Még nagyobb gyorsítás kellene a kormány növekedési céljának eléréséhez
A tavalyi utolsó három hónapban negyedéves alapon máris megtorpant az előtte éppen csak újra beinduló magyar gazdaság: a harmadik negyedév 0,8 százalékos növekedése után újra stagnálást mutatnak a KSH részletesebb adatai.
Háttér: a stagnálás oka az alacsony ipari export és a lakossági fogyasztás beragadása mellett az építőipar, illetve a vendéglátás szektorok gyenge teljesítménye.
- A növekedés ilyen gyors visszaesésére nem számítottak korábban az elemzők, inkább a megindult élénkülés folytatását prognosztizálták.
Mi várható? Az ING elemzői a fenti, a vártnál rosszabb adatok fényében az eredeti 3,1 százalékos 2024-es GDP-növekedési előrejelzést 2,1 százalékra mérsékelték.
- Az elemzők szerint nemcsak arról van szó, hogy a vártnál alacsonyabb szintről kezdte az évet a magyar gazdaság, hanem a feldolgozóipar kilátásai is borúsabbak lettek, a német gazdaság lassulása problémákat okoz az exportban.
- Az elemzés arra is kitér, hogy oldódott az a feszes a munkaerőpiac, ami a magyar gazdaság alapvető jellegzetessége volt az elmúlt években: ahogy a Portfolio is kiemelte, a munkanélküliségi ráta háromhavi mozgóátlaga 4,6 százalékra emelkedett.
Mit mond a kormány? A Pénzügyminisztérium, illetve Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter 2024-re 3,6-4 százalékos növekedést jelzett előre. A fenti adatok fényében ez egyre elérhetetlenebbnek tűnik, még erőteljesebb ütemváltást kellene produkálnia a gazdaságnak.
- A magyar gazdaság teljesítménye 2023-ban összességében a kiigazított adatok szerint 0,7 százalékkal csökkent. Negatív éves eredmény 1996 óta (amikortól a KSH a mostani rendszerben közöl adatot) a mostanin kívül csak háromszor fordult elő: a 2008 végén indult pénzügyi világválság hatására 2009-ben, 2012-ben és a koronavírus-járvány alatt, 2020-ban.
Mit mond az elemző? Virovácz Péter, az ING vezető elemzője kiemelte: 2023 megmentője a mezőgazdaság volt, enélkül a hazai GDP 3 százalékkal zsugorodott volna. „Minden más főbb gazdasági területen visszaesés mutatkozott, vagyis egy általános, a gazdaság minden területét érintő visszaesésről beszélhetünk.”
- „2023 válságév volt. Ami még tovább rontja az összképet, hogy a gyenge negyedik negyedéves teljesítmény miatt az úgynevezett áthúzódó hatás is csekély lesz. Amennyiben 2024 minden negyedévében stagnálna a magyar gazdaság, ahogyan tette azt az elmúlt negyedévben is, úgy a statisztikai hatások miatt idén mindösszesen 0,4 százalékos lenne a GDP-növekedés.”
Adat
Alaposan megtolják a novemberi forgalmat a fekete péntekek
Átlag fölött nőtt a kiskereskedelmi forgalom novemberben, amióta Magyarországon is elkezdtek akciózni fekete pénteken az üzletek.
Saját 57 százalékos minimálbér-emelését felejtette el Orbán Viktor, amikor a mostanit fényezte
Az első Orbán-kormány 2001-2002-ben lényegében megduplázta a minimálbért, most három év alatt lehet 40 százalékos az emelés, ha minden jól alakul.
Tízből nyolc magyar lecsúszott az európai jövedelmi létrán
Kevés embernek nőtt annyit a jövedelme a járvány óta, hogy európai összehasonlításban is előre lépjen, a társadalom nagy része visszacsúszott.
Fontos
Befektetési lehetőségeket is hozott a klímacsúcs
A vegyipar, a kritikus ásványi anyagok és fémek, az erdészet, a vízügyi megoldások és a regeneratív mezőgazdaság is nagyobb szerepet kaphat a jövőben.
Ez nem Kurzarbeit-válság: tömegeket bocsátanak el német nagyvállalatok
Éles különbség a német ipar mostani és 2020-as válsága között, hogy számos vállalat megválik a korábban nagy nehézségek árán toborzott dolgozóitól.
Nem tudta még átütni a kormány rózsaszín jövőképe a rossz gazdasági hangulatot
A gyenge gazdasági növekedés, a forintgyengülés, a hazai elbocsátásokról és az európai autóipar válságáról szóló hírek mind hozzájárulhatnak a borúlátáshoz.
