Az elmúlt években az egész visegrádi régióban voltak kínai járműipari beruházások, de csak Magyarországon nőtt jelentősen a szerepük.
Látszólag nem lehet egy lapon említeni a jármű- és az élelmiszeripar jelentőségét, ám más lesz a kép, ha csak az idehaza keletkező értéket nézzük meg.
Idén került be árbevétel alapján a globális top 15-be a szegedi üzemet építő kínai BYD.
A magyar gazdaság lezárta a technikai recesszióval fémjelzett korszakot, ugyanakkor ebből a háztartások túlnyomó többsége aligha érzékelt valamit.
830 fő veszíti el az állását a gödöllői üzemben, ami régióban egyedinek számított a kétműszakos, hétvégézéstől mentes munkaszervezésével.
Habár az európai járműipar már tud eredményeket felmutatni, jelentős egyenlőtlenségeket hordoz magában az elektromobilitásra való átállás. Galgóczi Béla a G7 Podcast vendége.
A tavaly Európában megvalósuló kínai beruházások 20 százalékát tették ki a magyarországiak, felvásárlások helyett egyre több az akkuipari zöldmezős projekt.
Hogy futott fel itthon az akkugyártás? Milyen hatása van ennek az ország világgazdasági pozíciójára és a munkaerőpiacára? A G7 Podcast vendége Czirfusz Márton.
A Stellantis és a BMW is az előzetesen vártnál jobb számokat közölt csütörtökön, de mindkét gyártó kockázatnak látja az európai kereslet visszaesését az infláció miatt.
Már úgy tűnt, hogy fellélegezhet az iparág a járvány miatt kialakuló gyártási káosz csillapodása után, amikor a háború keresztülhúzta az optimista számításokat.