A részletesebb adatok megerősítették, hogy máris megtorpant az előtte éppen csak újra beinduló magyar gazdaság a tavalyi utolsó negyedévben.
Jelentősen romlottak a lakossági fogyasztói kilátások, pedig a kormány a fogyasztás felpörgésétől reméli a gazdasági növekedés újraindulását.
A fejlett országokban a 2000-es évek vége óta csökkenő szén-dioxid-kibocsátás mellett nő a gazdaság, és a legtöbb feltörekvő és fejlődő országban is meglazult az összefüggés.
Egyelőre csak a kincstári optimizmus várja 3,5 százalék fölé az idei gazdasági növekedést, ami a juttatás feltétele. Az elemzői várakozások átlaga 3 százalék alatt van.
A kormányzati költekezés és a jegybanki szigor közötti ellentét nem magyar sajátosság, miközben az infláció elleni harcot még nem nyertük meg – mondja Cser Tamás, a Hold Alapkezelő vezető részvényportfólió-kezelője.
Újra nő a gazdaság, a reálbér és egyszámjegyű az infláció. Ennek örülhetünk, de annak nem, hogy a megélhetési válság ettől még nem ért véget: erről szól a Függő Változó új adása.
Magasabb infláció, romló politikai és gazdasági intézmények, permanens egyenlőtlenség: a téma legátfogóbb kutatása szerint drága dolog a populizmus.
A tartós hazai gyengélkedést helyesen előre jelző Amundi szerint jelenleg egyedül a román gazdaság rendelkezik érdemi növekedési momentummal a térségünkön belül.
A német az egyetlen nagy fejlett gazdaság, amely még mindig nem érte el a járvány előtti kibocsátását. A közvetlen ok az ipar versenyképességének romlása.
Ha az exportteljesítmény is gyengülne, az érdemben növelné annak az esélyét, hogy ha enyhén is, de zsugorodjon idén a magyar gazdaság.