Az emberiség létszámának növekedése miatt egyre több élelmiszerre van szükség, ez nyilván senkit sem ér meglepetésként. Abba viszont valószínűleg kevesebben gondolnak bele, hogy az egyre több embert érintő elhízás miatt is sokkal több táplálék kell.
A német Göttingeni Egyetem kutatóinak számításai szerint az évszázad végére közel 80 százalékkal több élelmiszert kell megtermelni ahhoz, hogy mindenkinek elegendő jusson. Az eredményeiket a Plos One című folyóiratban publikáló szakemberek az ENSZ becslését vették alapul, miszerint az emberiség létszáma a 2010-es nem egész 7 milliárdról 2100-ra 11 milliárdra emelkedik. (Jelenleg 7,75 milliárdnál tartunk.)
A kalóriaszükséglet növekedésének 60 százaléka az emberiség létszámgyarapodásának következménye, valamivel több mint 18 százaléka azonban az átlagos magasság és testsúly növekedésének tudható be. Az utóbbi abszolút értékben annyi kalóriának felel meg, mint amennyit 2010-ben India és Nigéria lakói együttesen elfogyasztottak.
„A magasság és a testtömegindex növekedését figyelembe véve számításaink szerint 2010 és 2100 között egy átlagember napi energiaszükséglete 253 kalóriával emelkedik”
– mondta a BBC-nek a tanulmány társszerzője, Lutz Depenbusch. Hozzátette, nagyjából ennyi kalória van két nagyméretű banánban vagy egy adag sült krumpliban.
Ez a pluszfelhasználás persze meglátszik majd az élelmiszer-árakban, ez pedig növelni fogja a globális egyenlőtlenségeket. Míg a gazdag országokban kezelhető marad a drágulás hatása, addig a szegényekben növekedhet az alultápláltak száma. A legnagyobb veszélyben az Afrika Szaharától délre eső részében élők vannak. Egyrészt ugyanis ezek elég szegény országok, másrészt gyorsan nő a lakosságuk, tehát eleve egyre nagyobb gond a szükséges mennyiségű élelmiszer biztosítása.
Az ilyen hosszú távú kivetítésekkel természetesen érdemes óvatosan bánni, hiszen a feltételezett termékenységi arányok kisebb megváltozása is milliárdos eltérést okozhat 2100-ra a Föld lakosságának számában. Ami pedig az élelmiszer-ellátás biztonságát illeti, a technológiai fejlődés mellett erre valószínűleg az gyakorolja majd a legnagyobb hatást, hogy mennyire sikerül kordában tartani a klímaváltozást.
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
