A kistelepülési iskolák küzdelmei az ország egyes részein állandósultak, de mi lehet a megoldás? A 28. óra új adásában Élő Anitával és Thaisz Miklóssal erre kerestük a választ.
Nem csoda, ha elégedetlenek a hazai pedagógusok, a fejlett országok körében ők keresik a legkevesebbet a diplomás átlagbérhez képest.
A magyar közoktatás mindenkit úgy kezd tanítani, hogy akadémikus vagy legalábbis olimpiai bajnok legyen. Aki meg nem lesz az, azt lemorzsolódottnak tekinti.
Csökkent idén a gimnáziumba jelentkezők aránya, és nőtt a technikumot preferálóké, az átrendeződés mértéke azonban nem felel meg a nyilatkozatoknak.
Hova mehet a gyerek, ha nem vallásos a család és nincs sok pénze? Gimnáziumba egyre nehezebben, pedig a szülők legszívesebben oda küldenék.
A Fidesz érában a gimnázium helyett a szakmatanulás a kitüntetett irány, ám a számok arra utalnak, hogy a fiatalok és a szüleik menekülnének ettől.
Állami segítség híján sok szülőnek nem volt más választása, mint hogy felhasználja szabadságkeretét a távoktatás alatt, így a nyári szünidőre már nem maradt. Mi lesz a gyerekekkel?
Korábban sem voltak elkényeztetve, a kormány pedagógusokkal szembeni valódi érdektelenségét mégis a járvány kitörése óta eltelt egy év mutatta meg a leginkább.
Az OECD új kutatásai szerint az iskolai és egyetemi autonómia, a szakképzés késleltetése és a felsőoktatás anyagi terheinek könnyítése jelenti a fejlődés kulcsát.
A tanköteles diákok jelentős része nem jár iskolába, a munkaerőpiac elszívja a gyerekeket. A szakképzettek 95 százaléka már a tanulmányai alatt munkatapasztalathoz jut, a tanárokat alulfizetik.