Kidobott élelmiszert vételeztek maguknak, alkotmánybírósági ügy lesz belőle
Egészen messzemenő következményei lehetnek egy igazán pitinek induló bajorországi ügynek. Egy októberi éjszakán két iskoláskorú lány gyümölcsöt, zöldséget és joghurtot halászott ki egy szupermarket szeméttárolójából a München melletti Olchingban.
Bár a DPA hírügynökség rövid tudósításban erről nincs szó, valószínűleg térfigyelő kamera vette fel a ténykedésüket, és ennek nyomán jelenthette fel az áruház a fiatalokat. Az ügy mindenesetre bíróság elé jutott, és a lányokat közérdekű munkára ítélték, valamint felfüggesztett pénzbüntetést is kaptak.
A fiatalok szerint azonban jogtalanul ítélték el őket, mert az élelmiszerpazarlás elleni fellépést nem szabad üldözni, ellenkezőleg, támogatni kellene. Ezért arra készülnek, hogy ma délben panaszt nyújtanak be a német alkotmánybíróságnál, ebben egy emberi és állampolgári jogokat védő civilszervezet segíti őket. Mielőtt ezt megteszik, a tervek szerint lesz egy támogató demonstráció az alkotmánybíróságnak otthont adó Karlsruhe egyik parkjában.
Az ügy azért érdekes, mert a fejlett világban egyre erőteljesebb igény van az élelmiszerpazarlás visszaszorítására, jórészt az éghajlatváltozással való összefüggése miatt. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint az élelmiszerpazarlás miatt kerül a légkörbe az üvegházhatású gázok nyolc százaléka. Németországban pedig most kiderülhet, mit tud kezdeni a jog az ehhez kapcsolódó aktivizmussal. Pontosabban az a kérdés, hogy változik-e a németül Containernnek nevezett jelenség jogi megítélése. Az országban ugyanis bármilyen kidobott tárgy egészen addig a kidobó tulajdonának számít, amíg a hulladékszállító szolgáltató el nem viszi.
A kukázáson kapottakat akár több száz euróra is megbüntethetik.
Más kérdés, hogy arányaiban a boltok tehetnek a legkevésbé az élelmiszer-pazarlásról. Az EU Fusions projekt kutatása alapján a legnagyobb pazarlók a háztartások, az élelmiszer feldolgozása közben pocsékolják el a menthető élelmiszer közel ötödét, gyártás közben a bő tizedét, ennél egy kicsit több az éttermeknél jön össze, a boltok pedig csak 5 százalékban veszik ki a részüket a teljes pazarlásból.
Ennek ellenére egyre több országban születnek olyan törvények, amelyek a kiskereskedelmi pazarlás ellen próbálnak fellépni. Az első ilyen átfogó jogszabályt Franciaországban alkották meg 2016-ban, Csehországban pedig idén év elején hagyott jóvá az alkotmánybíróság egy hasonló törvényt. A lengyelek sem maradtak le sokkal, náluk szeptemberben lépett hatályba egy hasonló rendelkezés.
Magyarországon ugyan nincs ilyen kötelezettség, de a nagyobb üzletláncok és a gyártók is rendszeresen és egyre nagyobb mennyiségben adnak át élelmiszert a rászorulóknak, leginkább a Magyar Élelmiszerbank Egyesületen keresztül.
Élet
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.
Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik
Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
