC-vel, és a Modul felvásárlásának célja az európai politikai befolyásának kiterjesztése.

Fontos

Trippon Mariann
2023. május 27. 13:03 Pénz

Fordul a kamatciklus a világban?

Az előző időszak masszív kamatemelései után a fejlett gazdaságokban tetőzött vagy hamarosan tetőzik a szigorítási ciklus, a piacok már a várható kamatcsökkentésekre fókuszálnak.

Stubnya Bence
2023. május 27. 04:32 Podcast

Nem lesz olyan magyar munkahely az autóiparban, amit érintetlenül hagy a zöld átmenet

Habár az európai járműipar már tud eredményeket felmutatni, jelentős egyenlőtlenségeket hordoz magában az elektromobilitásra való átállás. Galgóczi Béla a G7 Podcast vendége.

Hajdu Miklós
2023. május 26. 20:13 Adat, Élet

Olyan sok magyar él rabszolgasorban, mint Sopron vagy Tatabánya teljes lakossága

Változatos formában, de máig sokan süllyednek rabszolgasorsba, Magyarországon főleg a kiszolgáltatott, alacsony státuszú embereket fenyegeti a kényszermunka.