Hírlevél feliratkozás
Pogátsa Zoltán
2019. november 21. 14:30 Közélet

Megvan a tudásunk a magasabb bérekhez

(A G7 Ekonomi a G7 véleményrovata.)

„Magasabb béreket akartok? Jobban kéne ahhoz előbb dolgozni!” Ugye ismerős ez a beszólás? Tipikus reakció volt ez hosszú időn keresztül a magyarok bérköveteléseire. Az utóbbi időben egyre halkabban szerencsére, mivel rácáfolt az élet. A magyar reál minimál- és átlagbérek az utóbbi évtizedben jelentősen nőttek, ám a liberális közgazdászok és követőik által megjósolt munkaerőpiaci összeomlás helyett inkább munkaerőhiány lépett fel.

Sokáig azért lehetett ezt mondogatni, mert nem álltak rendelkezésre konkrét adatok a magyarok munkapiaci képességeiről. Mindenki azt mondott, amit akart, abban hitt, amiben szeretett volna. Volt ugyan az OECD-nek egy kifejezetten a munkaképes korúak alapvető képességeit vizsgáló felmérése, a sokkal ismertebb PISA tesztjükhöz hasonló PIAAC, ám ennek Magyarország jó hosszú időn keresztül nem volt része. Minek is, hiszen csak az egyik legfontosabb információ, amire szükségünk lenne fejlődésünk szempontjából.

A 2017-ben végzett harmadik felmérési körre azonban beneveztünk, és ennek adatai most már elérhetőek. Az eredmények rendkívül tanulságosak.

Először is cáfolják azt a vélekedést, hogy a magyarok vagy általában a kelet-európaiak munkapiaci képességei indokolnák a nyugathoz képesti bérhátrányt. Konkrétan a magyarok szövegértési, számolási és problémamegoldási képességei egészen közel vannak az OECD-átlaghoz, egyiknél kicsit felette, másiknál kicsit alatta, ám az eltérés sehol nem jelentős.

Sokkal tanulságosabb az összehasonlítás a magas bérezésű országokkal, ahova a magyarok előszeretettel mennek ki munkát vállalni. Vegyük például Nagy-Britanniát. Szövegértésben ők kicsit jobbak, számolásban mi vagyunk kicsit jobbak. Ám az eltérések minimálisak, semmiképpen nem indokolják, hogy többszörös bérkülönbség legyen a két ország között. És a helyzet gyakorlatilag minden más országgal szemben hasonló, ahova a magyarok a három-ötszörös bérkülönbség miatt kivándorolnak, legyen az Ausztria vagy Németország.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz itthoni átlag közel háromszorosát keresik a németországi magyarokEddig sosem látott adatokat szereztünk arról, hogy mennyit keres a Németországban dolgozó százezer magyar.

Mindez persze nem is kell, hogy meglepje azt, aki ismeri a releváns közgazdasági irodalmat. Piero Sraffa Cambridge-i közgazdász már 1960-ban bebizonyította, hogy a munkásoknak nincsen saját, a tőkétől független termelékenysége. Az egy munkaóra alatt általuk előállított érték függ attól, hogy milyen gépeket adnak a kezükbe. Ugyanezt makróba átültetve látnunk kell, hogy egy ország termelékenysége attól is függ, illetve elsősorban attól függ, hogy a transznacionális cégek globális termelési láncaiban milyen hozzáadott értékű pozíciót foglalnak el. Alacsony gyártót és összeszerelőt, vagy magas k+f, design, pénzügyi vagy egyéb fázisokat? A kelet-európai külföldi működőtőke-függő modell ebből a szempontból kudarc, nem biztosított érdemi bérfelzárkózást.

Hangsúlyoznunk kell: nem a munkások tudása miatt. Az az adatokból láthatóan rendben lenne. A világgazdaságba integrálódtunk szerencsétlen módon. Ezt a modellt erőltették a térség liberális közgazdászai évtizedeken át, és bár Orbán Viktor retorikailag ellene fordulva jutott hatalomra, később mégis csúcsra járatta ugyanazt. Minden korábbi kormánynál több állami támogatást adott a multiknak, továbbá adócsökkentéseket és rabszolgatörvényt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVan értelme, hogy több évnyi bérre elég pénzt ad a kormány a munkahelyteremtőknek?Rengeteg pénzt, 13,3 millió forintot adunk minden egyes új munkahelyért, miközben évek óta munkaerőhiánnyal küzd a gazdaság. Nem tűnik logikusnak a rendszer.

Adódik azonban még egy kérdés: ha a munkavállaló korú magyarok készségei nem maradnak le jelentősen az OECD-átlaghoz képest, akkor minden rendben van-e? Fennmaradhat az egészségügy és az oktatás alulfinanszírozása, és költsünk továbbra is inkább a stadionokra?

A válasz egyértelműen nem. Azért nem, mert a nemzetközi versenyben nekünk a legjobbakhoz kell viszonyítanunk magunkat. Nem a térségünkhöz, mint ahogy azt sokan gondolják. A visegrádiakhoz képest nincs nagy lemaradásunk. Az összehasonlítási alap a legjobb készségekkel rendelkező társadalmak kell hogy legyenek. Az élen álló skandináv államokhoz képest ugyanis már jelentős a lemaradásunk, ráadásul növekvő. A világgazdasági pozíciókért küzdve nem a hozzánk hasonlóan alárendelt, földrajzilag közel lévő országok a benchmark számunkra, hanem ők, az 5G-ben világvezető Nokiákat és Ericssonokat felmutatni képes finnek és svédek. No meg a kínaiak a Huaweiükkel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába ijesztgetnek, nyugodtan emelkedhetnek még a bérekHa úgy vesszük, eddig nem is emelkedtek olyan sokat a magyar keresetek. És bőven lenne még tér.

Közélet bérszínvonal külföldi működőtőke multik oecd oktatás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Torontáli Zoltán
2021. szeptember 15. 06:54 Közélet

Újabb figyelmeztetést adott az unió, hogy Magyarország a fal felé száguld

Az Európai Bizottság elnöke üzent nekünk, a pénzeket minden lehetséges eszközzel megpróbálják a jogállamisághoz kötni.

Papp József
2021. szeptember 14. 16:52 Közélet

Meddig lehet visszaélni a hatalommal egy uniós országban?

A mohóság mindig rossz tanácsadó. Orbán esetében is annak bizonyult, és ez akár a vesztét is okozhatja - írja véleménycikkünk szerzője.

Avatar
2021. szeptember 14. 14:02 Közélet, Pénz

Arra készül a kormány, hogy nem lesz már kiegyezés a választásokig az EU-val

A dollár- és eurókötvény-csomag mérete alapján a kormány azzal számol, hogy a választásokig nem fér hozzá az uniós helyreállítási forrásokhoz.

Fontos

Jandó Zoltán
2021. szeptember 15. 17:04 Adat

Húsz éve nem volt akkora drágulás az építőiparban, mint most

A KSH adatai alapján is nagyon látványos az áremelkedés az építőiparban. Júliusban már 20 éves csúcson volt az ágazati infláció, de ha minden jól megy, sokkal magasabb nem lesz.

Mészáros R. Tamás
2021. szeptember 14. 06:42 Világ

Van, ahol már üres áruházi polcokhoz vezetett a kamionoshiány

Amerikában és Angliában ellátási problémákat okoz, hogy nincs elég teherautó-sofőr. Az utánpótlás hiánya miatt ez idővel Magyarországon is előfordulhat.

Török Zoltán
2021. szeptember 13. 17:21 Pénz

A magyar infláció úgy is gyors maradhat, ha a növekedés leáll

A gazdasági felzárkózás folytatásához új ötletekre lesz szükség, különben Magyarországon eljöhet a stagfláció időszaka, amikor lefullad a növekedés, de az infláció magas marad.