Az ingatlanpiac Európa-szerte ülönböző mértékben és különböző módokon megtorpant.
Főleg a lakástámogatási rendszer változásai okozták a fellendülést, de már a hitelek is elkezdtek olcsóbbá válni.
Ezermilliárdok indulhatnak el az állampapírokból, így minden bizonnyal lezárul az a nihil, ami az elmúlt években kialakult a magyar lakóingatlan-piacon.
A lakáshiteleknél 7,3, a vállalati hitelek esetében 9,9 százalékra csökken a kamatplafon januártól.
A hazai kereskedelmi ingatlanpiac helyzetét jelenleg a félig üres vagy félig teli pohár hasonlatával lehet leginkább leírni.
A saját tulajdonú ingatlanokban élők magas arányát a kormány sikerként tartja számon, pedig az nem jelent minden esetben megnyugtató lakhatási megoldást.
A foglalkoztatás fenntartásához meg kell háromszorozni az elektromosautó-gyártást, aminek Európában nem fognak örülni.
A befagyott ingatlanpiacon az árak és a forgalom is nőhet az intézkedés hatására, de a tavalyi visszaesés után nehéz lesz feltornázni a születési rátát.
A 2011-es népszámláláshoz képest több mint duplájára nőtt az országban a nem lakott lakások száma. Utánajártunk, hogy miért.
Az ingatlanoknak Magyarországon hagyományosan stabil helye van a befektetési portfóliókban. Az elmúlt időszak eseményei azonban alapvetően átrajzolták a piaci trendeket, ami számos kérdést vet fel.