A magyar ingatlanpiacon az elmúlt 4-5 évben drámai áremelkedés zajlott le, amit sokféleképpen lehet megítélni. Sokan jól járnak az uniós összehasonlításban is rekordszintű drágulással, hiszen a magyarok a vagyonuk több mint felét ingatlanokban tartják, amelyek egyébként még mindig nem tekinthetők irreálisan drágának. Másfelől azonban lakásszegénység milliókat érintő és egyre súlyosbodó probléma az országban, aminek káros továbbgyűrűző hatásai vannak egyéni és társadalmi szinten is.
Az Eurostat friss számításai szerint a fiatalok különösen érintettek a lakhatási nehézségekben. Unió-szerte a 15-29 éves korosztály valamivel több, mint egynegyede él túlzsúfolt háztartásokban*Az Eurostat meghatározása szerint egy háztartás akkor tekinthető túlzsúfoltnak, ha a lakóingatlan szobáinak száma nem egyezik meg vagy haladja meg a következőket:
– egy szoba háztartásonként
– egy szoba páronként
– egy szoba minden legalább 18 éves egyedülálló háztartástagnak
– egy szoba két azonos nemű 12 és 17 év közötti egyedülálló háztartástagonként
– egy szoba minden az előző kategóriába nem illő 12 és 17 év közötti egyedülálló háztartástagnak
– egy szoba két 12 éven aluli háztartástagonként
, míg ez az arány a teljes lakosság körében 18 százalék. Magyarországon ugyanezek az arányok 57, illetve 41 százalék, tehát ha azt mondjuk, hogy minden második magyar fiatal él olyan környezetben, ahol nincs meg a kellő személyes tér számára, akkor még alul is becsüljük a probléma súlyát. Ennél kedvezőtlenebb helyzetben csak a román és a bolgár társaik vannak.
A szűkös körülmények között élők aránya a teljes magyar népességen belül 2005 óta lassan, de szinte folyamatosan csökkent, és a fiatalokat nézve is történt némi javulás 2012 és 2015 között. Az elmúlt két évben azonban nem sikerült érdemben javítani a helyzeten, sőt, valamivel nőtt is az érintettek aránya. Mindez egybeesik az ingatlanárak emelkedésének beindulásával, ami 2014-ben kezdődött.
A közel egymillió magyar fiatalt érintő problémán a kormány jó eséllyel tudna segíteni, ahogy korábban már írtuk a Habitat for Humanity lakhatási jelentése alapján. A források ugyanis rendelkezésre állnak, és volt már példa arra is, hogy lakhatási kérdésekben állam gyorsan és hatékonyan tudott cselekedni.
Élet
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.
Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik
Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
