Az emberiség létszámának növekedése miatt egyre több élelmiszerre van szükség, ez nyilván senkit sem ér meglepetésként. Abba viszont valószínűleg kevesebben gondolnak bele, hogy az egyre több embert érintő elhízás miatt is sokkal több táplálék kell.
A német Göttingeni Egyetem kutatóinak számításai szerint az évszázad végére közel 80 százalékkal több élelmiszert kell megtermelni ahhoz, hogy mindenkinek elegendő jusson. Az eredményeiket a Plos One című folyóiratban publikáló szakemberek az ENSZ becslését vették alapul, miszerint az emberiség létszáma a 2010-es nem egész 7 milliárdról 2100-ra 11 milliárdra emelkedik. (Jelenleg 7,75 milliárdnál tartunk.)
A kalóriaszükséglet növekedésének 60 százaléka az emberiség létszámgyarapodásának következménye, valamivel több mint 18 százaléka azonban az átlagos magasság és testsúly növekedésének tudható be. Az utóbbi abszolút értékben annyi kalóriának felel meg, mint amennyit 2010-ben India és Nigéria lakói együttesen elfogyasztottak.
„A magasság és a testtömegindex növekedését figyelembe véve számításaink szerint 2010 és 2100 között egy átlagember napi energiaszükséglete 253 kalóriával emelkedik”
– mondta a BBC-nek a tanulmány társszerzője, Lutz Depenbusch. Hozzátette, nagyjából ennyi kalória van két nagyméretű banánban vagy egy adag sült krumpliban.
Ez a pluszfelhasználás persze meglátszik majd az élelmiszer-árakban, ez pedig növelni fogja a globális egyenlőtlenségeket. Míg a gazdag országokban kezelhető marad a drágulás hatása, addig a szegényekben növekedhet az alultápláltak száma. A legnagyobb veszélyben az Afrika Szaharától délre eső részében élők vannak. Egyrészt ugyanis ezek elég szegény országok, másrészt gyorsan nő a lakosságuk, tehát eleve egyre nagyobb gond a szükséges mennyiségű élelmiszer biztosítása.
Az ilyen hosszú távú kivetítésekkel természetesen érdemes óvatosan bánni, hiszen a feltételezett termékenységi arányok kisebb megváltozása is milliárdos eltérést okozhat 2100-ra a Föld lakosságának számában. Ami pedig az élelmiszer-ellátás biztonságát illeti, a technológiai fejlődés mellett erre valószínűleg az gyakorolja majd a legnagyobb hatást, hogy mennyire sikerül kordában tartani a klímaváltozást.
Világ
Ki éli túl a telet Ukrajnában?
Fogyatkozó és bizonytalan nyugati támogatás mellett kell talpon maradnia Ukrajnának, de a fronton lévő orosz katonák helyzete semmivel sem könnyebb, mint az ukránoké.
Egyre több osztrák karácsonyi vásárban üti fel a fejét sztrájk, mert a dolgozók bére nem követi az inflációt
Ausztriában éles ellentét bontakozott ki a kiskereskedelmi dolgozók és munkaadók béremeléssel kapcsolatos elképzeléseit illetően.
Tíz év késéssel beindult a keleti nyitás, csak közben elvesztette értelmét
Kína és Dél-Korea az akkumulátorgyártás felfutásával az utóbbi években a legnagyobb magyarországi befektetők közé került – ám ezekre a befektetésekre ma már jóval kisebb szükség van, mint 2010-ben.
Fontos
Most épp hihetetlennek tűnik, de 2023 már biztosan az eddigi legmelegebb év lesz
Visszatért idén az El Niño, és rekordmagasba röpítette a klímaváltozással a 2023-ra vonatkozó globális átlaghőmérsékleti adatot.
2050-re véget vetne a gázfűtésnek az Európai Unió
Gázkazánok és -bojlerek helyett megújuló energiaforrásokból előállított elektromosságot használó fűtőberendezésekre kell átállniuk a háztartásoknak.
Budapesti tudásközpont segíti a multikat a karbonlábnyom csökkentésében
A bizonyíthatóan fenntartható beszállítók az új európai uniós szabályozás miatt előnybe kerülhetnek az ökológiai lábnyommal kevésbé törődő versenytásaikhoz képest.
