Tokióban nő a gazdaság, a bérek és a lakosságszám is, de a lakásárak és bérleti díjak stagnálnak, amihez az ingatlanpiaci szabadrablás és a bérlői jogok erős védelme egyaránt hozzájárul.
Az atlétikai stadion 10 ezer lakás építéséhez szükséges erőforrást köt le, az állami támogatások jelentős része pedig csak az ingatlanpiaci drágulást fokozza.
Nem reális a gyors felpattanás az ingatlanpiacon, sokkal valószínűbb a válság L vagy W alakú lefutása.
Budapesten olyan magas szintre emelkedtek a bérleti díjak, hogy azok a jelenlegi jövedelmekből csak többek összeköltözésével és más költségek drasztikus visszafogásával kigazdálkodhatók.
A lakásárak változása nem számít bele az inflációba, és ez néhány áttételen keresztül alaposan hozzájárult az elmúlt évek ingatlanpiaci áremelkedéséhez.
Skandinávia után Angliában terjeszkedik az IKEA és a Skanska közös leányvállalata, amely fenntartható és megfizethető otthonokat épít.
Térképre raktuk az utcák átlagos négyzetméterárait, és elég látványos lett. De egy érdekes történet is kirajzolódik a város ingatlanpiacáról.
Sok magyar örülhet, hogy egyre többet ér az ingatlana, de közben rengetegen kényszerülnek túlzsúfolt lakásokba.
Uniós összehasonlításban is kiemelkedő az az árnövekedés, amit a magyar ingatlanpiacon tapasztalunk, és valószínűleg még nincs vége a drágulásnak.
Budapesten tízszer olyan drága a lakás, mint egy keleti faluban. Az ország fejlett része annyira felhúzta az árakat, hogy az egész régiót vezetjük.