Hszi Csin-ping pártfőtitkár a kínai gazdaságot és a nemzetközi rendszert is felforgató reformokba kezdett. Hogy ezek hova vezetnek, az nagyban függ majd a homályos kínai hatalmi viszonyok alakulásától.
Helyenként olyan nagy eréllyel próbálják megakadályozni a koronavírus terjedését Kínában, hogy biztos ami biztos alapon végeznek a fertőzésgyanúsak háziállataival.
A számok nem támasztják alá, hogy a 2010-es évek elején nagyra értékelt országok óriásit fejlődtek volna.
Még nem világos, hogy miből, hogyan, és lenne-e értelme, de Európa a jelek szerint szeretne versenyre kelni a kínai infrastrukturális beruházásokkal.
Annyira komolyan veszik a levegőminőség javítását Kínában a téli olimpia előtt, hogy a házakat sem szabad szénnel fűteni.
Általában nagyon szoktak vigyázni, nehogy kipattintsák a pánikszerű vásárlások szikráját, a kínai gazdasági minisztériumban viszont úgy gondolták, nem árt a jó tanács.
Kína szénstopra vonatkozó bejelentése ígéretes, de sok múlik a részleteken, és az energiakrízis aggodalomra ad okot a klímacsúcs előtt.
A szellemvárosoknál nagyobb probléma, hogy Kínában az ingatlan a legfontosabb befektetési eszköz, ami a vagyoni egyenlőtlenségek elszaladásában is nagy szerepet játszik.
Az állami fegyveres agresszió nem ment ki a divatból, csak összezsugorodott, és a módszerei is trükkösebbé váltak a formális hadüzenetek korához képest.
Tavaly december óta először csökkent a kínai vakcinaexport augusztusban. Több kínai oltásokra alapozó ország is nyugati oltásra áll át a delta variáns miatt.