Mindenkit érintő kérdés az ingatlanárak alakulása, ami Magyarországon 2014-ben meredek emelkedésbe kezdett, és egyelőre nincs egyértelmű jele, hogy a tendencia megtorpanna. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint, ha a lakásárak 2015-ben mért átlagából indulunk ki, 2018 első negyedévére 31 százalékos drágulást tapasztalhattunk. Ekkora áremelkedést egyetlen másik tagországban sem regisztrált az uniós statisztikai hivatal, az EU-s átlag is csak 11 százalék volt*Görögország lakásárairól nem közöl adatokat az Eurostat..
Kimagasló volt még a lett, az ír, a portugál és a cseh ingatlanárak 25-29 százalékos növekedése is. Olaszországban viszont – tagállamok közül egyedüliként – kis mértékben csökkentek a lakásárak. A szomszédos tagországok közül pedig csak Szlovéniában volt még 20 százalék fölötti növekedés.
Ha viszont negyedéves alapon nézzük az áremelkedést, ennél is érdekesebb dolgokat látunk. A magyar árváltozás 2014 óta stabilan a pozitív tartományban ingadozik, és azóta két negyedévet leszámítva jelentősen meg is haladta az EU-ban mért változásokat.
Hogy meddig tart ez a lendület, az adatok alapján nem igazán jósolható meg, ugyanis az erős negyedévenkénti ingadozásból aligha bontakozik ki egyértelmű tendencia*A magyar adatok ráadásul a szezonalitást is alig mutatják, ami az uniós értékeken jól látszik az utóbbi néhány évben.. Szakértők szerint a növekvő bérek és foglalkoztatás, illetve a hitelfelvételhez kedvező kamatkörnyezet még tovább hajthatják az ingatlanok drágulását, és várhatóan a 2019-ben megszűnő kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa-kulcs újabb löketet ad majd az áremelkedésnek.
Ahogy korábban megírtuk, a drágulás egyáltalán nem tűnik megalapozatlannak, a javuló gazdasági mutatók tükrében nem beszélhetünk ingatlanpiaci buborékról. Ráadásul figyelembe véve azt, hogy a magyarok a vagyonuk több mint felét ingatlan formájában tartják, egyáltalán nem olyan rémisztő ez a tendencia, sokan járnak jól vele.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
