Fejenként átlagosan 527 kalóriát tartalmaz az az ételmennyiség, amit naponta kidobnak az emberek világszerte – vagyis az élelmiszer tudatos felhasználásával akár öt ember is jóllakhatna ugyanannyi élelemből, amennyi jelenleg négy fő számára elegendő. A BBC által idézett friss becslések a hollandiai Wageningen Egyetem szakértőitől származnak, akik szerint idáig jócskán alulbecsültük az élelmiszer-pazarlás mértékét, az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) például átlagosan napi 214 kalóriára tartotta idáig a maradékok energiatartalmát.
Korábban azért becsülték a jelenség méretét sokkal kisebbre, mert nem vették figyelembe, hogy a gazdag háztartásokban sokkal több élelmiszert dobnak ki, mint a szegényekben – emelte ki ugyanerről a kutatásról beszámolva a Bloomberg.
A jelenség minél pontosabb felmérése nagyon fontos, egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy miként osztjuk be a rendelkezésünkre álló élelmet. Az ENSZ adatai szerint a jelenlegi üvegházhatású gázkibocsátást közel tíz százalékkal mérsékelhetnénk, ha az ételpazarlás teljesen megszűnne, rövid távon pedig egyénileg mindenki érzékelhetné, hogy kevesebb pénzt kell táplálkozásra fordítania.
Ahogy már utaltunk rá, az ételhulladékok keletkezése pillanatnyilag elsősorban a fejlett világ problémájának számít: a jelenség azokban az országokban válik egyre elterjedtebbé, ahol legalább fejenként napi hét dollár az egy főre jutó átlagjövedelem. Igaz, várhatóan a szegényebb térségekben is egyre több maradékot fognak kidobni, ha nem változnak meg széles körben a fogyasztói szokások.
A kutatók szerint már néhány egyszerű, gyakorlatias életmódbeli változtatással is jelentősen csökkenthető az ételhulladék mennyisége, mint például a kisebb adagokra való áttérés. A vásárlókat érdemes lenne arra ösztönözni, hogy mindenből éppen elegendőt és ne minél többet vásároljanak, az élelmiszerek általános megbecsültségét pedig növelni kellene. És persze nem szabad megfeledkezni a termelés és szállítás során kárba veszett élelmiszerről sem: a fentebbiek ugyanis csak a fogyasztók pazarlására vonatkoznak, miközben a becslések szerint az emberi fogyasztásra alkalmas élelem egyharmada még azelőtt hulladékká válik, hogy a lakosság megvásárolhatná.
Élet
A parkolás változik, de a behajtási övezet már a startnál elbukott Budapesten
Miközben Európa egyre több városa küzd az autók légszennyezése ellen, nálunk a főváros ignorálja a témát, Erzsébetváros pedig egyenesen visszalép.
Új szemlélet adhat nagyobb gyógyulási esélyt a rákbetegeknek Magyarországon
A cukorbetegség és a daganatok közötti összefüggés felismerésével, figyelembe vételével a megelőzés és a gyógyítás is nagyobb sikerrel kecsegtet.
Alig érdekel valakit a 3+3 millió forint otthonfelújítási ingyenpénz
Körülbelül 1,5 millióan lehetnek jogosultak a támogatásra, 20 ezren meg is kaphatnák, de egyelőre csak 4500-an jelentkeztek érte.
Fontos
Befektetési lehetőségeket is hozott a klímacsúcs
A vegyipar, a kritikus ásványi anyagok és fémek, az erdészet, a vízügyi megoldások és a regeneratív mezőgazdaság is nagyobb szerepet kaphat a jövőben.
Ez nem Kurzarbeit-válság: tömegeket bocsátanak el német nagyvállalatok
Éles különbség a német ipar mostani és 2020-as válsága között, hogy számos vállalat megválik a korábban nagy nehézségek árán toborzott dolgozóitól.
Nem tudta még átütni a kormány rózsaszín jövőképe a rossz gazdasági hangulatot
A gyenge gazdasági növekedés, a forintgyengülés, a hazai elbocsátásokról és az európai autóipar válságáról szóló hírek mind hozzájárulhatnak a borúlátáshoz.
