A koronavírus elleni vakcinák forgalomba kerülésének első hónapjaiban egyértelmű volt Kína dominanciája a vakcinadiplomáciában. A delta variáns megjelenésével és elterjedésével azonban az utóbbi hónapokban a nyugati vakcinák váltak népszerűbbé azokban az alacsony vagy közepes jövedelmű országokban is, amelyek korábban kínai – Sinovac vagy a hazánk által is megvásárolt Sinopharm – vakcinákra alapozták az oltási programjaikat.
A nyugati vakcinákon belül is elsősorban az mRNS-alapú oltások – tehát például a Moderna és a Pfizer oltásai – népszerűek, amik az eddigi kutatások alapján az új variánsok ellen is hatékonyabbak. A nyugati vakcinadiplomácia fellendülését emellett az is lehetővé teszi, hogy a magasabb átoltottság mellett az eleinte felhalmozásra játszó országok, például az USA is nagyobb nyitottságot mutat a vakcinái exportjára.
A fordulat a kínai kereskedelmi adatok alapján is egyértelmű: a tavaly december óta növekvő trendet az augusztusi adat törte meg 21 százalékos csökkenéssel a kínai vakcinák exportjában.
A Bloomberg vakcinadiplomáciával foglalkozó cikke Thaiföld példáján keresztül mutatja be részletesebben az irányváltást a globális oltási trendekben. A délkelet-ázsiai ország eleinte a kínai Sinovac vakcináival kezdte beoltani a lakosságát. Ennek az oltásnak 50-80 százalékos volt a hatékonysága a klinikai vizsgálatok során, ami gyengébb, mint az mRNS-vakcináké.
Ráadásul mivel az utóbbi hónapokban globálisan is dominánssá váló delta variáns ellen még gyengébb is lehet a hatékonysága, a thai kormány lehetővé tette, hogy az oxfordi Astrazeneca oltásból kapjanak olyanok is, akik akár már kettőt is felvettek a kínai oltásból. Ez bár nem mRNS-alapú, de a tanulmányok szerint hatékonyabb a delta ellen, mint a kínai vakcinák.
Thaiföldön tüntetést is szerveztek a nyugati vakcinák beszerzése mellett, és a kormány végül teljesen el is állt a kínai oltóanyagok beszerzésétől, és azóta csak nyugatiakat vett. Thaiföldhöz hasonlóan nyugati vakcinákkal kezdett oltani, vagy ilyeneket rendelt a helyi kormányzat többek között például Szingapúrban, Törökországban, a Fülöp-szigeteken, az Egyesült Arab Emírségekben, Brazíliában és Ecuadorban is.
A kínai vakcinák háttérbe szorulásához hozzájárulhat, hogy Joe Biden amerikai elnök nemrég 1,1 milliárd mRNS-oltás szétosztását jelentette be a globális átoltottsági arány növelése érdekében. Emellett európai országok szintén elkezdték a felhalmozott oltások szétosztását a világban, és India is újra tervezi exportálni az AstraZeneca oltásainak helyi változatát, miután egy súlyosabb hullám után javul az ország járványhelyzete.
Mindez persze nem jelenti a kínai vakcinák teljes eljelentéktelenedését. Néhány afrikai országban például még épp hogy csak elkezdték az oltási programot, és Elefántcsontpart, Burkina Faso vagy Kenya például mind kínai vakcinákkal oltja a lakosságát. Peking továbbra is az egyik nagy beszállítója a Covaxnak, az alacsony és közepes jövedelmű országok átoltottságát növelni hivatott nemzetközi programnak.
Hszi Csin-ping kínai elnök azt ígérte, hogy Kína 2 milliárd adag oltás fog exportálni idén. Jelenleg ugyanakkor úgy tűnik, hogy ez a tervezettnél nehezebben fog menni, ha több ország is követi a keletiről nyugati vakcinára váltó országok példáját.
