A KSH éves szinten 7 százalékos élelmiszer-áremelkedést mért februárban, a sertéshúsért majdnem harmadával többet kell most fizetnünk, mint egy éve.
A változó klíma ideális körülményeket teremt a pusztító sáskák szaporodásához. Néhány országban elkeseredettségükben autógumi égetésével védekeznek az emberek.
Az éghajlatot és a saját pénztárcánkat is védenénk, ha jobban átgondolnánk, hogy mennyit főzünk és vásárolunk.
Kevés magyar példa akad arra, hogy egy ágazat szereplői összefognak, saját kezükbe veszik a sorsukat, és ez annyira bejön, hogy még a multikkal szemben is terjeszkedni tudnak. Az Alföldi Tej története pont ilyen.
Mit érdemes tenni egy egészségre káros anyaggal? Az uniós javaslat szerint meg kellene szüntetni a használatát, az amerikai szerint utólag kell szűrni.
Többszörösen is előnytelen helyzetben vannak a magyar nyugdíjasok, és ma már nemcsak az alacsony mértékben emelkedő ellátás a probléma.
Ezzel megint a magyar disznóhúst szeretné megtolni a kormány, de a lépésnek valószínűleg zéró közeli hatása lesz a piaci folyamatokra.
A szektor legkevésbé hatékony, sokszor szürke zónába hajló részébe készülünk beleönteni évi 12-14 milliárd forint közpénzt.
A magasság és a súly növekedése miatt az átlagember napi kalóriaszükséglete annyival emelkedik 2100-ra, mint amennyi egy adag sült krumpliban van.
Vége a saját flottának, egy helyi futárcéghez, a DoDo-hoz szervezik ki a logisztikát.