Esetleg egy gyors törvénymódosítás, ha nem találnak más módot arra, honnan lehetne 430 milliárd forintot szerezni a Magyar Nemzeti Bank tőkepótlására.
Csaknem 7 százalékkal csökkentek a reálkeresetek az áprilisi 24 százalékos infláció mellett, de az év második felében már erősödhet a fizetések vásárlóereje, és ez a gazdaság egésze szempontjából is jó hír.
Matolcsy György fél éve még kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját. Aztán belenézett a jövő évi költségvetési tervezetbe, és pozitív hangot ütött meg.
A jegybank már biztonsággal elkezdheti az irányadó kamat csökkentését.
A hatósági árakat a gazdasági racionalitás oldaláról nincs értelme értékelni. De ha már vannak ilyenek, akkor azok hatását fontos kimutatni.
Bevezetésük pillanatában az ársapkák mérsékelték az inflációt, de ezt követően a gazdasági szereplők a keletkező veszteségeket más csatornákon keresztül áthárították a fogyasztókra.
Eddig jól menedzselte a folyamatot a jegybank, és ha továbbra is minden a tervek szerint halad, a kamatvágási ciklus ellenére is erősödhet a forint.
Téved a Magyar Nemzeti Bank a kiugróan magas hazai infláció okával kapcsolatban, sokkal inkább a fogyasztási adók növelésének következményeit kellene számszerűsíteni.
A jegybank és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium csatájának eredménye jelentősen megrövidít sok hazai megtakarítót, akiknek jó része még csak nem is tud erről.
A gazdasági szereplők várakozásai nem éppen arra mutatnak, hogy bíznának a magyar fizetőeszközben, ez pedig a mi pénztárcánkat terheli.