Hírlevél feliratkozás
Trippon Mariann
2023. június 28. 17:08 Pénz

Folytatódik a hazai kamatszint normalizálása, de vannak kockázatok

(A szerző a CIB vezető elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Az MNB tavaly ősszel a forint vészes leértékelődésének csak egy rendkívüli 500 bázispontos kamatemeléssel tudott gátat szabni. A régi igazság ez esetben is beigazolódott: egy vészhelyzeti kamatemelést követően csak hosszabb idő alatt és nagyon fokozatosan lehet a kamatszintet visszavinni a kiinduló állapotba. A jegybanknak ez több mint fél évébe került, de májusban megindult végre a lazítási ciklus. Az első száz bázispontos csökkentést júniusban egy hasonló lépés követte, így az irányadó egyhetes betéti kamat már „csak” 16 százalék.

Ha minden a terveknek megfelelően alakul, a nyári hónapokban folytatódhat a kamat lefaragása, így szeptemberre az alapkamat és az egynapos kamat közötti rés bezárulhat. Ezt a forgatókönyvet a jegybank előretekintő iránymutatása is alátámasztja. A júniusi ülés utáni közlemény szerint: „A jelenlegi környezetben óvatos és fokozatos megközelítés indokolt. Az MNB folyamatosan értékeli a nemzetközi pénzpiaci folyamatok hazai kockázati környezetre gyakorolt hatásait, a beérkező makrogazdasági adatokat, illetve az inflációs kilátások alakulását. A javuló kockázati megítélés fennmaradása esetén a jegybank folytatja az egynapos tenderek kamatkondícióinak további fokozatos közelítését az alapkamathoz.”

A kamatszint alakulásakor a jegybanki döntéshozók több hazai és nemzetközi tényezőt figyelnek kiemelten, amelyek közül több téren egyértelmű javulás körvonalazódik, de sok területen továbbra is érdemi bizonytalanság mutatkozik.

Ahol pozitív folyamatokat látunk:

  • A hazai infláció májusban a piaci konszenzusnál nagyobb mértékben csökkent.
  • A külső egyensúlyi pozícióban markáns fordulat látszik. A külkereskedelmi mérleg az első negyedévet egymilliárd eurót kissé meghaladó többlettel zárta, és áprilisban is 300 millió felett volt a többlet. A folyó fizetési mérleg negyedéves hiánya a tavalyi negyedik negyedévi 4,4 milliárd eurót közelítő szintről egymilliárd euró alá zuhant.
  • Az állampapírpiacon gyakorlatilag minden szegmensben estek a hozamok (nem utolsósorban a kormány új, állampapír piacot érintő intézkedéseinek köszönhetően), a magyar és német, illetve régiós hozamok közötti különbözet szűkült.
  • A forint árfolyama az év eddig eltelt részében 7 százalékot erősödött az euróval szemben, az elmúlt hetekben kisebb megingásoktól eltekintve a kurzus 370 körül ingadozik.

Van azonban sok olyan tényező, ami indokolja az óvatosságot:

  • Bár a globális kockázati hangulat támogató, és a globális kamatciklus lassan tetőzik, a nagy jegybankok kamatpályájával kapcsolatban nem szűnt meg a bizonytalanság. A júniusi kamatmeghatározó ülések is bizonyították, hogy a fejlett jegybankok „még nem végeztek”, elkötelezettek amellett, hogy az inflációt akár recesszió árán is visszavezessék a célra. A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy a nagy gazdaságokban a vártnál később és magasabban tetőzik a kamatemelési ciklus, és a vártnál hosszabban maradnak magasan a kamatok.
  • Bár az elmúlt hónapokra a piacok „hozzászoktak” a háborúhoz, és a háborús hírek háttérbe is szorultak, a hétvégi oroszországi események ismét tudatosították mindenkiben, hogy a szomszédunkban háború zajlik, bármikor szembesülhetünk olyan fejleménnyel, aminek hatásait Ukrajnán és Oroszországon kívül is megérezzük.
  • Itthon az EU-források kiszabadításával kapcsolatban továbbra sem számolhatunk be érdemi előrelépésről, az idei és a jövő évi költségvetés is súlyos kockázatokkal terhelt, ezeket a folyamatokat pedig a hitelminősítők is árgus szemekkel figyelik.

Alapforgatókönyvünk szerint tehát szeptemberre 13 százalékra süllyedhet az irányadó kamat, ha azonban a fenti faktorokban változás következik be, az az MNB mozgásterét is szűkítheti.

Az irányadó és az alapkamat egy szintre kerülését követő időszak kamatpályájának alakításában már nagyobb súllyal eshetnek latba az inflációs kilátások, így az utolsó negyedévben, de különösen 2024-ben már érdemben lassabb ütemben folyhat a monetáris lazítás. Annak ellenére így gondoljuk ezt, hogy a májusi inflációs adat a sok csalódást követően végre pozitív meglepetést okozott. Nemcsak a teljes fogyasztói árindex mérséklődött a vártnál nagyobb mértékben, de az alapfolyamatokat jelző magindexek is végre lefele indultak – a dezinfláció egyre kiterjedtebbé válik.

Túlzott megnyugvásra azonban továbbra sincs ok. Bár a következő hónapokban folytatódik az árnyomás enyhülése, és akár már novemberben is 10 százalék alatti éves pénzromlási ütemet láthatunk, az éves átlagos infláció így is 18 százalék körül alakul.

A fő kockázatot ráadásul továbbra is a 2024-es inflációs pálya körül látjuk. Erősen kérdéses, hogy az év eleji adóváltozások, a feszes munkaerőpiac, a magas bérdinamika, a várhatóan élénkülő belső kereslet és a cégek erőteljesen visszatekintő árazási magatartása mellett jövő év végére képes lesz-e az infláció visszatérni a jegybanki céltartományba (2-4 százalék). Jelenlegi prognózisunk szerint a kérdésre a válasz nem: 2024-ben az éves átlagos infláció még 5 százalék felett marad, és jövő decemberben is érdemben 4 százalék felett lehet a pénzromlási ütem. Vagyis az idei második félév erőteljes lassulása után gyengülhet a dezinfláció ereje, az inflációs cél fenntartható módon való elérése pedig legkorábban 2025-ben lehet reális.

A kamatpályára vetítve ez azt jelenti, hogy 2023 végén 10-11 százalék körül állapodhat meg az irányadó kamat. Ami bizonyos, hogy a megváltozott külső és belső környezetben tartósan és mélyen negatív reálkamatokkal a következő években bizonyosan nem működhet a magyar gazdaság.

Így ezt is figyelembe véve 2024 végére 6 százalék környékére süllyedhet az alapkamat – ha minden jól alakul. A kockázatok azonban – különösen a jövő évben – felfele mutatnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAmíg nem tudjuk, mi jön a kifulladt csok helyett, addig kockáztatni kellNehéz döntési helyzetbe kerültek a lakásvásárlást tervező családok, többségük várhatóan sietősre fogja, és még idén kimaxolja a támogatásokat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA forint gyengülése és a közpénz jellegét visszanyerő közpénz mentheti meg a költségvetést jövőreEsetleg egy gyors törvénymódosítás, ha nem találnak más módot arra, honnan lehetne 430 milliárd forintot szerezni a Magyar Nemzeti Bank tőkepótlására.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFordul a kamatciklus a világban?Az előző időszak masszív kamatemelései után a fejlett gazdaságokban tetőzött vagy hamarosan tetőzik a szigorítási ciklus, a piacok már a várható kamatcsökkentésekre fókuszálnak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz alapkamat forintárfolyam infláció jegybank kamatszint mnb Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Váczi István
2024. május 22. 17:06 Közélet, Pénz

Jó üzlet Magyarországnak a kínai hitel? Nagyot lódított Lázár János

Lehet, hogy az autópályák szépen termelik a bevételeket, de attól még nem lesz jobb üzlet a vasúti fuvarozás - márpedig kínai kölcsönből idehaza vasút épül.

Mészáros R. Tamás
2024. május 22. 05:13 Pénz, Világ

Egyre többen védelmezik a készpénzt, már csak az a kérdés, ki ellen

Magyarországra a Mi Hazánk hozta be, de sok más országban is téma a készpénzhez való jog védelme.

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 13:03 Közélet, Pénz

Megint romolhat az életszínvonal, ha háttérbe szorul az infláció féken tartása

Egy friss elemzés szerint átmeneti javulásban lehetünk, a választások után középtávon könnyen visszatérhet a mostaninál magasabb infláció.

Fontos

Stubnya Bence
2024. május 24. 05:10 Adat, Élet

Gyorsabban jövünk ki a megélhetési válságból a várakozásokhoz képest

Egyre több jel utal arra, hogy a tavalyi sokk után bátrabban fogyasztunk az év elején, mint ami várható volt. Kár, hogy az ipar közben mélyrepülésben van.

Stubnya Bence
2024. május 23. 13:49 Vállalat

Az egész magyar gazdaság megérzi, ha le kell állnia a gödi akkugyárnak

Komoly gazdasági érdekekkel állnak szemben a civilek jogos környezetvédelmi aggályai, ezért hatalmas tétje van a másodfokú bírósági döntésnek.

Hajdu Miklós
2024. május 23. 10:43 Közélet, Vállalat

Sokmilliárdos pénzhegyen ülő állami cég került Lázár János alapítványának tulajdonába

Évről évre több milliárd forintos nyereséget ér el az a vállalat, amit most adott át ingyen az állam a Lázár János által kezelt alapítványnak.