Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. október 5. 08:23 Közélet

Elfogadhatatlan körülmények között él a magyarok jelentős része, és a helyzet romlik

2017 eleje és 2018 első féléve között nem javult a magyarországi lakhatási problémák kormányzati kezelése – állapította meg a Habitat for Humanity civil szervezet, amely a világ 70 országában foglalkozik a lakhatás kérdésével. A magyar szervezet kedden bemutatott legfrissebb lakhatási jelentése, amelynek készítésében a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont is részt vett, számos megdöbbentő adattal szolgál a magyar háztartások lakhatási problémáiról.

Az elemzésben szereplő óvatos becslés szerint 

2-3 millió embert érinthet a lakásszegénység,

vagyis ennyien élhetnek megfizethetőségi, lakásminőségi és energiahatékonysági, területi vagy jogi szempontból az átlagosnál rosszabb helyzetben.

 

1,3 millió háztartás, azaz a háztartások harmada küzd valamilyen megfizethetőségi problémával,

tehát irreálisan sokat költ rezsire, bérleti díjra vagy lakáshitelek törlesztőrészleteire.

A 4,4 millió magyarországi lakóingatlan nagyjából 80 százaléka nem felel meg a korszerű műszaki és energetikai sztenderdeknek,

azaz a magyarok többségének lakhatási költségeit és életminőségét különösen rosszul érintik az épületállomány fizikai jellemzői.

Másfél millióan élnek olyan lakásban, amellyel súlyos lakásminőségi problémák vannak.

A zsúfolt, nedves lakásokban élő embereknek a legtöbb esetben nincs pénzük felújítani a lakásukat.

A lakhatás terén a megfizethetőségi problémák szembetűnő következménye az utóbbi években látható eladósodás.

A háztartások nagyjából hatodának van 60 napon túli közműhátraléka, miközben 750 ezer végrehajtási ügy van folyamatban.

Ez megmagyarázza, hogy miért jut minden napra nagyjából egy tucat kilakoltatás, és hogy miért nem mondható megoldottnak a (deviza)hitelválság.

 

A lakhatási szegénység részproblémái jelentősen összefüggnek egymással, és ördögi kört alkotnak, amit lakásszegénységi csapdának nevez a jelentés. Erős a beragadási hatás, tehát aki beleszületik vagy belekerül, annak nagyon nehéz kikerülnie onnan.

A lakhatási szegénység elsősorban az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező háztartásokat sújtja, amelyek valamennyi szempontból hátrányokat szenvednek: jobban érintik őket az energiahatékonysági problémák, sokkal nagyobb valószínűséggel élnek az ország olyan területein, ahol nem érhetők el alapvető szolgáltatások, illetve jogilag is sokkal kiszolgáltatottabb a lakhatási helyzetük.

A lakásszegénységi csapda térben is jól beazonosítható mintázatokat hoz létre a jelentés szerint. A főváros és a nagyobb városok belső területei, illetve a kiemelt nyaralóövezetek felértékelődnek a nagy kereslet miatt, addig országszerte tízezrek szorulnak ki periférikus lakóhelyekre, további százezrek pedig a perifériákra „szorulnak be”, például külterületi, zártkerti, aprófalvas területekre.

A Habitat for Humanity szerint szükség lenne egy átfogó, a szociális különbségeket csökkentő lakáspolitika kialakítására, ám továbbra sem látható szándék erre a kormány részéről. Jelenleg sok kormányzati szerv kezelése alá tartoznak a lakhatási ügyek, nincs egy koordináló szerepű, erős hatóság, ami összefogná az ügyek kezelését.

Pedig forrás biztosan lenne rá. A jelentésben szereplő adatok szerint

idén 285 milliárd forint áramlik be a lakhatási támogatások területére, azonban ezeknek az állami kiadásoknak a 90 százaléka nem szociálisan célzott.

 

A támogatások legnagyobb része egyáltalán nem célzott szociálisan, és alapvetően a jobb jövedelmi helyzetben lévő családokat segíti. Ide tartozik a csok, az áfavisszatérítés, a lakástakarék-pénztári megtakarítások kiegészítése, illetve kamattámogatások is.

Kifejezetten a rászoruló családoknak közvetlenül mindössze 27 milliárd forintot juttat idén az állam, ami az összes lakhatásra fordított kiadás 9,5 százalékát teszi ki.

A források tehát rendelkezésre állnak, a kérdés az, hogy azon belül mennyivel lehetne növelni a jelenleg alacsony összegben biztosított szociálisan célzott intézkedések részarányát, amelyek kifejezetten a legrosszabb helyzetben lévő háztartások lakhatását támogatnák.

A Habitat for Humanity igazgatója, Szegfalvi Zsolt szerint a Nemzeti Eszközkezelő Programjának elindítása jó példa arra, hogy a kormány képes gyorsan cselekedni a lakhatási ügyekben is, ha megvan rá a szándéka. A NET-programnak köszönhetően 25 százalékkal nőtt az állami kézben lévő lakások száma, amivel sok jelzáloghitel-tartozással küzdő rászorulónak nyújtanak segítséget.

A lakásszegénységnek egyéni, háztartási és össztársadalmi szinten is káros továbbgyűrűző hatásai vannak, amiket csak akkor lehet ellensúlyozni, ha az állam egyértelmű politikákkal biztosítja mindenki számára a megfizethető, jó minőségű lakhatást. Ehhez megfelelő intézményrendszerre (pl. lakhatási minisztériumra) van szükség, ugyanis anélkül csak eseti jó gyakorlatok létezhetnek.

A szervezet javaslatai szerint szükség lenne

  • a magánbérleti szektor és a létező szociális bérlakásállomány szabályozásának újragondolására a megfizethetőség érdekében
  • a szociálisan célzott lakhatási támogatások jelentős növelésére (lakásfenntartási támogatás visszahozása, rezsi- és albérlettámogatás a rászorulóknak)
  • az alacsony jövedelműek energiahatékonysági beruházásainak segítésére
  • az alacsony jövedelműek számára is megfizethető lakásállomány bővítésére (önkormányzati bérlakások, lakáskezelő társaságok, szociális lakásügynökségek, bérlői lakásszövetkezetek formájában).

Közélet civil szféra Habitat for Humanity lakásbérlés lakáspiac lakástulajdon lakhatás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hajdu Miklós
2022. augusztus 14. 18:42 Közélet

Csak tűzoltás, de segíti a magasabb rezsi kifizetését, ha újra munkába állnak nyugdíjas tanárok

Régi szakmai követelésnek tett eleget a kormány, amikor július végén átmenetileg lehetővé tette a pedagógusok nyugdíj melletti foglalkoztatását.

Pálos Máté
2022. augusztus 13. 04:34 Élet, Közélet

Csak a szavak szintjén készült a kormány az ország elsivatagosodására

Már kormánytagok is sokat beszélnek az aszályról, de a megközelítést még mindig a károk gyors enyhítése és az öntözés fejlesztése dominálja.

Jandó Zoltán
2022. augusztus 12. 17:43 Közélet, Vállalat

A magyar benzinkutak harmada-negyede zár be jövő pénteken

Augusztus 19-én és 20-án nem szolgálnak ki üzemanyagot a Független Benzinkutak Szövetségéhez tartozó és azt támogató benzinkutak. A szövetséghez 500-600 töltőállomás tartozik.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2022. augusztus 16. 04:34 Világ

Adóslázadás rengette meg a kifulladó kínai ingatlanpiacot

Az utóbbi bő egy évben számos kínai ingatlanfejlesztő jutott csődközelbe, rengeteg beruházás leállt, az eladások erősen csökkennek. Most a félkész lakásokat előre megvásárló emberek azzal fenyegetnek, hogy nem fizetik tovább hiteleiket, amire a kormány is kénytelen reagálni.

Avatar
2022. augusztus 15. 09:53 Tech

Ukrajnában építene gyártóüzemet a Bayraktar, sorban állnak az országok a harci drónjukért

Három évre lekötöttek a kapacitások, miközben Törökország folyamatos hintapolitikával egyszerre próbál kedvezni az ukránoknak és az oroszoknak.

Avatar
2022. augusztus 14. 04:34 Világ

Hivatalosan is előbújt Putyin árnyékhadserege, már plakátokon toboroznak Oroszországban

Egyre fájóbbak az orosz veszteségek Ukrajnában, a rejtélyes Wagner-csoport is kénytelen a hagyományos toborzóeszközökhöz nyúlni.